Inzulinrezisztencia, a diabétesz előszobája
Az életkor előrehaladtával mindenkinek fel kell készülnie rá, hogy szervezetünk megbüntet minket a fölöslegesen befalt ételekért, mozgásszegény életmódunkért. Az egyik büntetés lehet az inzulinrezisztencia. Dr. Békeffy Magdolna belgyógyásszal a tünetekről, a lehetséges ellenlépésekről beszélgettünk.
– A cukorbetegség egyre többeket sújt a nyugati világban, így sokat hallunk róla. Arról azonban keveset tudunk, mit jelent pontosan az inzulinrezisztencia.
– Az köztudott, hogy a sejtjeink megfelelő működéséhez szükség van glükózra, ám ennek felvételére csak inzulin hatására képes legtöbbjük. Az életkor előrehaladtával azonban gyengül sejtjeink inzulinérzékenysége, vagyis egyre több inzulinra van szükség ahhoz, hogy ne éhezzenek a sejtjeink. A hasnyálmirigyben lévő Langerhans-szigetek béta sejtjei egy ideig képesek kielégíteni szervezetünk extra inzulinigényét, ám idővel jelentkezhetnek a kimerülés jelei, nem termelődik elegendő ebből a nagyon fontos anyagból. Ronthatja a helyzetet az elhízás is, hiszen az inzulin előszeretettel kapcsolódik a zsírsejtekhez, így emiatt is kialakulhat a hiány.
– Az eredmény a szénhidrátanyagcsere-zavar?
– Pontosan. Éppen ezért nevezik az inzulinrezisztenciát a cukorbetegség előszobájának. A legfőbb problémát az okozza, hogy sokáig rejtve marad, hiszen nincsenek látványos tünetei, rendszerint csak egy laborvizsgálat során derül fény a magasabb vércukor- vagy inzulinszintre.
– Semmilyen jelzést nem ad a szervezetünk?
– A gondot az jelenti, hogy az esetleges jelzések számos más betegségre is utalhatnak. Jelentkezhet étkezések utáni fáradtság, szédülés, rossz közérzet, akár alvászavarral járó depresszió. De intő jel lehet a gyakori fejfájás, izzadás is. Nőknél előfordulhatnak menstruációs zavarok, hiszen az inzulinrezisztencia hatással lehet a hormonháztartásra is. Ebből következően megeshet, hogy a meddőségi panaszok hátterében is ezt találjuk. Férfiaknál pedig korai hajhullás, merevedési zavarok jelezhetik, hogy eljött az ideje egy alapos kivizsgálásnak.
– A vércukorszintmérés segíthet abban, hogy felismerjük a hiányállapotot?
– Ma már sok háztartásban van vércukorszintmérő készülék. Érdemes néhány napig önellenőrzésként használni. Az éhgyomorra végzett vizsgálat esetén 4-6 közötti érték a megfelelő. Étkezés után egy órával a vércukorérték nem lehet magasabb 11-12-nél, két óra elteltével pedig optimális esetben visszamegy a normális 6 alá. Érdemes figyelmeztető jelzésnek tekinteni, ha ennél magasabbat mérünk.
– Mit tehetünk ilyenkor?
– Érdemes mindenképpen felkeresni a kezelőorvosunkat. Ő elláthat minket hasznos tanácsokkal ahhoz, hogy megelőzzük a cukorbetegséget. Vannak kiváló gyógyszerek, például a metformintartalmú készítmények. Ám legtöbbet mi magunk tehetünk azért, hogy meggátoljuk a diabétesz kialakulását.
– Diéta? Mozgás?
– Ilyen esetekben én mediterrán diétát szoktam javasolni a pácienseimnek, vagyis a sok zöldséget, gyümölcsöt tartalmazó étrendet. Ajánlatos tartózkodni a hozzáadott natív cukrot tartalmazó élelmiszerektől. Emellett jó hatással van a cukorháztartásra a megfelelő mennyiségű D-vitamin szedése is. Felnőttnek napi 3000 NE a napi igénye. Mindezek mellett nagyon fontos a rendszeres testmozgás. Napi két-három kilométer séta, esetleg heti 3-4 kardio- vagy izomerősítő edzés jótékonyan hat a testsúlyunkra is anélkül, hogy belevágnánk egy éppen divatos fogyókúrába. Ezek hosszú távú hatása amúgy is több mint kétséges.
– Mit tehetünk még?
– Ne felejtsük el, hogy az inzulinrezisztencia nem betegség, hanem állapot, amelynek megszüntetéséért a legtöbbet mi magunk tehetjük, ha rászánjuk magunkat életmódunk megváltoztatására.