Fotó: Vogt Gergely/Demokrata
Hirdetés

Rekordmagasságokba emelkedett a kép­ernyő előtt töltött idő az új koronavírus-járvány megjelenése óta. A probléma minden korosztályt érint. A folyamatos otthonlétben szinte minden tevékenység a képernyőhöz kötődik, hiszen az otthon egyben munkahellyé és kikapcsolódási térré is vált. A személyes találkozókat a virtuális beszélgetések váltották fel, a Skype és a Zoom alkalmazások a mindennapi élet részévé váltak. Szabadidőnkben filmeket nézünk, aktívabban használjuk a közösségi médiát, munkaidőn kívül is fogadunk e-maileket, nem is beszélve a már-már hozzánk nőtt okostelefon állandó használatáról. Az online töltött munka- és szabadidő gyakran összemosódik. Offline időre pedig nemcsak a mentális egészségünk miatt lenne szükség, hanem például azért is, mert a képernyőből áradó mesterséges kék fény akár a látásunkat is tönkreteheti. És ez csak egy a szemünkre leselkedő veszélyek közül.

Karantén-látásromlás

A visionmonday.com online szaklap tudósítása szerint az egyik neves amerikai szemüvegmárka megbízásából készített tavalyi felmérésből az derül ki, hogy tíz válaszadóból csaknem hat – legalább hetente háromszor – úgynevezett „kép­ernyőfájdalomtól” szenved, aminek kellemetlen tünetei: a szem megterhelése és kiszáradása, fejfájás, homályos látás, nyaki és vállfájdalom, valamint az alvás minőségének romlása.

A lap arról is beszámol, hogy a Netflix médiaszolgáltató rekordszámú nézőszám-növekedést jelentett a Covid–19 megjelenése óta, csak 2020 első felében annyi új előfizetőt regisztráltak, mint amennyit 2019-ben összesen. Az emberek azonban nem csak filmekkel igyekeztek elfoglalni magukat a Covid-bezártság alatt, hiszen élénkült az egyéb videótartalmak, köztük a digitális játékok iránti érdeklődés is.

Továbbgondolva a témát, a Deutsche Welle (DW) német műsorszolgáltató www.dw.com hírportálja a legújabb tanulmányokra hivatkozva arról számolt be, hogy a korlátozások eredményeként drámaian megnőtt a miópia, vagyis a rövidlátás kialakulásának esélye, különösen a gyermekeknél. A DW idézi az ausztrál Brien Holden Vision Institute (BHVI) kutatóinak előrejelzését, amely arra hívja fel a figyelmet, hogy a század közepére körülbelül ötmilliárd ember, vagyis a világ népességének csaknem a fele rövidlátó lesz. A látásápolás kutatására specializálódott intézet szakemberei szerint a rövidlátók száma az elmúlt évtizedekben főként az iparosodott országokban növekedett rohamtempóban, és a járványhelyzet felerősítette a folyamatot.

Korábban írtuk


A DW rámutat, hogy a digitális versenyben élen járó ázsiai országokban már-már aggasztó a látásromlás mértéke, különösen az ifjúság körében. Míg a második világháború után például a hongkongi, tajvani és dél-koreai húszéves fiatalok mintegy 20-30 százaléka küzdött ezzel a problémával, az arány ma meghaladja a 80 százalékot. Kínában már ötből négy fiatal rövidlátó, Európában pedig nagyjából minden második.

Kifáradástól a retinaleválásig

– A súlyos rövidlátás azért is veszélyes, mert hosszú távon növeli a retina leválásának, így végső esetben akár a megvakulásnak a kockázatát is – jelenti ki Gáspár Zsolt látszerész, diplomás optometrista, aki a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karán szerezte szakirányú végzettségét.

A látásproblémákkal foglalkozó szakember arról is tájékoztat, hogy a Covid-járvány megjelenése óta egyre több gyermek, fiatal felnőtt és középkorú páciens jelentkezik nála úgynevezett monitoros problémákkal. Mint mondja, szemünk az egyik legszenzitívebb érzékszervünk, amely azonnal reagál az életmódunkban bekövetkező jelentősebb változásokra, köztük például arra is, ha a korábban megszokottnál több órát töltünk a képernyők előtt.

– Számítógépeslátás-szindróma, vagyis a képernyő hosszas és közelről való nézése esetén a szemlencsét mozgató izmok kifeszülnek, elfáradnak. Ilyenkor többek között elhomályosulhat a látás, égő érzés jelentkezhet a szemben, és megfájdulhat a fejünk is. A terhelés csökkentésére a fiatalabb korosztályok számára jó megoldás lehet, ha speciális szűrőkkel ellátott stresszmentesítő lencsét választanak, az idősebbek látását pedig multifokális munkaszemüvegek segíthetik. Általános szabály, hogy a 60 centiméteren belüli kép­ernyőtávolság túl közeli, az egészséges arány 70-80 centiméter. Bizonyított tény, hogy online tevékenységek esetén 40-60 százalékkal kevesebbet pislogunk a szükségesnél, ezért szemünk kiszáradhat. Az erre érzékenyeknél a napi 2,5-3 liter folyadékbevitel mellett a műkönny használata is segíthet a panaszok enyhítésében.

Utóbbival kapcsolatban a szakember megjegyzi, hogy a megfelelő termék kiválasztásánál ne hagyatkozzunk feltétlenül a reklámozott márkákra, hanem kövessük az egyéni megoldások elvét. Az optometrista ezenkívül mindenkinek javasolja az évente egyszeri kontrollvizsgálatot, amelyet jó lehetőség például a Magyar Látszerész Szövetség októberi látás hónapja kampányához igazítani.

Fotó: Vogt Gergely/Demokrata

Veszélyes kék fény

Figyelemre méltó, hogy a Google Trends adatai alapján Magyarországon tavaly másfélszer annyian kerestek rá a „szemcsepp” szóra, mint az előző öt év alatt.

– Kifejezetten a karanténnal kapcsolatos szembetegségek tüneteire ajánlott termékeink iránt nőtt meg a kereslet, ebből is látható, hogy az emberek elkezdték a korábbinál komolyabban venni a szemük védelmét – erősíti meg az általános hazai tendenciát Bonyhádi Gábor, az eOptika.hu marketingigazgatója. – Cégünk tavaly március óta 60 százalékkal több szemcseppet adott el, mint az azt megelőző év azonos időszakában, de szemmel látható a növekedés a monitorszemüvegek esetében is, amelyek védőréteget képezve meggátolják a kék fény behatolását a retinába. A kékfény-szűrő réteget dioptria nélküli és dioptriás lencsére is lehet kérni, ezeknek a szemüvegeknek az ára weboldalunkon 6500 forinttól indul. Az irodai dolgozók ráadásul egészségügyi juttatásként ingyen igényelhetik munkáltatójuktól, ha napi négy óránál több időt kell egyhuzamban a képernyő előtt tölteniük.

A marketingigazgató hozzáteszi, hogy a monitor- vagy kékfény-védő szemüvegek ugyan jó ideje jelen vannak a piacon, de az utóbbi hónapokban a fogyasztók egyre inkább elkezdték felismerni a jelentőségét. A monitorokból és képernyőkből áradó mélykék fényrétegek ugyanis hosszú távon anatómiai elváltozásokat, köztük például szürke hályogot okozhatnak. A megnövekedett otthoni monitoridő mellett pedig a természetes fény bezártságból fakadó hiánya és a hűtő-fűtő rendszerek hatása is hozzájárulhat a szem száradásához.

Bonyhádi Gábor a megelőzést is célzó természetes gyógymódok között javasolja, hogy a monitor előtt dolgozók tartsák be az Amerikai Optikusok Szövetségének ajánlását. A 20-20-20-as szabály lényege, hogy húszpercenként legalább húsz másodpercig fókuszáljunk egy legalább húszlábnyi (kb. hat méter) távolságban lévő tárgyra, de figyeljünk az üléspozícióra is, és lefekvés előtt egy órával már ne nézzünk monitort. A zárt, mesterséges LED- vagy egyéb hideg fénnyel bevilágított tér helyett pedig töltsünk minél több időt a szabadban természetes fény mellett, hogy a szemünknek esélye legyen pihenni.