A pandémia alatti lezárások megtépázták az iskolások állóképességét
Kik a legfittebb diákok?
Egy évtizede végez az általános iskolai ötödik osztálytól kezdődően fittségi felméréseket a Magyar Diáksport Szövetség a Belügyminisztérium és hazai nagyvállalatok támogatásával. A szervezet nemrég tette közzé legfrissebb kutatási eredményeit, amelyből kiderül, javult-e a tanulók egészségi állapota a pandémiát követő időszakban.
A Magyar Diáksport Szövetség (MDSZ) a nemzetközileg is elismert amerikai Cooper Intézettel közös kutató-fejlesztő tevékenység keretében dolgozta ki a XXI. századi követelményekhez igazodó egészségközpontú online pedagógiai értékelő rendszert.
A 2023/2024-es tanévet érintő Nemzeti Egységes Tanulói Fittségi Teszt (NETFIT) szerint bár a tanulók 40 százalékának még mindig nem megfelelő az állóképessége és ezért további fejlesztésekre van szüksége, általánosságban elmondható, hogy három évvel a koronavírus-járványt követően jól láthatóan javult a magyar iskolások fittségi állapota, de még nem érte el a covid előtti szintet.
A testnevelő tanárok által 3702 iskolában, 654 014 diák részvételével végzett felmérés szerint a koronavírus terjedése alatti időszakban elrendelt lezárások, a testnevelésórák hiánya, a sportolási lehetőségek korlátozása korábban nem tapasztalt visszaesést okozott a diákok állóképességében. Ebben az időszakban csökkent a testmozgás, a szabadban töltött idő és növekedtek a digitális tevékenységek.
Az előző tanévben azonban már kedvező tendenciák is előtérbe kerültek, hiszen a lezárások feloldását követően csökkent a túlsúlyos, illetve elhízott diákok aránya. Ráadásul az életkor növekedése és az egészségi állapotromlás között megfigyelhető tendencia is javulni látszik. (Az 5. évfolyamon ugyanis a gyerekek kétharmada még az úgynevezett egészségzónába tartozik, ám az iskola befejeztével már több mint 60 százalékuk fejlesztésre szorul).
A NETFIT egyik legérdekesebb eredménye, hogy a fittségi állapot és a gazdasági-társadalmi háttér szorosan összefüggenek. Ennek értelmében a legkedvezőbb mutatókat Budapesten, illetve Vas vármegyében mérték, Szabolcs-Szatmár-Bereg-, és Jász-Nagykun-Szolnok vármegyében pedig a legkedvezőtlenebbeket.
A szakemberek úgy vélik, hogy a pandémia lecsengése mellett, a mindennapos testnevelésórák fejlesztését célzó pedagógus továbbképzések és az Aktív Iskola Program pozitív hatása is hozzájárult a gyerekek javuló állóképességéhez.
Aktív Iskola Program az egészségtudatosságért
Az MDSZ a 2023/2024-es tanévben 300 hazai iskolában, közel 100 ezer diák bevonásával indította el az Aktív Iskola Programot, amely célzott fejlesztésekkel, az iskolai sportolási lehetőségek bővítésével szolgálja a tanulók egészségét, aktívabb mindennapi életét. Az Aktív Iskolákban a gyerekek mintegy fele érte el a WHO által javasolt napi 60 perces intenzív testmozgást, a hazai és világátlag 20 százalékkal szemben. A programban résztvevő intézmények többek között a jógyakorlatok egymás közötti megosztásával inspirálják az egészségtudatosságot.
Az MDSZ beszámolója alapján ezekben az iskolákban jóval az átlag feletti a diákok állóképességének a javulása, amely egyértelműen igazolja a program létjogosultságát.
