Megkezdődött a polleninvázió
Idén minden korábbinál több az allergiás beteg. Az enyhe tél után nemcsak a lombos fák és bokrok ontják a virágport, a fenyőfélék is rekordmennyiségű pollent szórnak a levegőbe. Legnehezebb helyzetben a budapestiek vannak, hiszen nekik meg kell küzdeniük a méhlegelőnek csúfolt gazos köztereken burjánzó fűfélék inváziójával is. Békeffy Magdolna belgyógyászt arról kérdeztük, mit tegyünk ebben a helyzetben.
– Az allergiás tüneteket mindenki jól ismeri: köhögés, tüsszögés, viszkető, égő szem jelzi, hogy szervezetünk küzd a pollendömping ellen. Ez miért főként a városi lét kísérő tünete?
– Tudomásul kell venni, hogy a pollenre is hat a környezetszennyezés, a virágporszemek szinte magukba szívják a forgalmi dugókban pöfögő autók által kibocsátott káros anyagokat, felületükön megtapad a szennyezett városi por. Nem lehet csodálkozni azon, hogy a nyálkahártyánkra került, mondhatni elkoszolódott virágpor túlzott reakciót vált ki az arra érzékenyeknél. Nem véletlen, hogy tiszta levegőjű falusi vagy erdei környezetben elenyészők az allergiás panaszok, holott ott is virágoznak a fák és nyílnak a vadvirágok. Ráadásul vidéki környezetben gyakori, hogy valódi méhlegelőket tartanak fenn a méhészek. Gyakran egész évben virágzó, főként hereféléket, pohánkát és mézontófüvet találunk e gondozott területeken. Ám a tiszta környezetben levegőbe kerülő virágpor korántsem okoz annyi panaszt, mint a nehézfémekkel és más káros anyagokkal átitatott.
– Olykor az igazoltan pollenallergiától szenvedők is csodálkoznak azon, hogy nem minden szezonban kínozzák őket egyformán a panaszok. Az is előfordul, hogy egy-egy évben elmaradnak a tünetek. Ennek mi lehet az oka?
– A tünetek súlyosságát befolyásolhatja fizikai állapotunk. A fáradtság, a stressz, a vitaminhiányos állapot közrejátszhat abban, miként reagálunk e környezeti támadásra. Az is előfordul, hogy szervezetünk hozzászokik a behatásokhoz, immunizálódunk. Jól ismerjük azt a jelenséget, hogy a macskaszőr által kiváltott allergiás reakciók idővel enyhülnek, elmúlnak, ha valaki beszerez egy cicát. Budapesten azért nem számíthatunk arra, hogy hozzászokjunk a polleninvázióhoz, mert az egyre elhanyagoltabb közterek, a közlekedési anomáliák miatt évről évre erőteljesebb szennyezettséggel kell számolnunk.
– Ma már közhely, hogy a gyakori hajmosás, ágyneműcsere és porszívózás némi védelmet nyújt a pollen ellen. Mit tehetünk még?
– Én azt ajánlanám legszívesebben, hogy ilyen időszakokban a lehető legkevesebb időt töltsük a városban. Ha mindenképpen ki kell mozdulnunk, érdemes napszemüveget viselni, ami némi védelmet nyújt a szemünknek. Jó szolgálatot tehetnek a járvány idején megszokott maszkok is. Elegendő lehet a sebészeti változat, de minél erőteljesebben szűr az álarc, annál kevesebb virágport lélegzünk be.
– Van, aki különböző szteroidos injekciókkal küzd az allergia ellen. Ez valóban megoldás lehet?
– A szteroidos kezelést én csak a legvégső esetben és csak a kezelőorvos javaslatára ajánlom. Vannak ennél sokkal barátságosabb megoldások is. Jelentősen enyhíti a panaszokat a patikában beszerzett fiziológiás sóoldattal végzett szem- és orrmosás, gargarizálás. Nyugtatja a nyálkahártyákat a Salvus vizes párologtatás. A gyógyszertárakban ma már sokféle, a tüneteket enyhítő antihisztamin-készítmény kapható. Mindenképpen konzultáljunk az orvosunkkal, mielőtt ezek közül választanánk.
– Sokan esküsznek az allergiás tüneteket enyhítő orrcseppekre. Ez is jó megoldás?
– Ezek szintén jó szolgálatot tehetnek, de érdemes óvatosan bánni velük. Ezek a készítmények a túlságosan gyakori alkalmazás esetén függőséget okozhatnak. Attól pedig legalább olyan nehéz megszabadulni, mint az allergiás panaszoktól.