Fotó: Demokrata/T. Szántó György
Hirdetés

– Egyre többet edz negyvenes-ötvenes vagy annál is idősebb korosztályokat. Mennyire kell másképp felépíteni számukra az edzéseket, mint a fiatalabbaknak?

– Másképp kell kezelni minden generációt. Ennél a korosztálynál már sokkal alaposabb bemelegítésre van szükség, nem szabad hirtelen adni a terhelést. Persze ez másokra is igaz, talán csak a gyerekek jelentenek kivételt, ők sérülésveszély nélkül is nagy terhelésre képesek – őket viszont a későbbiekre való tekintettel szoktatom a bemelegítéshez. Az edzés során pedig fokozatosan növelem az intenzitást. De nem szabad mindent az életkorra fogni és emiatt aztán túlságosan visszavenni a terhelést, mert akkor saját magunkat öregítjük. Sokat ki lehet hozni egy idősebb szervezetből is, csak figyelni kell a fokozatosságra. Idős korban is fontos fejleszteni a keringési rendszert, az erőt, az ízületi mozgékonyságot.

– Most egy csoportos edzés helyszínén vagyunk. Gondolom, itt az az edzői kihívás, hogy az egyik ötvenes esetleg harminc év semmittevés után jelent meg a teremben, míg egy másik végig sportos életet folytatott…

– Emiatt a csoportos edzésen mindenképpen vissza kell fogni a terhelést, maximum az átlagot próbálom megcélozni. Hogy ez hol húzódik, azt már a bemelegítés során kezdem felmérni, aztán az első néhány gyakorlat már biztosan megmutatja, miként alakítsam a terhelést. Hasznos, hogy ha valakinek van valamilyen problémája, azt még az óra előtt megbeszélje az edzővel. A lényeg, hogy minimalizáljuk a veszélyt, közben megmaradjon a fejlesztő hatás is, hogy a szervezet visszafiatalodhasson.

Fotó: Demokrata/T. Szántó György

– Ön is immár 50 fölött van. Tapasztal olyat, hogy az edzések résztvevői is egyre korosabbak?

– Hasonló a hasonlót vonz, ezt elmondhatjuk az edző stílusáról, személyiségéről, korosztályáról. Ha megnézek egy közösséget, nagyjából ki lehet találni, milyen az edzője és fordítva. Mostanában az edzések korosztálya 30-tól indul, de valóban, sok nyugdíjas is jár hozzám. Örülök neki, kifejezetten szeretek idősebb emberekkel foglalkozni, ott több a feladat, mint mondjuk a közismert személyekkel vagy a modellekkel. Ha esik, ha zuhog, a nyugdíjasok akkor is itt vannak, sokszor már fél órával az edzés előtt. Sokkal megbízhatóbbak, kevesebb minden tölti már ki az életüket, és sokkal inkább kötődnek ehhez az egészhez. Így látom azt is, hogy az évek alatt mennyit fejlődtek, még azok is, akik csak heti egyszer járnak. A fejlődést nem csak fizikailag értem, az edzések hangulatban, gondolkodásmódban is fiatalítanak. Akinek a fizikális állapota jobb, az mentálisan is jobban lesz, arról nem is beszélve, hogy közösség születik, ahol levezethetik a feszültséget, tanácsot kérhetnek egymástól. Az is hasznos, hogy többféle korosztály jelenik meg, így az edzőterem olyan helyszínné válik, ahol az egyes generációk szóba állnak egymással, jobban megértik a másikat.

Korábban írtuk

– Mi motiválja az idősebbeket: egészségmegőrzés vagy inkább a már meglévő betegségek kezelése, esetleg épp a közösséghez tartozás?

– Az biztos, hogy a külső egyre kevésbé fontos szempont, inkább a funkcionalitás lesz fontos: hogy fel tudjak állni, le tudjak guggolni, kapjak levegőt, legyen jó a közérzetem. Az idősebbek már tudják, milyen az egészséget elveszíteni, a fiataloknak nehéz erről beszélni, mert a fiatalságot öröknek gondolják. És igen, fontos a közösségi összetartó erő, én is szeretettel fogadok mindenkit, ez is itt tartja az embereket. Amerikában mondják, hogy a sporteseményeken húsz százalék a sport iránti érdeklődés és 80 a közösségi élmény. Edzés után én is igyekszem lelkesíteni őket, hogy csinálják tovább, maradjon meg a rendszeresség. Mert az élet egy hosszútávfutás, és ha szerencsések vagyunk, és ez nem még tíz, hanem akár 20-30-40 évet is jelenthet. Egyáltalán nem mindegy, hogy ezt a hosszú időszakot küszködve, szenvedve, rengeteg gyógyszerrel éljük-e meg, vagy jó életminőségben. Életünk második fele a döntő – egyrészt hogy valaki megéri-e, másrészt hogy milyen minőségben. Negyven-ötven körül el kell gondolkodni, mit akarunk a maradék évtizedeinkben, mert egy idősebb szervezetnek nagyobb a „szervizigénye”, mint egy fiatalnak, A testmozgás nagy segítség, de az étkezésen is el kell kezdeni változtatni. Tudatosabban élni az életünket, de szerencsére 50 körül jellemzően már bölcsebbek vagyunk.

– Ön mint 50 fölötti edző mennyiben készül másképp az edzésekre?

– Ugyanaz igaz rám is, amit az edzésmódszereknél mondtam. Sokkal hosszabban melegítek be, érzem, hogy tovább tart a regeneráció és lassabban is fejlődöm, gyorsabban leépülök, mondhatni, széllel szemben megyek. Próbálok odafigyelni, hogy az ízületeim jó állapotban legyenek, elkerüljem a sérüléseket, hiszen ezek miatti dősebb korban különösen gyorsan vissza lehet esni fizikálisan, ebből adódóan pedig mentálisan is. Az én életem mindig a mozgásról szólt, számomra fontos, hogy kimozogjam magamból a stressz, a feszültséget. Az életet csak egészségesen tudom nagy lendülettel élni. Most például három évig építkeztem, és emellett nagyon nehéz volt nem is a legjobb, de a közepes formámat tartani, de már jó ideje eldöntöttem, hogy nyáron, amikor az építkezés befejeződik, ismét én magam fogok nagyobb fókuszt kapni.

– Meddig lehet edzőként dolgozni? Az interneten láttam egy 80 éves személyi edzőt…

– Bármeddig. Persze van ennek egy elméleti és egy gyakorlati oldala. A legjobb, ha az edző maga is be tudja mutatni a gyakorlatot, idősebb korban ez problémás lehet, másrészt viszont a saját korosztályának egy 80 éves is tud hiteles példakép lenni. Szerencsés megtalálni azt a mozgásformát, amire idősebb korban is képes az ember, például a nyújtást, a jógát, nem feltétlenül az élsportszerű mozgásokat.

– Szigor helyett odafigyelés?

– Ide nem élsportolók járnak. Itt az edző ne akarjon vegytisztán edző lenni, fontos az empátia, kérjünk kicsit kevesebbet, hogy inkább a jó érzés, a közösség miatt csinálják végig a programot, ne érezzék a célt teljesíthetetlennek. Ha túl sokat kérek, az emberek elmaradoznak. Ha egy kicsit visszaveszek a tempóból, sikerélményük lesz, és legközelebb már többet kérhetek.

– Mik idős korban a legfontosabb izomcsoportok?

– Vannak olyan gyakorlatok, amelyek eredménye nem is látszik, de alapvetőek az emberi testben, például a tartóizmok, a belső izmok, a gerinc, a mobilitásért felelős izmok. Ezek edzésével sokkal lassabban öregszik a test, nem fognak kijönni az ízületi problémák. Lehet, hogy meg sem fogják köszönni, de én mint edző tudom, hogy az ezeket célzó gyakorlatok különösen fontosak. A háznak is az alapjait a legfontosabb felépíteni.

– A kor megtanít arra, hogy az egészség a legfontosabb?

– Valamint a hétköznapi mozdulatok megtartása, a járás, a lépcsőn közlekedés, hogy ne szűküljön be az ízületek mozgástartománya. Rendkívül nyomorúságossá válhat az élet, ha nem figyelünk oda, nagyon fontos tehát olyan gyakorlatokat csinálni, amik lassítják az ízületek kopását, megtartják a mozgásképességet 70-80 évesen is. Mert ha tudsz mozogni, kiadhatod magadból a feszültséget, elő tudod idézni a boldogságérzést, az önbizalmat. Az ember teste a korral leépül, de a világ nem áll meg, nem fognak a családtagjaink megcsinálni helyettünk mindent, leginkább mi felelünk a saját fizikumunkért, a mentális egészségünkért. Küzdeni kell, és akkor az edzés után még azt is mondhatjuk, hogy jobban éreztük magunkat, mint ha otthon maradtunk volna.