Fotó: ShutterStock/2YouStockPhoto
Hirdetés

Az állami közoktatási intézmények menzájáról hamarosan eltűnnek az olyan ételek, mint a diós tészta, a müzliszelet, a mogyorókrémes kenyér vagy a szezámos panírba forgatott rántott hús. Magyarországon becslések szerint negyvenezer ételallergiás gyerek él, akik közül nagyjából húszezren életveszélyes anafilaxiás reakciót is tapasztalhatnak. A szakemberek évek óta lobbiznak azért, hogy a bölcsődékben, óvodákban és iskolákban vonják ki a közétkeztetésből a leggyakoribb allergén összetevőket.

Az anafilaxia súlyos, életveszélyes allergiás reakció, amelynek során a szervezet túlzottan reagál egy allergénre, például élelmiszerre, gyógyszerre vagy rovarcsípésre. A tünetek közé tartozhat a bőrkiütés, viszketés, duzzanat, légzési nehézségek, alacsony vérnyomás és eszméletvesztés. Szerencsére kicsi a halálozási arány, de azonnali orvosi beavatkozást igényel minden ilyen eset.

Kulcs a védelemhez

A földimogyoró a táplálék kiváltotta anafilaxia egyik vezető oka. „Azt gondolhatnád, el lehet kerülni, hogy a földimogyoró bekerüljön a gyermeked szervezetébe, hiszen nem sűrűn fogyaszt a család földimogyorót. Sajnos tévedsz: a földimogyoró-fehérje szinte mindegyik otthon (nappali) házi porában megtalálható, és onnan is bejuthat a szervezetbe (elég, ha apa valamikor kinyitott korábban egy zacsi földimogyorót otthon)” – írja Lukasz Rebeka gyermekdietetikus, a Kiskanál Kommandó című blog alapítója. A kora gyermekkori táplálási problémákkal foglalkozó szakember egy általa úttörőnek tartott 2015-ös amerikai tanulmányra hivatkozva állítja, az allergia megelőzésének egyik kulcsa a korai és rendszeres földimogyoró-fogyasztás, amely lehetővé teszi, hogy a gyermek szervezete toleranciát fejlesszen ki annak fehérjéivel szemben.

A földimogyoró-allergia ritka volt az amerikai gyermekek körében az 1990-es évek közepéig, de 2008-ra az arány több mint a háromszorosára nőtt. Senki sem tudta, miért lettek hirtelen allergiásak a gyerekek, de a logikus reakció nyilvánvaló volt: védjük akkor őket mindenféle diótól és földimogyoróval érintkező terméktől!

Korábban írtuk

Későbbi kutatások bebizonyították, hogy éppen ez az óvatosság okozta a problémát. 2015-ben az úgynevezett LEAP tanulmány (Learning Early About Peanut Allergy) kimutatta, hogy csecsemőkorban a földimogyoró-tartalmú termékek rendszeres fogyasztása védő immunválaszt vált ki allergiás reakció helyett. A tanulmány célja az volt, hogy megtalálják a legjobb módszert a földimogyoró-allergia megelőzésére.

A kutatók két csoportot hoztak létre: az egyikben a gyerekek korán, négy-tíz hónapos korukban kezdték el fogyasztani a földimogyorót, míg a másikban elkerülték. A kutatás, amelynek során több mint hatszáz gyermeket követtek négy évig, azt mutatta, hogy a korai rendszeres földimogyoró-fogyasztás jelentősen csökkentette az allergia megjelenésének kockázatát. A kutatás megdöbbentő eredményeket hozott: a földimogyorótól védett gyerekek 17 százalékának szervezete fejlesztett ki allergiát, míg azok közül, akiket szándékosan kitettek földimogyoró-fogyasztásnak, csak 3 százalék lett allergiás. Azok a gyerekek, akik korán kezdték el fogyasztani, 81 százalékkal kisebb valószínűséggel kaptak földimogyoró-allergiát ötéves korukban, mint azok, akik nem kaptak ilyet.

Az úgynevezett LEAP-On tanulmány folytatásaként azt vizsgálták, hogy meddig tart az allergiák megelőzésének hatása. A kutatásban az eredeti LEAP tanulmányban részt vevő gyerekek egy éven keresztül kerülték a földimogyorót. Az eredmények szerint azok a gyerekek, akik korán kezdték el fogyasztani és ötéves koruktól egy éven keresztül nem ették, továbbra is alacsonyabb valószínűséggel kaptak földimogyoró-allergiát, mint azok, akik soha nem fogyasztottak.

Új irányelvek

A LEAP tanulmánynak világszerte, így hazánkban is jelentős hatása volt az orvosi ajánlásokra, alapvetően megváltoztatta az allergia megelőzésére vonatkozó irányelveket. Az orvosok elkezdték javasolni a szülőknek, hogy már csecsemőkorban vezessék be a földimogyorót az étrendjükbe, különösen azoknál a gyerekeknél, akiknél magas a különféle allergiák kockázata, például akiknek súlyos ekcémájuk vagy más ételallergiájuk van. Az új irányelvek értelmében azoknál a csecsemőknél, akik súlyos ekcémában vagy tojásallergiában szenvednek, négy-hat hónapos korban földimogyoró bevezetése javasolt allergológus felügyelete mellett.

– Az Emmi 2019-es hozzátáplálási szakmai irányelve szerint a potenciálisan allergizáló ételek minden további nélkül bevezethetők az egészséges öt-hat hónapos gyermekek étrendjébe. Magas allergiarizikójú csecsemők esetében is elkezdhető az allergén ételek adása az ötödik hónap kezdetétől, ám náluk mindenképpen szükséges az allergológussal történő előzetes egyeztetés, hogy a szakember felmérhesse a földimogyoró-allergia pontos kockázatát, és iránymutatást adjon az allergén bevezetésével kapcsolatban – hangsúlyozza dr. Moric Krisztina, az Allergiaközpont orvosa.

Dr. Balogh Ádám gyermekgyógyász, allergiaspecialista, a Budai Allergiaközpont orvosa szerint a szakemberek a korai – egyéves kor előtti – bevezetést ajánlják, mert így csökkenthető a későbbi mogyoróallergia kockázata. A hozzátáplálást tehát a szokásos módon kezdjük. A gyümölcsök és zöldségek bevezetését követően a gyakori allergének közül a tojás főve és a mogyoró a félrenyelés veszélye miatt semmiképp sem egészben, hanem például mogyoróvajként kerül az étrendbe, majd a későbbiekben ezeket követhetik a további gyakori allergének.

Dr. Csáki Csilla gyermekgyógyász, allergológus arra hívja fel a figyelmet, hogy a földimogyoró mellett a glutén korai bevezetése is javasolt, mert klinikai kutatások igazolták, hogy a lisztérzékenység szempontjából magas kockázatú csecsemők közül jelentősen kevesebben lettek ténylegesen lisztérzékenyek azok közül, akik korán kaptak glutént, szemben azzal a csoporttal, amelynek tagjainál egyéves kor után vezették be az allergént.

Az immunrendszer alkalmazkodik a környezeti tényezőkhöz, megtanulva megkülönböztetni a veszélyes anyagokat az ártalmatlanoktól. Ha túlzottan óvjuk a gyerekeket, az immunrendszerük helytelenül reagálhat veszélytelen anyagokra, például a földimogyoróra, allergiás tüneteket okozva. Az immunrendszer túlreagálja a földimogyoró fehérjéivel való találkozást, ezért lépnek fel allergiás reakciók. A tiszta környezet hipotézise szerint a gazdagabb, tisztább országokban azért nő a különféle allergiák aránya, mert az immunrendszer nem találkozik elegendő mikrobával.

Nevelhető immunrendszer

Az antifragilitás koncepcióját Nassim Nicholas Taleb libanoni–amerikai statisztikus dolgozta ki. Szerinte egyes rendszerek nemcsak ellenállnak a stressznek, hanem általa még erősebbé válnak. A törékeny dolgok, mint például egy porcelán, könnyen törnek és nem képesek regenerálni magukat. A rugalmasak, mint egy műanyag pohár, ellenállnak a sokknak és visszatérnek eredeti állapotukba, de nem profitálnak belőle. Az antifragilis rendszerek ezzel szemben növekednek és erősödnek a stressz hatására.

Taleb szerint az immunrendszer is antifragilis: a különböző anyagoknak és mikrobáknak való kitettség révén hatékonyabbá válik a védekezésben. A korai földimogyoró-bevitel lényege, hogy az immunrendszer megtanulja tolerálni a földimogyoró fehérjéit. Hasonlóan ahhoz, hogy az izmok is erősebbé válnak, ha kihívást jelentő stressznek vannak kitéve, az immunrendszer is jobban tud alkalmazkodni az allergénekhez, ha korán találkozik velük. Ennek köszönhetően a gyerekek immunrendszere megerősödik és kevésbé valószínű, hogy később allergiás reakciókat mutasson földimogyoróra. Az immunrendszer tehát nem egyszerűen ellenáll a stresszoroknak (allergéneknek), hanem megnövekszik és erősödik a rendszeres földimogyoró-bevitel hatására.