Oázis a betonrengetegben

Az I. és II. világháború idején számos nyugati országban arra biztatták az embereket, hogy hozzanak létre úgynevezett „győzelmi kerteket”, termesszenek zöldséget, gyümölcsöt annak érdekében, hogy enyhítsék az ellátási nehézségeket. Így nemcsak a boltokra nehezedő nyomást csökkentették, hanem a fronton harcoló katonáknak is több élelem juthatott. Egyes vélemények szerint ekkor vált népszerűvé a balkonkertészkedés is. Bár a teljes önellátást ma sem teszi lehetővé ez a hobbi, számos pozitív élettani hatása miatt érdemes belevágni, még akkor is, ha sosem foglalkoztunk növénytermesztéssel.

Közelebb hozni a természetet

A növények a történelem során nemcsak az emberiség túlélését szolgálták, hanem kultúránknak is szerves részévé váltak. A virágoknak már a látványa is pozitív érzelmeket válthat ki belőlünk, nem véletlen, hogy évezredek óta fontos szerepet kapnak ünnepeink alkalmával is. A tavaszi rügyfakadás a remény, a megújulás szimbóluma, amit otthonunkba is igyekszünk becsempészni egy-egy csokor tulipán, nárcisz, jácint, aranyeső vagy orgona formájában. Ma már tudományosan igazolt, hogy a kertészkedés nem csupán kellemes időtöltés, hanem jótékony hatással van testi és lelki egészségünkre. Elég napi fél órát a növények gondozásával tölteni, hogy csökkenjen szervezetünk stresszhormonszintje és enyhüljenek a szorongásos tüneteink, vagyis jobb kedvünk legyen. A friss levegő, a napfény és a fizikai aktivitás mind hozzájárulnak mentális jólétünkhöz, még akkor is, ha csak néhány cserepes virágot nevelgetünk. A városi környezetben, ahol hatványozottan több inger éri az embert, különösen sokat jelent a természetben való időtöltés: mára már az is bizonyítást nyert, hogy aki rendszeresen foglalkozik növényekkel, kiegyensúlyozottabb, ritkábban küzd depresszióval és szellemileg is fittebb. A kertészkedés finommozgásokat és figyelmet igényel, vagyis segít szinten tartani a kézügyességünket és a koncentrációs képességünket. Lelkünknek pedig a sikerélmény is nagyon jót tesz: egy zamatos, lédús paradicsom vagy egy tál ínycsiklandó, mézédes szamóca még jobban esik, ha tudjuk, a mi kezünk munkájának gyümölcse.

Kis hely, nagy lehetőség

Nincs túl kicsi balkon – ez a szakemberek egyöntetű véleménye. Hozzáteszik, az erkélyen való kertészkedés nemcsak nagy teret nem igényel, hanem különösebb szaktudást sem. Néhány alapvető dolgot azonban érdemes átgondolni, mielőtt belevágnánk. Elsőként célszerű felmérni az erkély adottságait: a fekvését, a fényviszonyokat, hogy szélvédett-e vagy sem, és hogy egyáltalán mekkora a rendelkezésre álló hely. Túlzsúfolni semmi esetre sem szabad, hiszen akkor magunktól vesszük el a helyet és nem tudjuk élvezni azt, amiért dolgoztunk. E szempontok segítenek dönteni, milyen növényeket válasszunk. A balkonkertészkedéshez szükséges eszközök listája nem hosszú. Ami mindenképp kelleni fog, az jó minőségű virágföld, megfelelő méretű cserepek vagy ládák, egy kis méretű ásó, ültetőkanál és metszőolló, spricni és egy kis tápoldat. A pangó vizet szinte egyik balkonnövény sem szereti, ezért különösen fontos a vízelvezetés, ezt megoldhatjuk erre a célra fúrt lyukakkal vagy a virágföld alá leterített kavicsréteggel. Bár az erkélyen nevelt zöldségekkel és gyümölcsökkel könnyebb dolgunk van, mint a szabadföldbe ültetett társaikkal, van néhány szabály, amit mindenképp be kell tartanunk ahhoz, hogy bő legyen a termés. A három leggyakoribb hiba, amit a kezdő kertészek elkövethetnek, hogy nem gondoskodnak megfelelő fényviszonyokról, túlöntözik a növényeket vagy túlzsúfolják őket. Ha tartunk a kudarctól, érdemes strapabíró, gyorsan fejlődő fajokkal kezdeni, így biztosan nem megy el a kedvünk a folytatástól.

Bőséges a választék

Fontos tudni, hogy a balkonzöldségek nem egyszerűen cserépbe ültetett kerti zöldségfélék, hanem kifejezetten erre a célra kifejlesztett fajták, vagyis kis alapterületen nevelve is gazdagon teremnek. Jó választás lehet a paradicsom, amiből a törpe, valamint a piros, illetve sárga koktélváltozatot szokták erkélyen tartani. Melegkedvelő növény, hőigénye csíráztatáskor is legalább húsz fok, ezért érdemes sötét edénybe vetni vagy ültetni. Szintén a napos helyeket kedveli a paprika, amiből édeset és csípőset, zöldet, kaliforniait és csilit is ültethetünk. A retekkel sem foghatunk mellé. Bár fényigénye magas, ez a növény nem szereti a forró nyári napokat, így törekedjünk az őszi vagy tavaszi vetésre, a cserép vásárlásakor pedig legyünk körültekintőek, a különböző növényeknek ugyanis különböző a helyigényük is. A levélzöldségek közül a tépősaláta, a fejes saláta, a jégsaláta, madársaláta, a mángold és a spenót, a káposztafélék közül a pakcsoj (pak-choi) vagy bordás kel egyaránt nevelhető cserépben. A rukkola egész szezonban szedhető, ha folyamatosan vetjük, a leszedett növény azonban maximum egy-két napig marad élvezetesen fogyasztható, így mindig csak annyit tépjünk le belőle, amennyit el is fogyasztunk. A babfélék közül balkonkertészkedésre elsősorban a zöldbabot ajánlják, aminek szezonja a cserepes nevelés miatt kitolható. A magasabb cserepekben a gyökérzöldségek is gond nélkül nevelhetők. Hidegtűrésük igen jó, így már korán elvethetők. A tökfélék közé tartozó uborka, cukkini, spárgatök, patiszon vagy csillagtök mind-mind megtermelhető a balkonon, ám fontos, hogy akárcsak a paradicsom vagy a paprika esetében, egy cserépbe csak egy növényt ültessünk, mivel kifejezetten nagy tápanyagigényűek. A burgonyafélék családjába tartozó padlizsánt, ami szintén a magányt kedveli, egyszerű gondozni, ám magassága és a termések súlya miatt célszerű pálcával megtámasztani. Az erkélyen termeszthető fűszernövények palettája szintén nagyon széles: a metélőhagyma, a menta különböző fajtái, a bazsalikom, a rozmaring vagy a petrezselyem kifejezetten jól érzi magát cserépben. Gyümölcsök közül a szamóca vagy az eper nevelhető balkonládában vagy függőkaspóban. Mindkettőből van folytontermő fajta, így gyakorlatilag a hideg téli hónapokon kívül állandóan szüretelhetjük. A gyümölcsfák közül vannak, amelyeket kifejezetten konténeres termesztésre nemesítettek és tényleg nem igényelnek mást, mint egy mély dézsát. A bogyós gyümölcsök közül az áfonya, a málna és a ribizli is megterem a balkonon. Az áfonya a savanyú földet szereti, a málna és a ribizli pedig támasztékot igényel.

A balkonkertészkedés sikerének kulcsa tehát mindig a megfelelő növényválasztás és a rendszeres gondozás. Ha ezekre odafigyelünk, egészen biztos, hogy kis helyen is képesek lehetünk nagyot alkotni.