Fotó: MTI/Balázs Attila
Hirdetés

A várandósság alatt változás áll be az immunrendszer működésében. A baba érdekében a szervezet szándékosan gyengíti azt, ezért a kismama fogékonyabbá válhat egyes fertőzésekre, vagy a szokásosnál súlyosabban megbetegedhet. Intenzívebb tünetek esetén könnyebben kialakulhatnak szövődmények, amelyek veszélyeztetik az édesanya és a magzat egészségét. A Covid–19-fertőzésnél is fennáll ennek az esélye, különösen a terhesség második felében. Ma már bizonyított tény, hogy a várandós koronavíruros betegek nagyobb valószínűséggel szorulnak intenzív ellátásra, mint akik nem várnak gyermeket. A koraszülés és a halvaszületés a normálisnál gyakoribb a covidos kismamáknál, és gyermekeik is nagyobb eséllyel szorulnak komolyabb orvosi segítségre.

A szakemberek hangsúlyozzák: a koronavírus elleni védőoltás haszna nagyban felülmúlja a feltételezett oltási szövődmények jelentette rizikót, a rendelkezésre álló adatok nem vetnek föl aggályokat a biztonsággal kapcsolatban. Világszerte több százezer várandós oltásával szerzett tapasztalatok alapján kijelenthető, nincs semmi jel arra, hogy a vakcinák káros hatással lennének az anyára vagy a magzatra. Mivel azonban a legtöbb klinikai vizsgálatot mRNS-alapú vakcinával végezték, jelenleg is érvényben lévő szabály, hogy a kismamák csak Pfizer–BioNTech vagy Moderna oltóanyagot kaphatnak.

Az oltásnak lehetőleg a 2. vagy 3. trimeszterben kell megtörténnie, ám bizonyos esetekben, például ha az édesanya olyan munkahelyen dolgozik, ahol nagyobb az esély a megfertőződésre, vagy a járvány épp felfutó időszakban van, az első vakcina a terhesség kezdetén is biztonsággal beadható. Az emlékeztető oltást a várandósság 36. hetéig, vagyis a szülés előtti negyedik hétig szintén be lehet adni. Mellékhatásként – főleg a második dózis után – jelentkezhet némi láz, fejfájás és gyengeség, ettől azonban nem kell megijedni, hűvös zuhannyal vagy paracetamoltartalmú lázcsillapítóval hamar megszüntethetők a tünetek.

Ha a kismama mégis tart a harmadik oltástól, érdemes mennyiségi ellenanyagtesztet csináltatnia. Ha az így kapott érték magas, akkor nem feltétlenül szükséges ismét beoltatnia magát. Nem szabad ugyanakkor figyelmen kívül hagyni, hogy a vakcinák nem a megfertőződés ellen védenek, hanem a koronavírus okozta súlyos komplikációkat hivatottak megakadályozni, ezért a leendő édesanyának a várandósság alatt érdemes kerülnie a közösségi életet, ha pedig mégis társaságba menne, mindenképp vegyen föl FFP2-es védőmaszkot.

Korábban írtuk

A Nemzeti Népegészségügyi Központ által novemberben kiadott orvosszakmai ajánlásban az áll, hogy a harmadik oltás a várandósság 13–35. hete között javasolható, hat hónappal az alapoltás második dózisa után. Hozzáteszik, ez esetben is mRNS-vakcina javasolt: aki korábban Pfizert kapott, annak Pfizer, aki Modernát, annak Moderna. Mára bizonyított, hogy a vakcinák nem csökkentik a termékenységet. Tervezett terhesség esetén a fogantatás az oltás után várakozási idő nélkül bekövetkezhet, ha azonban mesterséges megtermékenyítés történik, célszerű 72 órát várni az esedékes kezelés előtt.

Az Egyesült Királyságban 2021 február­ja és júliusa között egyetlen olyan kismama sem került kórházba, akinek megvolt az első két oltása. Ám négyen intenzív osztályos ellátásra szorultak, akik csupán egy adagot kaptak, és 738-an, akik egyetlen egyet sem.