Prognózis és diagnózis
Egyre gyakoribbak hazánkban a szélsőséges időjárási jelenségek: az évszakhoz képest szokatlan időjárás, a hosszú aszályos időszakok vagy az akár két nap leforgása alatt tizenöt fokot csökkenő hőmérséklet az elmúlt egy-két évtizedben egyre sűrűbben fordul elő. A szeszélyes természet nemcsak tavasszal, hanem az év többi napján is próbára teheti szervezetünket, ami alól az egészséges felnőttek és a fiatalok sem kivételek.
A fronthatást így vagy úgy, de mindenki megérzi. Hiszen a szervezet reakciója az álmosságtól akár az egészséget is veszélyeztető jelenségekig is kilenghet. Valamilyen szinten tehát mindenkit megviselnek a hirtelen légköri változások, a hőmérséklet-ingadozás, a viharos idő, egyszóval a természet olykor igen heves megnyilvánulásai. Érdekes, de néhány kutató az időjárás kiváltotta érzékenység hátterében civilizációs, jórészt a közép-európai népességet érintő tüneteket sejt. Ugyanakkor egy kutatás azt is megállapította, hogy katasztrófák, háborúk vagy nagy társadalmi kataklizmák idején nem érzékelték az emberek az időjárás okozta panaszokat – igaz, ilyenkor egészen más jellegű problémák kerülnek előtérbe.
Goethe és a barométer
Az ősi kínai orvoslás igen nagy fontosságot tulajdonított az időjárási viszonyok és a betegségek közötti összefüggéseknek. A különböző kórságok nyolcféle okozata mellett hat időjárási tényezőt – a szelet, a hideget, a forróságot, a nedvességet, szárazságot és a tüzet – tartották számon, ami befolyásolhatja az egészségi állapotot. Az ókori görög orvos, Hippokratész pedig szintén azt vallotta: csak a szelek és az évszakok figyelembevételével lehetséges gyógyítani. A XVIII. században J. Wolfgang Goethe német költő papírra vetette megfigyeléseit arról, hogy a barométer magas értékénél mindig jobban megy számára a munka, míg az alacsony értékek megviselik.
Napjainkban sincs ez másként, hiába állnak rendelkezésünkre a legkülönbözőbb hatású gyógyszerek, a természet elől nem lehet elbújni. A felmérések szerint Közép-Európa lakosságának körülbelül egyharmada szenved az időjárási viszonyok változására adott biológiai reakcióktól. Az orvosmeteorológia, amely az időjárás szervezetre gyakorolt hatásával foglalkozik, három típust különböztet meg: azt, aki finoman reagál az időjárásra, szervezetének reakciója kimerül abban, hogy szép idő esetén jobb a kedélyállapota, míg borús idő esetén kedvetlenebb. A közepesen érzékeny típus már erősen megérzi a változásokat, náluk koncentráció- vagy alvászavar léphet fel, levertség, fejfájás, fokozottan rossz hangulat is előfordulhat. A harmadik típusba azok tartoznak, akiket rendkívül megvisel a változékony idő: az asztmás, reumás, szív- és érrendszeri betegek, az ízületi gyulladással élők vagy más krónikus betegségben szenvedők is ebbe a körbe sorolhatók. Meleg időben az erek kitágulnak, a vérkeringés fokozódik, hogy segítse a szervezet hőleadását, így megnövekszik a pulzus, a vérnyomás viszont csökken. Lehűléskor az erek összehúzódnak, hogy csökkenjen a hőleadás mértéke, a pulzusszám így megnő, a szívre pedig komoly munka hárul, ugyanis a szűkebb keresztmetszetű ereken kell átpumpálnia a vért. Nem véletlen, hogy a hőingadozás a szívbetegeket terheli meg leginkább: az erős hidegfront az ideggyógyászati osztályokon több stroke-os, a kardiológiai osztályokon pedig több szívinfarktuson átesett beteget jelent. A melegfrontok szívelégtelenségben és szívritmuszavarban szenvedő pácienseket juttatnak kórházba. Persze nem csupán a hőmérséklet vagy a légnyomás hat a szervezetre, hanem a páratartalom, a napsugárzás vagy a szél erőssége is.
Kíméletlen frontok
A fronthatás legjellegzetesebb tünete a szédülés, de általános állapotunktól függően az időjárás szeszélyei számos egyéb panaszt is kiválthatnak. A nedves, hideg időben szenvedhetünk a szédülés mellett fejfájástól, magas vérnyomástól, az ízületi és reumás betegek panaszai is rosszabbodhatnak, sőt, hidegfrontos időszakban a vártnál előbb beindulhat a szülés. A szeles idő ugyancsak a fejfájósokat terheli meg, de okozhat alvászavart és vérnyomásproblémákat is.
Bármilyen hihetetlen, de zaklatott éjszakánk a teliholdtól is lehet, és nem csak tiszta időben, a csillagos éjszakán erősen világító fénye miatt. A melegfront sokszor már a megérkezése előtt hat: fáradékonyságra, koncentrációzavarra panaszkodhatnak az erre érzékenyek, ilyenkor több a baleset is az utakon, sőt, ez az időjárási jelenség depresszióra is hajlamosíthat. A hidegfront hatásai az elvonulta után jelentkeznek, fokozott ingerlékenységgel, migrénnel, aki arra érzékeny, annál a gyomor-, a vese-, az epe- és a szívgörcs veszélye is nő, ráadásul a hideg kimondottan rossz hatással van a reumatikus fájdalmakra és az epilepsziára is. Van tehát, aki a melegfrontra, van olyan, aki a hidegfrontra reagál inkább, a kettős fronthatás azonban mindenkinek megviseli a szervezetét. Ilyenkor gyengébbek, elesettebbek vagyunk a szokásosnál, előfordulhatnak indokolatlan hangulatingadozások is, a pánikbetegek szorongása is felerősödhet.
A mozgásszegény és stresszes életmódot folytatók éppúgy fokozottan ki vannak téve az időjárás szeszélyei okozta panaszoknak, mint azok, akik egészségtelenül táplálkoznak és rendszertelen életet élnek. Tapasztalat mutatja, hogy akik közelebb laknak a természethez, és többet tartózkodnak a szabad levegőn, azoknak a szervezete jobban alkalmazkodik az időjárási jelenségek hirtelen változásaihoz – nem véletlen, hogy a falusiak kevéssé szenvedik meg a fronthatásokat.
Levendula és cickafark
Az időjárás okozta panaszokat megelőzni nem lehet, ám az éppen fennálló problémákat lehetséges orvosolni. Ha ingerült, feszült, ideges időszakot élünk, próbálkozhatunk citromfűteával és citromfűből készült illóolajokkal, de enyhülést hozhat a levendula és az orbáncfű is. A levert, kedvetlen hangulatot a rozmaring képes javítani, a cickafarkfű pedig serkenti a vérkeringést, és élénkítő hatású.
Segíthet a szervezetnek alkalmazkodni a hirtelen hőmérséklet-ingadozásokhoz a szauna is: szívbetegeknek, magas vérnyomásban szenvedőknek és gyerekeknek nem ajánlott, és ha nem jártunk eddig szaunában, óvatosan, fokozatosan szoktassuk hozzá magunkat. A forró légfürdő serkenti a vérkeringést, a bőr feszességét is segít megőrizni, főként ha utána langyos, fokozatosan hűlő vízzel zuhanyozunk.
Mégis talán a leghasznosabb, ha valamilyen sportot választunk. Elkezdéséhez igazán nem számít, hány évesek vagyunk: legyen az úszás, futás, kerékpározás vagy csupán séta a kutyával, korunktól, állapotunktól függően érdemes belefogni. Itt is fontos a rendszeresség, hogy legalább heti háromszor, alkalmanként fél órát végezzük a kiválasztott testedzést. A jó fizikai kondíció ugyanis kihat mentális egészségünkre. Számít az is, hogy gondolatban engedjük-e, hogy rossz irányba befolyásolják közérzetünket az időjárás változásai, ebben segíthet a jóga vagy más stresszűző, relaxációs gyakorlatsor is. A reggeli torna, séta vagy futás jótékony hatással lehet az alacsony vérnyomásúakra, emellett beindítja az anyagcserét is.