Rendkívüli veszély leselkedik a kisgyermekekre
Egy, az amerikai JAMA (Journal of the American Medical Association) című szaklapban megjelent, friss tanulmány szerint a gyermekek csaknem harmadánál már 11 éves kortól megjelennek a digitális függőség jelei. A kutatás szerint nem elsősorban a képernyő előtt eltöltött idő hossza, hanem a használat jellege áll összefüggésben a mentális problémák kialakulásával.
A vizsgálat a 2016-ban elindított, nagyszabású amerikai Adolescent Brain Cognitive Development (ABCD) kutatás adataira épül. A kutatók közel 4300 olyan gyermeket követtek nyomon négy éven át, akik a program kezdetén kilenc–tíz évesek voltak. A résztvevők körében a negyedik év végére csaknem 18 százalék számolt be öngyilkossági gondolatokról, míg több mint 5 százalékuk konkrét öngyilkossági kísérletről is.
Az adatok szerint azok a gyermekek, akiknél a digitális eszközökhöz kapcsolódó kényszeres mintázatok – például a megszakításra való képtelenség, a tanulás, az alvás vagy a társas kapcsolatok zavara – fokozatosan erősödtek, legalább másfélszer nagyobb arányban tapasztaltak mentális problémákat, mint azok, akiknél ezek a tünetek nem jelentkeztek.
A kutatást vezető Yunyu Xiao, a New York-i Weill Cornell Medicine adjunktusa szerint az eredmények alapvetően megkérdőjelezik a képernyő előtt eltöltött időre vonatkozó, hagyományos szemléletet.
„A kutatásunk azt mutatja, hogy nem az számít, mennyi időt töltenek a fiatalok a képernyő előtt, hanem az, hogyan használják a technológiát. A kényszeres használatra jellemző mintázat a valódi kockázati tényező” – fogalmazott.
A tanulmány különösen fontos a szülők és az oktatáspolitika döntéshozói számára is, mivel egyre élesebb vita övezi a digitális eszközök gyermekekre gyakorolt, hosszú távú hatásait. A kutatók szerint ideje túllépni az egyszerű képernyőidő-korlátozásokon, és
a függőséget kiváltó viselkedésminták célzott felismerésére és megelőzésére kell helyezni a hangsúlyt.
A szerzők ugyanakkor felhívják a figyelmet arra, hogy a kutatásban önbevalláson alapuló adatokat használtak, így az eredmények egy része torzulhat. Emellett a Covid–járvány is befolyásolhatta a gyermekek viselkedését és lelkiállapotát, ami szintén kockázati tényezőként jelenhetett meg.
Daisy Greenwell, a brit Smartphone Free Childhood nevű civil kezdeményezés társalapítója úgy fogalmazott: a kutatás határozottan megerősíti azt az igényt, hogy a gyermekek digitális eszközökhöz való hozzáférését korlátozzuk.
„A családok lehetetlen helyzetben vannak: megpróbálják megóvni gyermekeiket egy felnőttekre szabott digitális világban, miközben csak bonyolult és gyakran hatástalan szülői eszközök állnak a rendelkezésükre” – tette hozzá.
Lisa Henderson, a Yorki Egyetem pszichológiai tanszékének vezetője a tanulmányt „időszerűnek és döntő jelentőségűnek” nevezte. Kiemelte: elengedhetetlen feltárni azokat a neurobiológiai és pszichológiai mechanizmusokat, amelyek a kényszeres digitális használat és a mentális egészségromlás között fennállnak. Szerinte különös figyelmet érdemel az alvászavarok szerepe, amelyek súlyosbíthatják a kialakuló tüneteket.
(forrás)
