A vas élettani hatása szinte felmérhetetlen. Vas nélkül az oxigén nem képes eljutni a sejtekhez, jelenléte az életképesség alapvető feltétele. A felnőtt emberi szervezet átlagosan 4-5 gramm vasat tartalmaz. Fontos alkotóeleme a hemoglobin és a myoglobin szerkezetének. A hemoglobin a vérben, a vörösvértestekben található óriásmolekula, az oxigén- és szén-dioxid-szállítás túlnyomó részét végzi. A myoglobin az izomsejtek anyagcseréjében vesz részt. Emellett a csontok és a máj a szervezet legnagyobb vasraktárai.

Intő jelek

Vasat a szervezet nem képes előállítani, ezért kívülről kell pótolnunk. Tudni kell azonban, hogy felszívódása és hasznosulása rendkívül rossz, a táplálékban található vasmennyiségnek csupán töredéke – 4-8 százaléka – épül be a szervezetbe.

A vashiány leggyakoribb oka a vasban szegény táplálkozás, az elégtelen felszívódás és a B12 vitamin hiánya. A népesség fele vashiányban szenved, ez a vegetáriánusok körében elérheti a nyolcvan százalékot.

Ez a probléma meglepően gyorsan rendeződni szokott paleolit táplálkozásra, a hús és a zöld levelű növények fogyasztására, mert nő a C-vitamin- és a B12-bevitel, regenerálódni kezd a bélfal.

A vashiány vérszegénységhez vezethet. Vérszegénység esetén a szervezetben csökken az egészséges vörösvérsejtek száma, nem jut elég oxigén a szövetekhez. Ez az állapot általában lassan alakul ki, és kezdetben nem okoz súlyos tüneteket, később azonban egyre nyilvánvalóbbá válnak a jelek. Az évenkénti – idősek és krónikus betegségben szenvedők esetében félévenkénti – laborvizsgálattal a vashiány és a vérszegénység kiszűrhető.

Ám a súlyosbodó tünetek alapján a laikusokban is felmerülhet a betegség gyanúja. Leggyakoribb jelzés a bőr, illetve a kötőhártya halványsága, sápadtsága. Klasszikus vérszegénységre utaló jel a fáradékonyság, fázékonyság, a csökkent teljesítőképesség, ingerlékenység. Előfordulhat álmatlanság, fülzúgás, felléphetnek látási zavarok, szédülés, fejfájás, ájulásérzés. Gyakran fájdalmasan berepedezik a szájzug, nehezen gyógyuló seb alakul ki. A törékeny, lapos köröm, a hajhullás, a száraz, viszkető bőr, a nyelv égő érzése a nyelés közben jelentkező fájdalom elsősorban a vashiányos vérszegénységre jellemző.

Pótolható készletek

A vashiány leggyakoribb okai között az első helyen a vérveszteséget tartják számon, hiszen ilyen esetekben a vörösvérsejtekben lévő vasat is elveszítjük. A nőknek – különösen, ha rendszeresen erős vérzéssel jár a menstruációjuk – fokozottabban kell figyelniük a vas pótlására.

De más, vérzéssel járó krónikus vagy heveny betegségek is okozhatnak vérszegénységet.

Ilyen a rekeszsérv, a gyomor-, illetve nyombélfekély, illetve az emésztőrendszer rákos megbetegedései. Az egyszeri kisebb vérveszteség azonban lényegesen kevésbé veszélyes, mint az alattomos, krónikus belső vérzéssel járó, esetleg fel sem ismert állapotok. A véradók például hamar pótolják a vérveszteséget, a véradás kifejezetten serkentőleg hat a szervezetre. A hiányos táplálkozás is tartós vashiányhoz vezethet. Várandós nőknél szintén gyakori a vashiányos vérszegénység, hiszen a szervezetnek ilyenkor nemcsak a saját, hanem a magzat vérellátásában is fenn kell tartani a normális hemoglobinszintet. A vashiányos vérszegénység fejlődési zavarokhoz, felnőtteknél szívproblémákhoz, várandós nőknél koraszüléshez vezethet.

A szervezet normális esetben folyamatos vaspótláshoz jut az elfogyasztott ételekből. A felszívódást megkönnyíti a C-vitaminban gazdag étrend. Magas vastartalmú a tojás, a spenót, a máj.

Az egészséges fejlődés érdekében a kisgyermekek táplálkozására fokozottan figyelni kell. Nélkülözhetetlen számukra a fokhagyma, az aszalt szilva, a mazsola, a sárgabarack, a napraforgómag, a póréhagyma, az uborka, a sárgarépa. A vashiány akár meg is szüntethető mák, petrezselyemzöld, paraj, sóska, kapor, zeller, sütőtök, spárga, brokkoli, kelkáposzta, karalábé, savanyú- és vöröskáposzta rendszeres fogyasztásával.

Hiába fogyasztunk azonban elegendő mennyiségű vastartalmú élelmiszert, ha valamilyen felszívódási zavarban szenvedünk, ez súlyos vashiányos állapotot idézhet elő. A vas felszívódása a vékonybélben történik. Bizonyos betegségek, mint például a lisztérzékenység, akadályozhatják a vékonybél bolyhainak normális működését.

Kérdezzük orvosunkat, gyógyszerészünket!

A vashiányos állapot kezelésének része lehet az orvos által felírt vastabletta szedése. Az átgondolatlan, a szomszéd javaslatát követő vaspótlás azonban gyomorpanaszokat okozhat, gyakran székrekedéshez vezet. A széklet feketévé válhat, ami vaspótló készítmények szedése esetén ártatlan mellékhatás, egyéb esetben sürgős orvosi kivizsgálás szükséges.

A vashiány pótlása hosszú folyamat, a szervezet vaskészleteinek feltöltése akár hónapokig is eltarthat. A vérképet folyamatosan ellenőrizni kell a túladagolás elkerülésére. Nagy mennyiségben ugyanis a vas akár mérgező is lehet. Hazai adatok nem ismertek, de például az Egyesült Államokban évente több mint 30 ezer olyan vasmérgezésre derül fény, amelynek oka valamilyen táplálékkiegészítő folyamatos szedése.

Túladagolás esetén az első hat órában a gyomor-bélrendszeri tünetek a jellemzőek: hasi fájdalom, hányinger, hányás, hasmenés. (Vigyázat: ilyen tünetek hátterében fertőzés is állhat!) A második szakasz a mérgezés után egy nappal kezdődik. Gyengeség, fáradékonyság lép fel, a véralvadás zavarai miatt vérzékenység alakul ki. Kezdetben bőr alatti bevérzések, nyálkahártyavérzések keletkeznek, de akár ízületi vérzés is kialakulhat. Nagy a kiszáradás, a túlzott folyadékvesztés veszélye. A beteg ilyenkor sápadt, gyenge, panaszkodhat hideg verejtékezésre, vagy szapora szívdobogásra.

Enyhébb esetben a vashiány és a vasmérgezés tünetei akár össze is téveszthetők, ezért a laboratóriumi vizsgálat elengedhetetlenül fontos. Különösen idős korban, amikor fokozottan hajlamosak vagyunk a vas felhalmozására. Nőknél ez a menopauza után válik jellemzővé, a férfiaknál a folyamat már korábban elindul.

A túladagolást azonban elkerülhetjük, ha minden esetben kikérjük orvosunk, gyógyszerészünk tanácsát, mielőtt táplálékkiegészítőt választunk, és pontosan betartjuk az adagolási előírásokat.

Fontos tudni: csak megbízható forrásból származó, engedélyezett készítményeket használjunk. Ezek összetétele ellenőrzött, előírásos szedésükkel nem sodorjuk bajba magunkat. És persze nem szabad elfelejtkezni arról sem, hogy a szervezet egyensúlyának fenntartásához rendszeres mozgás is szükséges. A jó levegő, a kiadós séták, a rendszeres testmozgás fokozzák az étvágyat, ha pedig egészségesen és mértékletesen táplálkozunk, a betegségek nagy része is elkerülhető.

Hernádi Zsuzsa