Szédülés, lebegés, egyensúlyzavar
Bármely életkorban előfordulhat, hogy megszédülünk vagy forogni kezd a világ körülöttünk. Békeffy Magdolna belgyógyász szerint lehet, hogy ennek hátterében valamilyen banális okot találunk. Ám ha ez az állapot gyakran ismétlődik vagy huzamosabb ideig fennáll, mindenképpen orvoshoz kell fordulni, mert komolyabb megbetegedést is jelezhet.
– Fiatal korban is megeshet, hogy az ember egy hirtelen mozdulattól megszédül vagy éppen megfordul vele a világ. Ilyenkor gyanakodjunk komolyabb betegségre, vagy legyintsünk egyet, mondván, majd elmúlik?
– A legyintést egyáltalán nem javaslom, noha valóban előfordulhat, hogy valamilyen banális ok áll a tünet hátterében, például éhség, folyadékhiány is kiválthatja. A problémát magunk is könnyen és gyorsan orvosolhatjuk. Nyáron napszúrásra is gyanakodhatunk, hiszen az émelygés, hányinger mellett szédülés jelezheti, hogy a kelleténél hosszabban tartózkodtunk a napon. Ilyen esetekben a sötét szobában való ágynyugalom, hideg borogatás segíthet. A migrénre hajlamos személyek esetében szintén megszokott, hogy a lüktető fejfájás kísérőjeként jelentkezzék ez a kellemetlenség. Akik pedig rendszeresen szednek valamilyen gyógyszert, különösen hormontartalmú készítményt, azok azzal is számolhatnak, hogy valamilyen mellékhatás okozza. Ennek megállapítását azonban érdemes a háziorvosra bízni. A látásromlás szintén idézhet elő szédülést, ilyen esetekben szakorvosnak kell döntenie arról, mi a teendő.
– Sokan arra panaszkodnak, hogy a számítógép előtt töltött órák után lép fel ez a panasz. Ezt indokoltnak tekinthetjük?
– Inkább azt mondanám, hogy a sok számítógépes munka és a vele járó mozgásszegény életmód elvezethet a nyaki és a gerinccsigolyák elmeszesedéséhez. Ez valóban okozhat szédülést.
– Vérnyomásgondokkal küzdők szintén említenek olykor ilyen panaszokat. A szédülés valóban kísérője lehet a szív-érrendszeri megbetegedéseknek?
– A szisztolés vérnyomás, azaz a vérnyomás magasabb értékének nagyobb leesése valóban okozhat szédüléssel járó, ájulás előtti érzethez hasonló gyengeséget. Jelentkezhet gyors helyzetváltoztatáskor, például felülésnél, felállásnál. De hasonló tünettel járhatnak például a szívizom megbetegedései, a szívritmuszavar, az érelmeszesedés is.
– Ha jól értem, a szédülés olyan jelzés, amit rendszerint érdemes komolyan venni, mert nagyon változatos okok állhatnak a háttérben. Milyen vizsgálatokra számíthatunk?
– A szédülés kifejezés sok mindent takarhat. Lehet, hogy úgy érezzük, forog velünk a világ, de idesorolhatjuk a már említett gyengeségérzetet, az egyensúlyvesztést és más, szédüléshez hasonló, például lebegő érzeteket is. Gyakori, hogy különböző egyéb kísérő tünetek is jelentkeznek. Mindenképpen kivizsgálást igényel, ha több órán át fennáll vagy gyakorivá válik. A háziorvos dolgát megkönnyíti, ha pontosan le tudjuk írni a szédülés típusát, időtartamát, az esetleges kísérő tüneteket. Az alapos kivizsgálás vélhetően a fül-orr-gégészeten kezdődik majd, hiszen a fül megbetegedései szintén járhatnak ilyen jelekkel. Amennyiben így nem tudunk végére járni a dolognak, szükség lehet neurológiai vizsgálatra, hiszen megeshet, hogy valamilyen idegrendszeri megbetegedés húzódik meg a panaszok mögött. Mindezek mellett szükség lehet kardiológus, diabetológus vagy gasztroenterológus szakértelmére is ahhoz, hogy tisztázzuk panaszaink hátterét. Arról sem felejtkezhetünk el, hogy a túlterhelés, a depresszió, a szorongás is járhat hasonló kellemetlenségekkel.
– Vagyis nem érdemes halogatnunk a kivizsgálást, hiszen akár komolyabb kezelésre is szükségünk lehet?
– Valóban érdemes mielőbb orvoshoz fordulni. De szeretném felhívni rá a figyelmet, hogy vannak esetek, amelyek a lehető leggyorsabb beavatkozást igénylik. Azonnal a legközelebbi sürgősségi osztályon kell segítséget kérni, ha a betegen a szédülés mellett a szívinfarktus vagy a stroke jelei mutatkoznak. A gyors beavatkozás nemcsak a kellemetlen tünetet mulasztja el, akár életmentő is lehet.