Úgy érzi, egyre inkább rohan az idő? Íme az oka!
Annak, ahogyan az idő múlását érzékeljük, az alapja az információfeldolgozás, ezért nem csupán költői túlzás, hogy a korral előrehaladtával „felgyorsul az idő”: minél több benyomást dolgoz fel az agy, annál „lassúbbnak” tűnik az idő, míg a rutinszerű, egyhangú napokon kevesebb új élmény rögzül, és ezért az órák gyorsabban peregnek.
A gyermekkor hosszúnak érzett évei mögött az újdonságok sokasága áll: a fiatalok több friss, élénk benyomást gyűjtenek, ezért egy nap vagy hat hét hosszabbnak hat, mint felnőttként.
Ahogy múlnak az évek, egyre kevesebb dolog hat ránk az újdonság varázsával, a környezetünket megszokjuk, és kevesebb élmény osztja részekre a mindennapokat, ezért az idő „felgyorsul”.
A pillanatnyi éberségnek döntő szerepe van: ha az ember kipihent, és képes fókuszálni, több mindent észlel, így több élmény rögzül az agyban. Ilyenkor a nap tartalmasabbnak, hosszabbnak tűnik. Ha viszont szétszórt, fáradt, és nem képes elhallgattatni a „belső zajt”, az események összefolynak, és mintha gyorsabban történnének.
Dr. Steve Taylor a Psychology Today-ben a témában megjelent cikkében arra is figyelmeztet, hogy a közösségi oldalak okozta folyamatos figyelemelterelés miatt egyre kevesebb időt élünk meg tudatosan, ami hosszabb távon kifáradáshoz és hangulatingadozásokhoz vezethet.
Dr. Taylor két egyszerű, de hatásos módszert ajánl az idő „lelassítására”. Egyrészt érdemes rendszeresen keresni az új élményeket – utazni, új dolgokat tanulni, új emberekkel megismerkedni –, és tudatosabban jelen lenni a mindennapokban. A figyelem „edzésével” csökken a gondolati zűrzavar, és több részletet veszünk észre magunk körül. A meditáció különösen hatékony abban, hogy a figyelmet a jelen pillanatra irányítsuk, ami így szinte kitágul.
A pszichológus szerző szerint az idő múlásának felgyorsulása sokak által tapasztalt élmény, de nem feltétlenül törvényszerű. Aki tudatosan keresi az újat és odafigyel arra, hogyan van jelen a saját életében, gazdagabban élhet – ugyanannyi év alatt is.
