Fotó: shutterstock.com
Hirdetés

– Még alig múlt el a nyár, akár azt is gondolhatjuk, hogy rendesen feltöltöttük a D-vitamin-raktárainkat. A jár­vány­ügyi szakemberek azonban naponta többször felhívják rá a figyelmünket, mennyire fontos most e vitamincseppek vagy tabletták rendszeres szedése.

– A Semmelweis Egyetem I. Számú Belgyógyászati Klinikáján folytatott kutatások irányították rá a figyelmet a D-vitamin különösen fontos szerepére. Az orvosok azt tapasztalták, hogy az élelmiszerekben lévő adalékanyagok szinte kisöprik a szervezetből ezt a nagyon fontos vitamint, ez pedig súlyos élettani következményeket von maga után. Ráadásul szervezetünk kevésbé lesz ellenálló a kórokozókkal szemben, ha pedig megbetegszünk, lassabban győzzük le a betegséget.

– Eddig leginkább arról lehetett hallani, hogy a D-vitamin hiánya csontritkuláshoz, fogszuvasodáshoz vagy éppen fogvesztéshez vezethet. Milyen további következményekkel kell számolnunk?

– A D-vitamin-hiány következtében valóban kioldódik a csontokból a kalcium, és megemelkedik a vér kalciumszintje. Ha ez tartós marad, hosszabb távon szív- és érrendszeri megbetegedéshez vezethet, illetve megnöveli a kőképződés és a daganatok kialakulásának veszélyét. E súlyos következmények mellett azonban a kutatások ráirányították a figyelmet arra is, hogy a D-vitamin milyen fontos szerepet játszik immunrendszerünk megerősítésében. Ennek pedig manapság a korábbiaknál is komolyabb következményei lehetnek.

Korábban írtuk

– Van valamilyen külső jele a hiányállapotnak?

– Ne számítsunk arra, hogy valamilyen látható jel fog rá utalni. Kedvetlenség, ingerlékenység, fáradékonyság, gyengeség, esetleg izomgörcs jelentkezhet. Intő jel, ha szervezetünk ellenálló képessége látványosan romlik, gyakran betegszünk meg, nehezen szabadulunk meg egy banális náthától is. Ezt ne várjuk meg semmiképpen.

– Gyakran találkozunk azzal az állítással, hogy helyes táplálkozással sokféle vitamint pótolhatunk. Ez erre az esetre is igaz?

– Sajnos nem. A D-vitamin megtalálható ugyan halakban, halmájban, tojássárgában, de elenyésző mennyiségben. Ma már sokféle élelmiszerre ráírják ugyan, hogy D-vitaminnal dúsított, ám ez sem elegendő arra, hogy a hiányállapotot megelőzzük. Különösen akkor nem, ha egyébként sok gyárilag feldolgozott élelmiszert fogyasztunk.

– Voltaképpen mennyi D-vitaminra van szükségünk naponta?

– Általában azt mondják az orvosok, hogy csecsemőknek 400-1000 NE, gyerekeknek, serdülőknek 600-1000 NE szedése ajánlott. Felnőtteknek és várandósoknak a napi mennyiség 1500-2000 NE. Ám a mai járványos időkben a napi 3000 NE sem mondható túlzottnak. Én a családomnak mostanában 6000 NE mennyiséget adok, éppen azért, hogy ellenállóbbak legyünk a vírusokkal, baktériumokkal szemben. A kórházakban ápolt Covid-betegek pedig napi 10 000 NE dózisban kapják a D-vitamint. A tapasztalatok szerint ezzel a „rásegítéssel” meggyorsítható a gyógyulás, mert a szervezet képes felvenni a harcot a betegséggel szemben.

– Ilyen dózis mellett nem kell tartani a túladagolástól?

– Ma már éppen a Semmelweis Egyetem kutatóinak is köszönhetően sokkal többet tudunk a D-vitamin természetéről, mint régebben. Kiderült például, hogy nem tud felhalmozódni a szervezetben, így nem is alakulhatnak ki mellékhatások. Ám mint a kutatások igazolták, komoly előnyei vannak a megszokottnál magasabb dózisnak. Én magam különösen ajánlom azoknak, akik valamilyen tüdőproblémával küzdenek. A dohányosoknak szintén különösen fontos. De mindenkinek segít, hogy az őszi nyirkos időben is megóvja magát a megbetegedéstől.