Fotó: PNG Guru/Shutterstock.com
Tick insect on my hand
Hirdetés

A globális felmelegedés miatt Közép-Európára egyre inkább a mediterrán éghajlatnak megfelelő tél a jellemző, azaz nedves, hűvös, ritkán fagyos az idő, és a nagyvárosokban évek óta nem esett jelentősebb mennyiségű hó. Pedig a hosszú, heteken át tartó fagyok és a tartós hóréteg megelőzhetné a kullancsok elszaporodását, ám ilyenre utoljára bő két-három évtizede volt példa, így aztán igencsak megugrott a számuk Magyarországon. A tartósan hideg hőmérséklet hiánya mellett a folyamatot a belföldi kutyás turizmus intenzív felélénkülése is segítette. Dr. Kapiller Zoltán állatorvos, a Magyar Kullancsszövetség elnöke szerint az elmúlt harminc-negyven évben a kutyás turisták Kőszegtől Nyíregyházáig széthurcolták a falvakba és a városokba a kullancsokat, így mára a közparkokban, a játszótereken, sőt, a házak kertjeiben is fellelhetők az élősködők.

Apró orgyilkosok

– Hazánkban 42 kullancsfajt tartunk számon, ezek közül körülbelül egy tucat veszélyes az emberre és a kutyára. Minden második kullancs több mint tíz fertőző betegség, többek között a kullancs okozta encephalitis, a krími–kongói vérzéses láz, a Q-láz, a babéziózis, az anaplazmózis kórokozóját hordozhatja, 95 százalékuk pedig a Lyme-kór valamely baktériumával fertőzött. E bajokat nehéz felismerni, hiszen nincsenek egységes tüneteik, azaz a kialakuló jelek nagyban függenek attól, hogy a megcsípett személy vagy állat milyen általános egészségi állapotban van – figyelmeztet Kapiller Zoltán. Úgy véli, a közparkok füvén ücsörgő fiatalok a jelenlegi időszakban nagyobb veszélynek vannak kitéve, mint pár évvel ezelőtt.

– Megnehezíti a diagnosztizálást, hogy például a Q-láz vagy a kullancsencephalitis legkorábbi tünetei az influenzáéira vagy akár a koronavíruséira emlékeztetnek: hőemelkedés, fejfájás, mellkasi fájdalom, elesettség is jelentkezhet. A Lyme-fertőzés egyik jele a csípés helyén körülbelül két héttel később megjelenő kokárdaszerű, középen fehéredő folt. A kullancs okozta encephalitis, vagyis a vírusos agyvelőgyulladás ellen létezik védőoltás, ám a Lyme-kór ellen nincs, ez utóbbi bakteriális fertőzés, amit antibiotikumterápiával lehet kezelni – mondja a szakértő, hozzátéve, hogy a kullancsok által terjesztett fertőzések közül ez a kettő, vagyis az encephalitis és a Lyme-kór a legelterjedtebb hazánkban.

Vérszívók a múltból

– A krími–kongói vérzéses láz története a XIX. század közepére, az Orosz Birodalom ellen zajló krími háború idejére nyúlik vissza: a három éven át tartó hadakozás alatt 800 ezer orosz katonából 500 ezer halt meg, ám közvetlen harcban csak százezren, a kullancsok terjesztette vérzéses lázban és a fellángoló kolerajárványban viszont négyszázezren veszítették életüket. A krími–kongói vérzéses láz kórokozóját a II. világháború idején hurcolták be az oroszok Közép-Európába. Később az 1970-es években Kongóban ütötte fel fejét e betegség, innen a fertőzés nevében megjelenő, igencsak eltérő két földrajzi terület neve – meséli Kapiller Zoltán, hozzátéve, hogy 1972-ben zajlott nálunk e betegséggel kapcsolatos átfogó szűrővizsgálat, amelynek során az erdészeti dolgozók és a mezőgazdasági munkások véréből vett mintákat vizsgáltak. Az eredmény szerint nyolcszázalékos volt a fertőzöttség a vizsgáltak körében, akik mind tünetmentesen vészeltek át a betegséget.

Korábban írtuk


A kórokozó nemrég azonban újra hallatott magáról: 2019. augusztus 26-án az MTA ülésén jelentette be prof. dr. Jakab Ferenc pécsi virológus, hogy a Mecsekben találtak a krími–kongói vérzéses láz új szerotípusával fertőzött kullancsot, amit még sehol a világon nem írtak le. A kórokozónak tehát egy újabb változata bukkant fel Magyarországon, ami már csak azért is aggasztó, mert a kullancsot mint rejtett életmódot folytató állatot irtani nem, csak gyéríteni lehet. Kapiller Zoltán szerint ugyanakkor nem csak a kullancsok, a szúnyogok is veszélyt jelenthetnek, mégpedig azért, mert hazánkban már jelen van a maláriát terjesztő három fajuk: vagyis a maláriafertőzés nem tűnt el itthon, csupán visszaszorult a természetbe.

Legfontosabb a megelőzés

A kullancsok a talaj közelében élnek, a nagy hideget és a nagy forróságot a föld alatt vészelik át, a tartósan húsz fok körüli hőmérséklet az ideális számukra, vagyis tavasszal élénkülnek. Főképp árnyas erdőkben, vízparti melletti területeken az aljnövényzetben, bokros részeken akaszkodhatnak az emberre. Fontos tehát a prevenció: megfelelő ruházatban induljunk a természetbe – magas szárú zokni, bakancs, hosszúnadrág –, használjunk kullancsriasztó szert, és ami talán a legfontosabb, másfél óránként tartsunk kullancsvizitet, nézzük át a testünket, nem mászik-e rajtunk, nem került-e bőrünkbe az élősködő. A kutyát ugyancsak érdemes átvizsgálni, hiszen a szőrére rengeteg vérszívó akaszkodhat.

– A kullancsoknak kilenc fő nyálmirigyállományuk van, amelyek fajtól függően különböző alegységekből állnak. Ha hármas alcsoporttal számolunk, egy kullancs akár huszonhétféle nyálat is termelhet. Először érzéstelenítő nyálat csöppent az áldozat bőrére, majd a bonyolult folyamat legvégén olyan oldószeres nyálat cseppent, ami a szájszervét rögzítő kötőanyagot oldja fel.

Mindez azért érdekes, mert a különböző betegségek kórokozói a kullancs különböző nyálmirigyállományaiban bújnak meg, és úgy fertőznek, ahogyan az állat a táplálkozás előkészítésekor, majd annak folyamata alatt használja őket. A babéziózis elülső nyálmirigyben rejtőző kórokozója a legkorábban, vagyis négy-hat órán belül jut be az áldozatba, míg a Lyme-kór baktériuma a legkésőbb, ehhez 72 órát kell a bőrben tartózkodnia az élősködőnek – magyarázza Kapiller Zoltán, miért fontos, hogy minimum másfél óránként alaposan végigmustráljuk testünket természetjáráskor. Felhívja a figyelmet arra is, hogy a kullancs kiemelésekor ne csipeszt használjunk, az ugyanis összenyomja az állat testét, így a fertőző nyálát beleköpheti az áldozatba. Az sem megoldás, ha olajjal kenjük be az állatot, ugyanis a légzőnyílások elzáródásakor öklendezni fog. A kullancs eltávolítására egyetlen hatékony orvosi eszköz van: a kullancseltávolító kanál, nincs más megoldás, hogy fertőzésmentesen ki tudjuk szedni a bőrből az élősködőt. Ha valaki az óvintézkedések ellenére mégis kullancsot talál magában, fontos megjegyeznie a csípés helyét, és bármilyen tünete jelentkezik, azonnal fel kell keresnie a háziorvost.