A diákhitelezés önfenntartó rendszer
A magyar diákhitelezés egy jól kiépített, piaci forrásbevonásra épülő, önfenntartó rendszer, ami nem terheli meg a költségvetést és eközben biztosítja, hogy ne legyen olyan magyar fiatal a Kárpát-medencében, aki anyagi okok miatt nem tudja a tehetségének megfelelő képzést elvégezni – mondta a Magyar Hírlapnak Magyar Péter, a Diákhitel Központ Zrt. vezérigazgatója.
A napilap csütörtöki számában olvasható interjúban a vezérigazgató úgy vélte: akinek versenyképes végzettsége és tudása van, az könnyedén fizeti ki néhány év alatt a diákhitel-tartozását.
Jövő áprilistól a szakképzésben és a felnőttképzésben is igényelhető lesz a diákhitel. Magyar Péter erről azt mondta: a kormány alapvető politikai célja volt, hogy a szak- és felnőttképzésben tanulók a felsőoktatási hallgatókkal azonos feltételekkel juthassanak hitelekhez. Az egyre gyorsabban változó munkaerőpiaci igények miatt ugyanis egyre fontosabbá válik uniós és hazai szinten is az élethosszig tartó tanulás és a munkavállalók mobilitásának erősítése.
Az oktatási rendszerben végzett szakképzésben – amelyben 18 és 25 év közöttiek tanulhatnak – ötvenezer ember, a felnőttképzésben pedig mintegy százezer ember élhet majd az új lehetőséggel. A képzési hitelnek két lába van: szabad és kötött felhasználású, mindkét terméket 18 és 55 év között lehet igényelni. A költségvetési kamattámogatásnak köszönhetően a szabad felhasználású képzési hitel a felsőoktatási Diákhitel1-gyel azonos, 1,99 százalékos kamatozású, míg a kizárólag képzési díjakra fordítható, kötött felhasználású hitel kamatmentes lesz.
Magyar Péter a lapnak elmondta, hogy a képzési hiteleknél a hitelfelvevő fogja eldönteni, hogy egy és tíz év között milyen törlesztési időszakot választ. A törlesztést a képzés befejezését követő negyedik hónapban kell elkezdeni, mint a felsőoktatásban.
A vezérigazgató arról is beszélt, hogy a bedőlt diákhitelek aránya extrém alacsony, jelenleg egy százalék alatt van. A Diákhitel Központnál jelenleg mintegy 145 ezren vannak törlesztési szakban, ebből negyvenezren éltek a március 19-től bevezetett törlesztési moratóriummal, azaz 65 százalék továbbra is törleszt.
Mint elmondta, a koronavírus-járvány következtében a tanulók 30-40 százaléka elvesztette a diákmunkáját vagy gyakornoki pozícióját.
„A kormány erre nagyon gyorsan reagált a Diákhitel Plusz május 1-jei bevezetésével, ami egy átmeneti rendkívüli segítség, félmillió forint szabad felhasználású, kamatmentes hitel. Ezt a mai napig körülbelül 17 ezren igényelték és úgy számolunk, hogy ez eléri idén a harmincezer igénylést” – fogalmazott Magyar Péter.
Beszámolt arról is, hogy folyamatosan növekszik a hiteligénylések száma. A Diákhitel1-et ötven százalékkal többen igényelték az első félévben, mint tavaly.
„Nyilván ebben a Covid-helyzet is közrejátszott, de az a tendencia, hogy egyre többen jönnek rá, a kedvező kamatok és a családtámogatások miatt érdemes a diákhiteleket választani. A kötött felhasználású hitel, a Diákhitel2 igénylése is 20-30 százalékkal nőtt. Már minden harmadik képzési díjas felsőoktatási hallgató él ezzel a lehetőséggel. A Diákhitel Plusz esetében pedig töretlen az érdeklődés, most is heti ötszáz igénylés érkezik” – mondta a vezérigazgató.
A cikkben olvasható, hogy eddig mintegy 450 ezren igényeltek valamilyen diákhitelt. Egy reprezentatív kutatásban a hitelfelvevők 52 százaléka azt mondta, hogy diákhitelek nélkül nem tudta volna megszerezni a diplomáját.