Hirdetés

– Milyen logika szerint, milyen kötelezettségeket és körülményeket figyelembe véve kellett döntenie a kormánynak a most bejelentett gazdaságvédelmi intézkedésekről? Mi lehet az oka annak, hogy a magyar kormány láthatóan el akarja kerülni a költségvetési hiány 3 százalék fölé emelkedését?

– A bejelentett intézkedéseken és azok ütemezésén egyértelműen látszik, hogy a kormányzat folyamatosan értékeli a helyzetet és a szakmai szervezetek javaslatait is figyelembe véve hozza meg a döntéseket. Nem véletlen, hogy sokan a most kialakult helyzetet háborús állapothoz hasonlítják. A gazdaság problémáit a vírus elleni háború okozza, amiről nem tudjuk, meddig tart és milyen fordulatokat hoz még a küzdelem. Ezt a háborút a világnak, benne Magyarországnak meg kell nyernie, de ehhez jó hadvezér és támogató hátország kell. A háborúban nem az a jó hadvezér, aki már az első csatában elhasználja az összes puskaport, hanem az, aki folyamatában képes értékelni a helyzetet, az ellenség mozgását, és jó ütemérzékkel indít határozott támadást. A magyar kormány eddigi intézkedései célzott és komoly lépések és további intézkedések is kilátásba vannak helyezve. Másrészről az is világosan látszik, hogy a kormány még a válság kedvéért sem kíván letérni arról a gazdaságpolitikai útról, amin 2010-ben elindult. 

Ennek központi eleme a munkaalapú gazdaság és a pénzügyi stabilitás megteremtése, valamint az ország gazdasági mozgásterének folyamatos bővítése. A munkának meg is lett az eredménye, mert a 2010-et megelőző csődközeli állapotból több mutatóban (GDP-bővülés, munkanélküliek aránya) is sikerült felzárkóznunk az európai élmezőnyhöz, a költségvetés hiánya és az államadósság csökkenő pályán mozgott, az emberek lényegesen jobban élnek, mint korábban. Magyarországnak most lenne mit veszítenie, de a kormány lépésein az látszik, hogy nem a jövő felélése árán kívánja a válságot kezelni.

Ehhez a korábbi erőfeszítéseknek köszönhetően a gazdasági mozgástér rendelkezésre áll. Aki a munkahelyek megmentésére, újak létrehozására és közben a munkaerő jó kondícióban tartására összpontosít, az esélyt ad a gazdaság gyors felépülésére, míg a hitelekből történő ingyenpénz osztogatás a leépüléshez és újbóli eladósodáshoz vezetne.

– A válság időtartamának megbecsülhetetlensége, a magyar valutát érő shortolási támadások, a globális ipari termelés és fogyasztás normalizálódásának a még ismeretlen üteme, a járványügyi védekezés költségei mellett milyen más kockázatok fenyegetik még a magyar gazdaság működését és ezek mennyire veszélyesek?

– A legjelentősebb kockázat jelenleg az ország szempontjából egyértelműen a munkanélküliség megugrásának veszélye, nem véletlenül áll a munkahelyvédelem és a munkahelyteremtés a kormányzati csomag középpontjában. Kiemelten érzékeny terület ez, hiszen az elmúlt 10 évben közel egymillió munkahely jött létre, ez került most veszélybe a járvány következtében. A munkaerőpiac szempontjából hátrányos helyzetben lévő társadalmi csoportok (fiatalok, alacsony képzettségűek) különösen nehéz helyzetbe kerülhetnének a válság következtében. Éppen ezért, érdemes rájuk külön is odafigyelni és őket célzottan segíteni például olyan intézkedésekkel, mint a most bejelentett diplomamentő intézkedés, vagy az át- és továbbképzési lehetőségek biztosítása. Ezen túl, néhány további kockázatot is érdemes kiemelni. Mivel a magyar egy relatíve kicsi és nyitott gazdaság, amelyik nagyban függ a külső kereslettől, az exportpiacok beszűkülése negatívan hat a folyó fizetési mérlegre, ami szintén eladósodáshoz vezethet. Továbbá léteznek az államháztartással kapcsolatos kockázatok is. A bizonytalanságból fakadóan nem lehet előre tudni, hogy mekkora visszaesés várható, milyen bevételekkel számolhat az állam és mennyiben növekednek a kiadások. Mindezek rendkívül nehézzé teszi a költségvetés összeállítását.

– Az ellenzék által – extrém mértékben kibővített és megemelt összegekkel – követelt szociális juttatási rendszer megvalósításának milyen következményei lennének? Lehet felelősen ennyi plusz közpénzkiadást követelni, miközben az állam bevételi forrásai drasztikus mértékben csökkennek?

– Látni kell, hogy az elmúlt 10 évben a magyar kormány számos olyan gazdasági intézkedést hozott, amit nemcsak a politikai ellenzéke, hanem a nemzetközi neoliberális elit sem értett.

Ezt a gazdaságpolitikát ellenfelei „unortodoxnak” hívták, de én jobban szeretem a patrióta jelzőt.

Ma már ott tartunk, hogy a világ számos országa ezt a modellt követi, az IMF vezetői pedig pozitív példaként hivatkoznak az ilyen jellegű gazdaságpolitika megoldásokra és ezt tekintik az „új főáramnak”. Lássuk be, ebben a helyzetben az ellenzéknek nem könnyű dolga, amikor alternatív javaslatokkal próbál előállni.

– A magyar sajtóban és az ellenzéki politikusok részéről más EU-s országok gazdasági vészhelyzeti intézkedéseivel összefüggésben számos pontatlanság és szándékos csúsztatás is elhangzik. Mik a legnagyobb csúsztatások? Egyébként pedig uniós összehasonlításban hol helyezkedik el a magyar csomag a többi állam intézkedéseihez képest?

– Közgazdászként azt gondolom, hogy egy ilyen nehéz gazdasági és társadalmi helyzetben nincs fontosabb kérdés annál, mint a probléma kezelése, a válság felszámolása. Minden olyan cselekedet, ami ettől eltéríti a figyelmet és elveszi az energiát, az káros. Fontos figyelemmel követni, hogy hasonló helyzetben mit tesz a többi ország. Ez a mostani egy olyan globális sokk, amelyikről nem túlzás azt állítani, hogy a Föld összes országát hasonló kihívások elé állítja. A gazdasági válság kezelése szempontjából érdemes azoktól az országoktól tanulni, amelyek korábban ezt már sikeresen megtették, ilyen például Ausztrália. Azonban azt is figyelembe kell venni, hogy a mostani válság nagyon sok mindenben különbözik a korábbiaktól, ezért a kezelési technikák sem lehetnek ugyanazok. Végső soron mindegyik ország, ha nem is a sötétben, de a félhomályban tapogatózik, mert olyan sok a bizonytalansági tényező, hogy holtbiztos megoldások nincsenek. Nagyon sok függ attól, hogy mekkora az adott gazdaság mozgástere, mit engedhet meg magának. 

Ez pedig azon múlik, hogy békeidőben miként sáfárkodott az erőforrásaival. Mint arról már korábban is szó volt, ebből a szempontból Magyarország jó helyzetben van, köszönhetően az elmúlt évek tudatos építkezésének.

Azt is látni kell, hogy nekünk elsősorban az európai megoldásokat érdemes figyelni, ahol például nincs nyoma „helikopterpénznek” nevezett, ingyenpénz-osztogatásnak. Ami a bejelentett magyar gazdaságvédelmi csomag keretösszegének GDP-hez viszonyított arányát illeti – 18-20 százalék –, az az európai élmezőnybe tartozik.

– Az EU eddig béna kacsaként figyelte, cselekvésképtelenül, a vírusjárvány következtében kialakult válsághelyzetet. Milyen segélyalapok, gazdaságélénkítő lépések várhatóak az EU részéről? Mi magyarok mire számíthatunk ezekből?

– Nem szeretnék sértően fogalmazni, de az EU sem a koronavírus-járvány kezelésében, sem pedig a gazdasági válság elhárításában mindeddig nem állt a helyzet magaslatán. Személyes véleményem az, hogy számottevő, az unióból érkező gazdaságélénkítő segítségre a jövőben sem számíthatunk. A probléma az, hogy az EU erre szerkezetileg nem alkalmas, nem ilyen célokra lett létrehozva. Ehhez nincs elegendő erőforrása. Ne feledjük, hogy a hét évre szóló EU-s költségvetés keretösszege az egy évre vonatkozó tagállami költségvetések 1,1 százalékának felel meg. Ez nagyságrendileg megegyezik a most bejelentett német gazdasági mentőcsomag összegével, ami mintegy 1000 milliárd euró. A félreértést sokak esetében az okozza, hogy az elmúlt egy-két évtizedben a brüsszeli bürokrácia elkezdett úgy viselkedni, mintha világpolitikai tényező lenne, miközben még az európai politikában betöltött szerepe is megkérdőjelezhető. Mindez pedig disszonanciát okozott az ambíciók és képességek viszonylatában. Legkésőbb a brexit bekövetkeztével egyértelművé vált, hogy ezen az úton nem érdemes tovább menni, a koronavírus pedig azt bizonyította, hogy nem is lehet. 

Vissza kell térni az eredeti célkitűzéshez, ahhoz, amelynek értelmében az EU az európai országok együttműködését hatékonyan segítő technikai platform, nem pedig elvont, az európai nemzetek értékeitől idegen elveket akár zsarolás és nyomásgyakorlás árán is érvényesítő elefántcsonttorony.

– A jelenlegi európai állapotok alapján, mikor, milyen ütemezéssel és mennyi idő alatt állhat helyre a gazdaság normális működése Magyarországon? Pótolható május-júniustól az év eleji kiesés a termelésben?

– Erre vonatkozóan különböző előrejelzések vannak, azonban ezek bizonytalan előfeltevéseken alapszanak. Minden attól függ, hogy mennyi időn belül sikerül megfékezni a járványt, vagy amiben nagyon sokan reménykedünk, sikerül megalkotni a teljes védelmet nyújtó vakcinát. Nemzetközi összehasonlításban úgy tűnik, hogy Magyarország képes uralni a járvány terjedését. Ez bizakodásra adhat okot. Addig is a gazdaságpolitika legfontosabb feladata hozzájárulni a gazdasági szereplők – vállalatok és munkavállalók – és környezet olyan állapotban tartásához, hogy amikor eljön az ideje, azok minél gyorsabban és minél jobb feltételek mellett tudjanak reagálni, és elindulhasson a munka.

Arra is komoly esélyt látok, hogy Magyarország jó stratégiával megújulva és megerősödve hagyja maga mögött a válságot.