A rezsicsökkentés a 2010 utáni új gazdasági modell szimbolikus programja
Az idén tizedik évébe lépett rezsicsökkentés a 2010 utáni új gazdasági modell egyik szimbolikus programja, amelyben jól látszik a hazai jobb- és baloldal közötti gazdaságpolitikai különbség – hangsúlyozta Barthel-Rúzsa Zsolt, a Századvég Közéleti Tudásközpont Alapítvány elnökhelyettese kedden a Századvég Rezsi Konferencia című rendezvényen, Budapesten.
Kiemelte, a 2010 előtti baloldali kormányok leépítették az állam szabályozói és tulajdonosi mozgásterét, így az nem volt képes megvédeni a magyar családokat a multinacionális energiavállalatok növekvő profitelvárásaitól.
Elmondta, hogy baloldali kormányok alatt az áram ára kétszeresére, a gáz ára háromszorosára emelkedett, a fizetési nehézségekkel küzdő háztartások száma pedig drasztikusan növekedett.
Barthel-Rúzsa Zsolt rámutatott arra, hogy ezzel szemben a jobboldali kormány a magyar családok érdekeinek képviseletét állította törekvéseinek középpontjába, a hatósági tarifák bevezetésével, a nemzeti tulajdon megerősítésével visszaépítette az állam mozgásterét, amivel képessé vált biztonságos és megfizethető energiaellátást garantálni a magyar családoknak.
A sorozatos brüsszeli és baloldali támadásokat követően az elmúlt hónapokban a rezsicsökkentési programnak egy új, külső kihívással, az európai energiaválsággal is meg kellett küzdenie. A nemzetközi piacokon az energia ára korábban elképzelhetetlen szintekre emelkedett, ami számos uniós tagállamban rövid időn belül a lakossági tarifákba is begyűrűzött – tette hozzá.
Barthel-Rúzsa Zsolt rámutatott arra, hogy a megváltozott körülmények hatására az uniós tagállamok energiapolitikája fordulatot vett, és a korábban elutasított magyar rezsicsökkentési program követendő példává vált. Ez a fordulat jó lehetőséget biztosít Magyarország számára, hogy a jövőben az európai energiapolitika még aktívabb alakítójává váljon és a közösség törekvéseit észszerűbb irányba terelje.