Áder János: meg kell változtatni a közgazdasági szemléletet
Elengedhetetlennek nevezte a köztársasági elnök csütörtökön, hogy az emberiség közgazdasági szemlélete megváltozzon, mert felelőtlen magatartása miatt elindult a hatodik kihalási hullám.Áder János a Társadalmi Hasznosságú Befektetők Egyesületének hatodik éves konferenciáján Budapesten közölte, hogy a következő 30 évben annyival nő a Föld népessége, mint az emberi faj megjelenésétől a XX. század elejéig.
Ha az elmúlt évtizedek tendenciája folytatódik, a népességnövekedéshez képest a vízfogyasztás kétszer, az energiafogyasztás háromszor gyorsabban nő. „Az elmúlt 60 évben olyan mértékűre növeltük a szén-dioxid-koncentrációt a légkörben, amilyenre az emberi faj megjelenése óta nem volt példa. Évente egy olaszországnyi területű erdőt irtunk ki. Felelőtlen magatartásunk következtében elindult a hatodik kihalási hullám” – figyelmeztetett az államfő.
A rövidlátó társadalom- és gazdaságpolitika az emberi civilizációt veszélyezteti. Egyre többen látják, hogy cselekedni kell, hogy közösen, összehangolt munkával még megváltoztathatók a kedvezőtlen folyamatok. És azt is egyre többen látják, hogy sem a cselekvést bénító pánikkeltésre, sem a „Ki a zöldebb?” elnevezésű kommunikációs versenyre nincs szükség. Tettekre annál inkább – mondta Áder János.
A cél növelni a jólétet, biztosítani a társadalmi stabilitást, és közben csökkenteni az emberi tevékenység környezeti lábnyomát. Ehhez szemlélet- és technológiaváltásra, új finanszírozási formákra van szükség – jelentette ki az államfő.
Az eladott áruk és szolgáltatások hagyományos árazása mellett be kell „számítani” az emberi tevékenység környezeti, társadalmi hatásait. Az energiatermelésben, -szállításban, -tárolásban új megoldásokra, technológiákra, infrastruktúrára lesz szükség. Ez nemcsak tudományos kutatásokat, innovációkat, felkészült mérnöki tudást igényel, de új finanszírozási formákat is – közölte Áder János.
Az energiaellátás mellett a vízválság megelőzése, a termőföldek minőségének megóvása, a közlekedés „zöldítése”, az úgynevezett okos városok építésének elősegítése akkor valósulhat meg fenntartható módon, ha a befektetések társadalmi, környezeti hasznait és kárait is mérlegelik – tette hozzá.
Jó hír, hogy a társadalmi és környezeti hasznosságú befektetések volumene már ma is gyorsabban nő, mint a piac egésze. Ma már egyre több cég számára válik nyilvánvalóvá, hogy aki hosszú távon a piacon szeretne maradni, annak vállalnia kell az általa, illetve a tevékenysége által kiváltott társadalmi és környezeti hatásokért viselt felelősséget – mondta az elnök.
„Minden döntéshozónak – politikainak és gazdaságinak egyaránt – látnia kell, hogy ha az említett célok érdekében legalább a GDP 2 százalékát befektetjük, akkor ennél jóval nagyobb mértékű kártól óvhatjuk meg magunkat” – mondta Áder János.