Rácz András kiemelte, a tudományos munkán túl, a hozzá tartozó Méhészeti Parkkal, az országban egyedülálló Méhészeti Könyvtárával, valamint a megújult Méhészettörténeti Kiállítóhelyével vonzó turisztikai színfoltja Gödöllőnek. A Méhészeti és Méhbiológiai Osztály aktívan részt vesz egyetemisták és középiskolások szakmai célú oktatásában, méhészeti ismeretek átadásában és népszerűsítésében – hangsúlyozta.

Hirdetés

A Magyar Királyi Méhészeti Gazdaság 1899-es megalapítása és a Magyar Állami Méhészeti Gazdaság 120 éve történt megnyitója óta a Méhészeti és Méhbiológiai Osztály a méhészet szinte valamennyi területével foglalkozik. Tevékenységei közé tartozik egyebek mellett a Pannon méh génmegőrzéséhez, fenntartásához, tenyésztéséhez, valamint méhészeti termékvizsgálatokhoz és méhlegelő kutatásokhoz kapcsolódó feladatok ellátása. Munkatársai méhészeti kutatásaikkal és szakmai munkájukkal, a méhésztársadalommal együttműködve az ágazat fejlődését segítik elő – sorolta az államtitkár.

Rácz András elmondta, az itt található Méhészeti Parkot szintén 1902-ben adták át a Magyar Állami Méhészeti Gazdaság részeként, ahova közel 18 ezer mézelő fát és cserjét telepítettek. A park a mézelő növényállományával egyedülálló volt nemcsak Magyarországon, egész Európában is. A növényfajok egy része időközben kipusztult, felújítása időszerűvé vált, ezek a munkálatok 2021-ben el is kezdődtek.

A Méhészettörténeti Kiállítóhelyet gyerekcsoportok, egyetemisták és méhészek egyaránt felkeresik napjainkban is. Az 1983-ban átadott múzeum felújítását 2019-ben kezdték meg és idén márciusban adta át Nagy István agrárminiszter – emelte ki az államtitkár.

A rendezvényen Marjan Cencen szlovén nagykövet örömét fejezte ki az itt végzett munka kapcsán, és egy egyedi népi motívumokkal megfestett kaptár előlapot adományozott az agrárminiszternek a méhek világnapja alkalmából, amelyet a tárca államtitkára vett át. A méhek rendkívül fontosak az emberiség számára, a méhek védelme és jövője az emberiség jövője is. A méhlegelőként is szolgáló fák ültetése is fontos része ennek a tevékenységnek – fogalmazott a nagykövet.

Baktay Borbála, a Nemzeti Biodiverzitás- és Génmegőrzési Központ főigazgatója köszöntőjében elmondta, a 120 évvel ezelőtt megalakult intézet, amely most osztályként funkcionál, fennmaradásával elláthatja azokat a rendkívül fontos feladatokat, amelyek a beporzókhoz kapcsolódóan merülnek fel. Ezek a veszélyeztetett helyzetbe került beporzók egyre nagyobb figyelmet kapnak szakmai fórumokon és a köztudatban egyaránt. Ennek megfelelően célunk az intézetet nem csak megtartani, de tovább építeni és fejleszteni – hangsúlyozta a főigazgató.

Korábban írtuk