Árháború az élelmiszerfronton

Az áruházláncok közötti árverseny januárban kezdődött, ekkor még csak egy-két üzletlánc néhány termékét lehetett kedvezményesen megvásárolni. Mára már az összes hazai kiskereskedelmi lánc egymásra licitálva beszállt a fogyasztók kegyeiért vívott árversenybe, aminek köszönhetően mostanra több száz termék ára csökkent. Eleinte a vaj, a trappista sajt, a száraztészta, a tejföl, a joghurt és a kenyér ára kezdett mérséklődni, kiszereléstől, típustól és üzletlánctól függően 10-25 százalékkal, majd egyre szélesebb lett a termékskála.

Tartósan alacsony árak

A húsvéti hétvége előtt az Aldi százhúsz termék árát csökkentette, egyesekét 60 százalékkal, míg a Tesco egyes árucikkek esetében 50 százalékos engedményt ad. A SPAR Magyarország közleménye szerint április elejére már hatszázra emelkedett a csökkentett árú cikkek száma, a Penny pedig január óta közel négyszáz termék árából vágott. Az okok között elsőként kell említeni a kiskereskedelmi forgalom visszaesését: tavaly decemberben 4,1, idén januárban 4,5 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához képest. Ezen belül az élelmiszer-forgalom már tavaly június óta zsugorodik éves alapon. Tavaly éves átlagban 26 százalék volt az élelmiszer-infláció, amellyel a keresetek növekedése nem tudott lépést tartani, különösen hogy a téli hónapokra ez az adat 40 százalék fölé szökött az előző év azonos időszakához képest. Az MNB legfrissebb jelentéséből kiderül, hogy az élelmiszer inflációja január óta csökken, a KSH legfrissebb, februárra vonatkozó adatközlése szerint túl vagyunk a tetőzésen, az élelmiszerek árdinamikája harmadik hónapja lassul.

Kérdés, hogy ez az inflációra mennyire lesz hatással. Erdélyi Dóra, az Oeco­nomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője arra hívta fel a figyelmet az Inforádiónak adott interjújában, hogy az árcsökkenés csak egyes termékeket érint, ezért kevésbé lesz hatása az infláció összességére. Szerinte csak egyfajta korrekció történik, általános árcsökkenés nincs. Ezt támasztja alá az MNB előrejelzése is, miszerint az infláció 2023-ban 15-19,5 százalék között alakulhat.

Fodor Attila, a CBA kommunikációs igazgatója a Demokratának elmondta, az elmúlt másfél-két évben sok tényező egyszerre hatott kedvezőtlenül a fogyasztói árakra: az energia- és a logisztikai költségek emelkedése, a munkaerőköltség többlete és a forint-euró árfolyam, ezért tavaly év vége felé a kiskereskedelmi forgalom csökkenni kezdett, ami a gyártóknak, a termelőknek, a kereskedőknek és a beszállítóknak sem kedvező. Hangsúlyozta, a kereskedelmi szereplők nem saját döntésüktől vezérelve emelték meg a fogyasztói árakat. Kénytelenek voltak, mert a gyártók, a termelők és a beszállítók megemelték átadói áraikat, így a kiskereskedelmi szektor előtt sem volt más lehetőség, mint hogy drágítson.

– Másfél hónappal ezelőtt azonban trendforduló következett be, a beszállítók egyes termékek esetében csökkentették az átadói áraikat. Első körben a vaj, a trappista sajt, a száraztészta és a háztartási papíráru lett jelentősen olcsóbb. A trappista ára novemberben tetőzött, azóta három körben csökkent az átadói ár és ezzel párhuzamosan a fogyasztói is, ami azt jelenti, hogy a novemberi csúcshoz képest 44-50 százalék közötti arányban lett olcsóbb. Ám ennél sokkal fontosabb, hogy a beszállítók, ellentétben a rövid idejű akciókkal, tartósan, több hónapra alacsony árakat szabnak. Jelentős mértékű csökkenés még csak bizonyos termékcsoportok esetében figyelhető meg, de a tartósan alacsony ár már több száz termékkörre jellemző, és szinte minden termékkörben találni ilyet – fejtette ki Fodor Attila. Kérdésünkre, miszerint a kereslet mikor állhat vissza az áremelkedések előtti szintre, úgy válaszolt, lassú folyamat lesz.

– A fogyasztói döntések meghozatala részben racionálisan történik, amikor az ár alapján választ a vásárló, de a gazdasági környezet és a hangulati tényezők is fontosak. Ez jelenleg sajnos nem kedvező, de bízhatunk abban, hogy mivel az árkedvezményeket teljes egészében továbbadjuk a vásárlóknak, van rá remény, hogy a korábbi forgalmi szintek visszaállhatnak – mondta a CBA kommunikációs igazgatója.

Fontos az önellátás

Az élelmiszerárak csökkenésére hatással volt a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) január végén indított ellenőrző akciója is. A kilencven napig tartó vizsgálat célja, hogy kiderítse, történt-e kartellezés az élelmiszeriparban, sérült-e a verseny az élelmiszerárak esetében, megalapozott-e a gyanú, hogy több ágazati szereplő összefogott az árazást illetően, és beszélhetünk-e profitinflációról. Az MNB februári inflációs jelentésében ugyanis arról ír, hogy a magas inflációhoz a vállalatok profitjának jelentős emelkedése is hozzájárult, azaz a vállalatok az árak emelésével a koronavírus idején kieső hasznot is pótolták.

Lentner Csaba közgazdászprofesszor, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem és a Károli Gáspár Református Egyetem egyetemi tanára a Demokratának elmondta, mivel alapvető energiából és élelmiszerből behozatalra szorulunk, az árfolyam-ingadozásoknak nagy az árinflációs hatásuk. Szerinte a magas hazai infláció fő okozója a magyar mezőgazdaság gyenge teljesítőképessége.

– A magyar mezőgazdaság sajnos nem képes az ország élelmiszer-szükségletét kielégíteni, az alapvető élelmiszerekből is behozatalra szorulunk. Például a hazai burgonyaszükségletnek csak a felét állítjuk elő itthon, a többit jórészt Franciaországból, Lengyelországból hozzuk be. Tejből, cukorból, húsból és több minden másból is behozatalra szorulunk. Az őszi hónapokban még magas volt a forint-euró árfolyam, így az importált élelmiszerek ára is magasabb volt, jelentős inflációt gerjesztve. A forint-euró árfolyam csökkenésével most olcsóbban jutunk hozzá az élelmiszerekhez – fejtette ki. Hozzátette, ugyanez a folyamat figyelhető meg az üzemanyagoknál is, csak ott dolláralapú elszámoláson történik a behozatal: amikor magas volt a dollár árfolyama, egekbe szökkent az olaj és a földgáz ára.

Online árfigyelő

A professzor úgy látja, az élelmiszer-inflációban az is szerepet játszott, hogy a lakosságnál nagy pénzösszegek voltak a kormányzati kifizetések miatt, így a kereskedők emelhették az árakat, mert volt fizetőképes kereslet.

– A hatósági árszabályozás is növelte az élelmiszerek árát. Mivel a kereskedők nem tudtak nyerészkedni a hatósági árszabályozás alá vont termékeken, az úgynevezett helyettesítő termékekre terelték át az elmaradt hasznukat. Például a 2,8 százalékos tej bekerült a hatósági áras termékek körébe, és az elmaradt hasznot az 1,5 százalékos tej árának növelésével próbálták behozni. Ennek következtében a tej és a tejtermékek ára egy év alatt 70 százalékkal emelkedett. A friss hazai 25 százalékos átlaginflációhoz az élelmiszer inflációja 50 százalékban járult hozzá – magyarázta a közgazdászprofesszor.

Lentner Csaba a kormányzati árfigyelő rendszert hatékony megoldásnak tartja: átláthatóságot biztosít, és meggátolja a kereskedők mértéktelen drágítását. Szerinte a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) magas élelmiszerárak miatt indult vizsgálata is eredményes, ha viszont az élelmiszer-áruházláncokban már az elmúlt egy-két évben elkezdőnek az ellenőrzések, meg lehetett volna akadályozni az 50 százalékos élelmiszer-inflációt.

A GVH a kormányzattal közösen már dolgozik az online árfigyelő rendszeren, amely hozzájárul a piaci verseny fokozásához, és megakadályozza a túlárazást. Ez – hasonlóan az árukeresőhöz – olyan fogyasztóvédelmi adatbázis lesz, amely célzottan figyeli a termékek árváltozását, és segíti a fogyasztókat, hogy mindig megtalálják a legolcsóbbat.