Árral szemben
Kiviteli korlátozást rendelt el októbertől a kormány az építőipari termékekre, jelentette be Orbán Viktor a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában. Várható volt, hogy lépni fognak, hiszen egyes termékek több mint duplájukra drágultak. Így a családoknak kínált hárommillió forintos felújítási támogatás az alapanyaggyártóknál landolt. Az intézkedés októberben lép életbe, így ősszel derül ki, sikerül-e lefékezni az elszálló árakat.
A beton tizenhat, a hőszigetelő anyagok ötvenöt százalékkal drágultak, de mindez eltörpül a faanyagok mellett, ezekért kilencvenhárom százalékkal kellett többet fizetnünk idén január és május között, mint az elmúlt év hasonló időszakában, és még nem látni a folyamat végét, derül ki az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének (ÉVOSZ) közleményéből.
A brutális drágulást már tavasszal is érezhettük, írtunk is róla. Május elején még azzal zártuk a cikket, hogy nem éri meg belevágni a munkába a lakásfelújítási támogatást fontolgatóknak. Mára ez veszélybe került.
A korlátozás bevezetésére sajnos várni kell, ugyanis először be kell jelenteni Brüsszelben, az Európai Uniónak engedélyeznie kell, a notifikáció pedig négy hónapig tart, emiatt lehet csak októbertől alkalmazni a korlátozást, mondta a rádióban a miniszterelnök. Addig is az export esetében kötelező bejelentést és állami elővásárlási jogot vezetnek be. Arról is döntöttek, hogy ha bizonyos szint fölötti árat tapasztalnak, e szint fölötti rész kilencven százalékát adóban elveszik. Ez várható például a kavics és sóder esetében is.
Globális hiány
Az már a tavaszi cikkünk megírásakor is látszott, hogy az idén minden összeesküdött az építkezők ellen. Tavaly, a járványhelyzet kezdetekor pár hétre bezuhant az érdeklődés az építőanyagok iránt, ezért a veszteségtől tartó gyártók visszafogták a termelést. Ám a várakozásokkal ellentétben az otthon maradó lakosság a lezárások alatt világszerte belekezdett a régóta esedékes lakásfelújításokba, ami óriási fogyasztást gerjesztett.
A temérdek online rendelés hatására a tengeri szállítmányozás leterhelődött, 2021-re felkúszott a hajók által használt bunkerolaj ára is, végül a globális konténerhiány tett rá egy jókora lapáttal a fuvardíjakra, felfelé hajtva az import építőanyagok és építőipari alapanyagok árát.
Tavasszal tűz ütött ki a BASF ludwigshafeni vegyi üzemében, ezért a telephely egy időre kiesett a termelésből, ami gyorsan alapanyaghiányt okozott Európában a vakolat- és szigetelőanyag-gyártók körében, majd az Ever Given balesete blokkolta a kereskedelmet. Az építőiparban járatosak ehhez még hozzáteszik a texasi nagy havazást, ami szintén nagyon sok európai gyártónak nehezítette meg a dolgát, mert egyes alapanyagokat onnan szereznek be, és a Dunaferr körül kialakult speciális helyzetet is, ami pedig az acéltermék-ellátásban okoz kavarodást. Mindezek együttes hatása világszerte hiányhoz vezetett, ami elkezdte felfelé hajtani az árakat. Az importnak nem kedvező forint-euró árfolyam és a lakásfelújítási támogatások árfelhajtó hatása már magyar sajátosság, így jöhetett össze az, hogy az Európai Unió tagállamai közül Magyarországon emelkedett legnagyobb mértékben az alapvető építőanyagok ára.
A fa aranyárban megy
Az ÉVOSZ adataiból kiderül, hogy a drágulás a legtöbb építőanyagot érinti, de egyiket sem akkora mértékben, mint a faanyagokat: összességében kilencven százalékkal kerülnek többe, de egyes termékcsoportok, mint például az OSB-lapok a duplájukra drágultak.
A fakereskedők, tüzépek hónapok óta nyomják a vészcsengőt, és figyelmeztetik a vevőket, hogy ha tehetik, minél előbb vásárolják meg, amire szükségük van; ha később használnák csak fel, akkor raktározzák el, mert nem látják, mikor áll le a drágulás.
A faanyagok drágulásának oka a tengerentúlon keresendő. Az Egyesült Államokban a járványhelyzet elején sorban zártak be a fűrésztelepek, a tőzsdén a fűrészáru határidős árfolyama négyéves mélypontra zuhant. Ám kisvártatva megugrott a lakásfelújítási, lakásépítési szándék, így gyorsan áruhiány alakult ki, ami nagy ütemben kezdte feltolni a faalapanyagok egységárát. Mindez akkor, amikor a Kanadával folytatott vámháború miatt az USA legnagyobb beszállítója új piacok után nézett, és eladta faanyagát Japánnak és Kínának.
Noha a piaci logika azt diktálná, hogy a megnövekedett keresletre válaszul élénküljön a kínálat is, ezt most több tényező is hátráltatja. Egy új és hatékony fűrészüzem felépítésébe nagyjából százmillió dollárt kell beletenni, és egy-két év, míg eléri a maximális kapacitást. Mivel közel sem biztos, hogy akkor is ilyen nagy lesz a kereslet, a bizonytalan megtérülés miatt nem sokan kockáztatnak meg ekkora beruházást.
Az is rontja a helyzetet, hogy nagy multinacionális cégek, mint a Microsoft, az Exxon és az IKEA imázsuk zöldítésére szén-dioxid-kvótákat vesznek úgy, hogy erdőtulajdonosoknak fizetnek hatalmas összegeket azért, hogy ne vágják ki a fákat. Az építkezők így bajba kerültek az Egyesült Államokban, ahol hagyományosan rengeteg fát használnak fel egy családi házhoz, mivel egy átlagos új építésű családi ház 36 ezer dollárral, azaz közel 11 millió forinttal kerül többe a faanyagok drágulása miatt. A hiány miatt sok fűrésztelep már akkor eladja a fát, amikor még az erdőben áll.
A tőzsdén is nagyot megy a fűrészáru, sorban dönti a történelmi csúcsait az árfolyama. Májusban 1600 dollár fölé is benézett, megközelítve az arany 1700 dollár körüli árát. Az amerikai fapiaci mozgások általában nem érintik Európát, mivel a méretes és nehéz fát nem kifizetődő áthajózni az Atlanti-óceánon. Most viszont annyira felszaladt az ára, hogy már a tranzitköltséggel együtt is megéri, sőt olyan körülmények is az öreg kontinens felé terelik az amerikai kereskedőket, mint hogy Oroszország elkezdte korlátozni faexportját, ami évi 15 millió köbméter faanyagot érint. Így tehát az amerikai felvásárlók megjelentek az európai piacon, a dominóhatás pedig minket is elért.
Emelnek és emelnek
Noha valóban példátlan, hogy ennyi hatás egyszerre találkozzon, egyes ágazati szereplők úgy látják, ezen illene már túllépni. A médiában például a mai napig hivatkoznak a ludwigshafeni tűzesetre, pedig a BASF-gyárnak csupán egy részlege gyulladt ki, három hét után már újra pörgött a termelés. Magyarországon még a koronavírusra sem lehet teljes egészében ráfogni az áremelkedést, ugyanis a növekvő trend már 2018-ban elkezdődött.
Világszerte és Európában is pár nagy gyártó kezében összpontosul az alapanyaggyártás. Ezek az óriásvállalatok a kialakuló keresletnövekedést látva úgy érezték, eljött az áremelés ideje. Dacára annak, hogy gyártási költségeikben nem okozott változást a járványhelyzet. A drágulás viszont végigment a termelési láncon egészen a kereskedőkig, akkora ingadozásokat hozva magával, hogy azok sok termék esetében kénytelenek voltak átállni a havi, extrém esetekben pedig a napi árazásra.
Arról nem is beszélve, hogy egyes termékeknél az alapanyag nem drágult, a kereskedők mégis árat emeltek. A szigetelőanyagok között korábban a kőzetgyapot volt a drágább, a polisztirol hőszigetelők pedig az olcsóbb kategória. Ám amikor az utóbbiak ára ötven százalékkal megugrott a hiány miatt, a kereskedők azért emelték meg a kőzetgyapot árát, hogy megtartsák prémium státusát.
Márpedig minden hatás gyűrűzik tovább, a kavics és a cement áremelkedése miatt drágult a beton is 16 százalékkal, így a lakások, házak is többe fognak kerülni, a szakma az új építésű ingatlanok terén máris két számjegyű, legalább tízszázalékos drágulással számol. Mindeközben Magyarország bővelkedik építőanyaggyárakban, ám ezek közül kevés van hazai tulajdonban, a piac több mint felét mindössze öt külföldi cég fedi le.
Korábban Orbán Viktor gazdaságpolitikai főtanácsadója, Nagy Márton arról beszélt, hogy a külföldi építőanyag-gyártó cégek visszaélnek erőfölényükkel, ezért szembe kell szállni velük. Koji László ÉVOSZ-elnök is letette javaslatait a kormány asztalára, köztük a már meghirdetett exportkorlátozást, de ott áll az is, hogy hosszabb távon sokkal több hazai tulajdonos által gyártott építőanyag jelentene megoldást.