Átlag alatt fogyasztanak a magyarok, de nem azért, mert szegények lennének
Az Eurostat legfrissebb adatai szerint a magyar családok az uniós átlagnál jóval kevesebbet költenek, de ez nem feltétlenül jelent szegénységet. Valójában a keresetek vásárlóereje az egyik legnagyobb ütemben Magyarországon nőtt az Európai Unióban. Akkor miért marad el a fogyasztás az átlagtól? Az Index utánajárt.Az elsőre ellentmondásosnak tűnő adatok hátterében az áll, hogy a magyarok rekordmértékben takarítanak meg.
Az Eurostat a 2024-es évre vonatkozó fogyasztási adatok alapján sorrendbe állította az uniós országokat. Ennek értelmében a vásárlóerő-paritáson mért egy főre jutó GDP szerint Magyarország öt másik tagállamot előz meg, ám a fogyasztás alapján továbbra is sereghajtó.
Azt viszont nem mutatják az Eurostat számai, hogy 2016–24 között a magyar bérek vásárlóereje több mint 25 százalékkal nőtt – ez uniós szinten a 8. legnagyobb emelkedés. Ennek hatására Magyarországon az elmúlt években a háztartások kiemelkedően sokat takarítottak meg, az elmúlt években megtöbbszöröződött a vagyonuk.
A háztartások vagyona nyolc év alatt megháromszorozódott, miközben az állami juttatások – mint a rezsicsökkentés vagy a közlekedési kedvezmények – jelentősen csökkentik a kiadási szükségletet. A látszólag alacsony fogyasztás mögött tehát tudatos megtakarítás és jelentős állami szerepvállalás áll.
Az állam által biztosított kedvezmények tehát csökkentik a fogyasztás mértékét. Persze rezsicsökkentés, árréscsökkentés és a tömegközlekedési tarifareform hiányában szerepelhetnénk magasabb helyen is az EU-s listán. De vajon megérné?
E költői kérdést már mi tesszük hozzá az Index elemzéséhez, amely teljes formájában itt olvasható.
