Fotó: shutterstock.com
Hirdetés

„A bankszektornak elegendő manőverezési lehetősége van, hogy támogassa a kormány által meghirdetett moratóriumot a hiteltörlesztések felfüggesztésére az év végéig, miután 2019-ben különösen jövedelmező évet zárt” – idézi a Reuters Varga Mihály pénzügyminiszter szavait. Mindehhez Becsei András, a Magyar Bankszövetség elnöke annyit tett hozzá: a pénzintézetek készek együttműködni a kormánnyal a koronavírus miatt fenyegető zuhanás elleni harcban a későbbiekben is, amikor a gazdaság újraindítása érdekében közös pénzügyi csomag kidolgozására lesz szükség.

A bankszektor tehát jóval rugalmasabban fogadta bevonását a közteherviselésbe, mint 2010-ben a bankadó bevezetésekor vagy 2015-ben a devizahitelek forintosításánál. Ennek oka lehet az is, hogy akkortájt még jellemzően külföldi tulajdonban volt az ágazat, azóta viszont a kormány megteremtette a döntően nemzeti bankrendszert. De az intézmények beláthatták azt is, hogy a moratórium valójában az ő ügymenetüket is egyszerűsíti. Mivel a kényszerű gazdasági összehúzódás miatt háztartások százezreinek csökkenhet jelentősen a jövedelme ezekben a hónapokban, velük úgyis le kéne ülniük tárgyalni a törlesztőrészletek átütemezéséről, ennél pedig sokkal egyszerűbb most egységesen eltolni a határidőket. Arról nem is beszélve, hogy az úgynevezett rossz hitelek után tartalékképzési kötelezettsége is keletkezik a pénzintézeteknek, ami viszont így, központilag elrendelt moratórium esetén nem terheli a szektort.

Csillapított áldozatok

A fizetési kötelezettségek kilenc hónappal történő halasztása automatikusan életbe lép mindazoknál, akik bankjuknál nem tesznek ezzel ellentétes nyilatkozatot. Vélhetően a döntő többség élni fog a lehetőséggel, az ügyfelektől ugyanis túl nagy áldozatot nem követel a moratórium. A türelmi időszakban sem tőke-, sem kamat-, sem díjfizetési kötelezettséget nem lehet rájuk hárítani, hiteleik futamideje kilenc hónappal meghosszabbodik, többletkiadást csupán az okoz, hogy a halasztott időszakban ki nem fizetett összeg után kamatkötelezettség keletkezik. A kamatok azonban mostanában nem túl magasak, ráadásul e többlet eloszlik a törlesztésből hátralévő évek, sok esetben évtizedek alatt. E kamatbevétel miatt ugyanakkor a döntés messze nem jelent akkora áldozatot a bankszektornak sem, mint a már említett 2010-es vagy 2015-ös kormányintézkedés. Ahogy az MNB közleményében meg is fogalmazza: „Mivel az átmeneti intézkedések végével az ügyfelek az elmaradt adósságszolgálatot is kifizetik, a moratórium nem gyakorol lényegi negatív hatást a pénzügyi intézmények jövedelmezőségére.” Sőt még idei számviteli eredményére sem, miután a pénzintézetek az elmaradó kamatbevételeket hozzáírhatják a tőketartozáshoz. Ezzel együtt a kormány megtiltotta osztalék kifizetését a bankszektorban az idén.

A bankrendszer teljes hitelkintlevősége mintegy 15 ezer milliárd forint, ebből 8 ezer milliárd a vállalkozások, 7 ezer milliárd a lakosság hitelállománya. A következő kilenc hónapban ebből – kamatokkal együtt – 3 ezer milliárd forint visszafizetése válna esedékessé. Ennyivel könnyíti tehát a moratórium az idei évben a két szektor szereplőinek életét. A fizetési könnyítést eredetileg a múlt hétfőn javasolta a Magyar Nemzeti Bank, amikor a koronavírus-fertőzöttek száma még csupán 32 volt Magyarországon. Az intézmény a saját hatáskörébe tartozó növekedési hiteleknél intézkedett is a moratórium bevezetéséről (Demokrata, 2020/12.), egyúttal felszólította a kereskedelmi bankokat hasonló döntések meghozatalára. Utóbbiak azonban vélhetően nem mutattak kellő rugalmasságot, ezért dönthetett két nappal később a kormány úgy, hogy saját hatáskörben rendeli el a halasztásokat.

Túl hosszú alkudozásokra ugyanis nem volt idő. Egy interjúban Varga Mihály pénzügyminiszter úgy nyilatkozott, a járvány következtében százezres vagy annál is nagyobb munkanélküliséget is elképzelhetőnek tart. A következő hónapokra pedig ezekhez hozzáadódnak azok a több százezres tömegek is, akiket az elmúlt hetekben fizetés nélküli szabadságra küldtek. Bár utóbbiak többsége a járvány lefutása után vélhetőleg vissza tud menni munkahelyére, addig komoly gondot okozhatott volna e családoknak – és számos szektorban a vállalkozásoknak is – akár már az áprilisi hiteltörlesztések teljesítése is. Vagyis a moratórium nélkül olyan cégek és háztartások is végrehajtás alá kerülhettek volna, amelyek normális körülmények között megbízható adósnak számítanak.

Rutinosan bátran

„Európa legbátrabb intézkedései Magyarországról érkeztek” – méltatta a hiteltörlesztési moratóriumot a Ziarul Financiar román pénzügyi napilap. A kölcsönök visszafizetésének felfüggesztésére ugyanis a jóval gazdagabb nyugat-európai országok sem vállalkoztak. A magyar intézkedés úttörő jellegét mutatja az is, hogy két nappal később Szlovénia és Montenegró is ugyanilyen könnyítéseket vezetett be a koronavírus-járványra hivatkozva.

Hasonló volt a képlet 2010-ben és 2015-ben is, amikor szintén Magyarország vezetett be újszerű lépéseket a bankrendszer bevonására a közteherviselésbe, és amiket a sikeren felbuzdulva később szintén átvettek a környező államok. A költségvetési tételként is számottevő bankadót például 2010 második felében a multinacionális világ felhördülése mellett rótta a pénzügyi szektorra a magyar kormány, később azonban megjelent Szlovákiában, Lengyelországban és Romániában is (igaz, utóbbiban az idén visszavonták). A devizahitelek nemzetivaluta-alapúra történő váltásakor pedig szintén a magyarhoz hasonló banki kártérítéses kompenzációval enyhítette a lakosság terheit Horvátország és Lengyelország is. A magyar kormány tehát ismét bizonyította, hogy képes a nagy rendszerek ellenében is olyan döntést hozni, ami vészhelyzetben jelentősen enyhíthet a hazai lakosság terhein.

A pénzügyi szektornak azért is könnyebb átvészelni a mostani nehéz helyzetet, mert az elmúlt években rendkívüli és egyre növekvő nyereséget termelt. Míg 2014-ig a bankok működését folyamatosan terhelték a 2008–2009-es válság elhúzódó következményei – hazánkban az említett kormányzati intézkedésekkel is súlyosbítva –, a devizahitel-tartozások rendezése, a háztartások fogyasztásának beindulása, majd a jelentős béremelések a banki tevékenységet is rendkívül jövedelmezővé tették. A szektor 2015-ben már némi nyereséget ért el, 2016-ban pedig adózás előtti eredménye megközelítette az 500 milliárd forintot, 2018-ban átlépte a 600 milliárdot, tavaly pedig a történelmi rekordnak számító 698 milliárd forintra nőtt. A pénzintézetek számára most valójában nem is a hitelfizetési moratórium jelenti a fő problémát, inkább az, hogy a válság miatt vélhetően szűkülni fognak a jövedelmek, vagyis a háztartások ismét óvatosabbá válnak a hitelfelvételekkel. A kormány ennek is próbált elébe menni azzal, hogy az új fogyasztási hitelek teljeshiteldíj-mutatóját a jegybanki alapkamat plusz 5 százalékban maximálta – az elsőként reagáló OTP válasza ugyanakkor erre az, hogy jelentősen szigorítja a hitelfeltételeket.

Rövid időre a mélybe

A hiteltörlesztések elodázása nem csak az adott háztartásoknak és a pénzintézeteknek érdeke. Az egész gazdaság számára is fontos, hogy az átmeneti fizetési nehézségek ne halmozódjanak tartós gazdasági problémává, hogy az ország ne süllyedjen csődhullámokba és végrehajtási eljárásokba, ahogy 2008–2009 után fenyegetett. Bár a koronavírushoz hasonló kihívással még nem szembesült a modern világgazdaság, vagyis sok a bizonytalanság, a jelenlegi prognózisok szerint júniusra véget érhet az Európát felforgató járvány. Addig tehát mély, háborús helyzethez hasonlítható, két számjegyű gazdasági visszaesésre kell számítani, ami viszont nem tart sokáig – hacsak az átfertőződött pénzügyi szektor nem görgeti vissza a problémákat a gazdasági fellendülés időszakában.

A kormány részére mindenesetre egyre több eszköz adott, hogy a válság után újraindítsa a gazdaságot. Az Európai Bizottság épp a napokban függesztette fel az államháztartási hiányra vonatkozó korlátozásokat, vagyis lehetővé teszi a tagállamoknak, hogy rugalmasan hozzanak intézkedéseket a bajba került ágazatok felkarolására. Minderre szükség is lesz: a magyar pénzügyminiszter szerint háromezermilliárd forintba is kerülhet a járvány hatásainak ellensúlyozása. A vállalkozások és családok fizetőképességének megtartásáért pedig hétfőn újabb döntéseket hozott a kormány: június végéig mentesítették a katás vállalkozókat adófizetési kötelezettségeik alól, és felfüggesztették az adóvégrehajtási eljárásokat is.

Még nincs nagy bajBorúlátóak a hazai vállalkozások, de még nem félnek

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK) annak érdekében, hogy minél pontosabb képet kaphasson a koronavírus-fertőzés gazdasági hatásairól, kérdőíves felmérést készített a hazai vállalkozások körében.

A válaszadó cégek 74 százaléka kedvezőtlennek ítéli saját vállalkozása üzleti helyzetét a következő hat hónapra vonatkozóan, 37 százalékuk pedig nagyon kedvezőtlen üzleti helyzetre számít a következő fél évben. Körülbelül ötödük véli úgy, hogy nem változik semmi, minden az eddigiek szerint alakul, és mindössze hét százalék számít javulásra.

Az inkább vagy nagyon kedvezőtlen üzleti helyzetre számító cégek aránya az átlagnál magasabb a kisvállalkozások körében. Ágazati szinten ez a szálláshely-szolgáltatással és vendéglátással, a kereskedelemmel, valamint a szállítás-raktározással foglalkozókra jellemző.

Romló kilátások

A válaszadó cégek 37 százaléka szerint a koronavírus terjedése inkább rontja, további 48 százalékuk szerint nagymértékben rontja vállalkozásuk kilátásait. Csak 14 százalékuk érzi úgy, hogy a vírus terjedése nem befolyásolja helyzetüket. Azok aránya, amelyek szerint a vírus terjedése nagymértékben rontja a jövőbeni kilátásokat, az 1–49 fős kisvállalkozások körében magasabb, mint a többi létszám-kategória esetében.

Ágazati szinten vizsgálva a szálláshely-szolgáltatások és vendéglátás területén kiemelkedően magas, 80 százalék azon vállalkozások aránya, amelyek a vírus terjedése miatt kilátásaik nagymértékű romlására számítanak.

A szállítás-raktározás területén az ilyen cégek aránya a válaszadók között 59 százalék, a kereskedelemben 47, az egyéb gazdasági és személyi szolgáltatások esetében 52, míg a többi ágazatban 40 százalék alatt van.

A válaszadók 20 százaléka egyelőre nem érzékeli cége működésében a koronavírus terjedésének hatásait. 13 százalékuk ugyanakkor már kisebb zavarokat tapasztal, amelyeknek kismértékű hatása van a cég működésére. Komoly, a cég működését akadályozó fennakadásokkal jelenleg a válaszadó cégek negyede néz szembe.

Nincs vészforgatókönyv

A cégek 86 százaléka készül arra, hogy működésüket a közeljövőben befolyásolni fogja a koronavírus negatív hatása: átlagosan három és fél héten belül számítanak a begyűrűzésére. A mezőgazdasági és az építőipari vállalatok derűlátóbbak, ők öt héten belül várják a hatások megjelenését.

A válaszadók nagy többsége nem készített vészforgatókönyvet vagy tervet a hasonló helyzetekre, 40 százalékuk azonban már dolgozik rajta. Mindössze kilenc százalékuknak van ilyen terve, de még nem lépett életbe, hét százalékuknál pedig már érvényben van a vészforgatókönyv. A megbetegedések és az esetleges karanténintézkedések munkajogi kezelésére a válaszadó cégek 52 százalékának nincs terve.

Az ilyenek aránya az átlagosnál magasabb, 55 százalék az egyéni vállalkozókat is magában foglaló mikrovállalkozások körében. A terv birtokában lévő cégek közül a legtöbb válaszadó az otthoni munkavégzés, a home office bevezetését tervezi. A válaszadók közel harmada gondolkozik fizetés nélküli szabadság elrendelésén.

Akadozó ellátási lánc

A válaszadó cégek 71 százalékának működése során nincs szüksége olyan termékre vagy alapanyagra, amely a vírus terjedése miatt jelenleg korlátozás alá esik. 15 százalékuknál fordul elő ilyen termék vagy alapanyag, és nem tudják kiváltani. További kilenc százalékuk jelezte, hogy az ilyeneket csak drágább vagy gyengébb minőségű termékkel tudják helyettesíteni, öt százalékuk pedig hasonló árú és minőségű termékkel vagy alapanyaggal. Azon cégek aránya, amelyek ilyen típusú zavart tapasztalnak az ellátási láncban, a közép- és a nagyvállalkozások körében a legmagasabb.

Hernádi Zsuzsa