Az építőipar megúszta
Nem voltak megbetegedések az építőiparban dolgozók körében, a nagy cégek jóformán meg sem érezték, hogy az ország egy része teljesen leállt. A megkezdett gigaprojektek futottak tavasszal is, de kérdés, mi lesz a jövőbeli megrendelésekkel. A kis- és mikrovállalkozások máris bajban vannak, a kormány élénkítő mentőcsomagja még segíthet rajtuk. A járvány pozitív hatása, hogy miközben a magyar építőanyag-gyártók a maximumon pörögnek, a külföldön dolgozó szakemberek elindultak haza, és ha minden jól megy, maradnak is.
Folyamatosan dolgoznak a munkások az új komáromi Duna-hídon. A szerkezet már tavaly elkészült, most a befejező munkák vannak hátra, az aszfaltozás, szigetelés, korrózióvédelem. A nyárra tervezett átadás aligha fog nagyot csúszni, mivel a munkálatok akkor sem szüneteltek, amikor az ország egy része gyakorlatilag leállt a koronavírus-járvány miatt.
– A nagy projektek munkái gyakorlatilag folyamatosan zajlottak a pandémiás helyzetben is. Csupán az irodai alkalmazottak álltak át home office-ra. Napról napra követtük az Operatív Törzs sajtótájékoztatóit, a munkaterületeken pedig törekedtünk a maximális biztonság megteremtésére, a távolságtartásra, fertőtlenítésre, maszk viselésére – mondja a Demokratának dr. Ónodi Barna. A Duna Aszfalt szóvivője hozzáteszi, eredményes volt a védekezés, hiszen a cégen belül nem tudnak fertőzöttről. Ugyanakkor folyamatosan figyelik, lesz-e újabb hullám, ebben az esetben felhasználják majd a tavaszi tapasztalatokat.
A cég olyan nagy volumenű projektekben van benne, mint a Déli összekötő vasúti híd korszerűsítése, a Tisza-tavi és a Poroszló–Tiszafüred kerékpárút, amelyeken a komáromi Duna-hídhoz hasonlóan nem kellett leállítani a munkát. A Duna Aszfaltnál ezért a bevételekben sem okozott visszaesést a járvány. A cégnek az sem jelentett problémát, hogy amikor elkezdtek zárulni a határok, a külföldi vendégmunkások jó része hazautazott, ugyanis eddig is arra törekedtek, hogy döntő többségükben magyar alkalmazottakat foglalkoztassanak.
– Az építőiparban futó projekteket az elején egy kicsit lelassította a koronavírus, mivel az ellátási láncok akadoztak, de ezeken a problémákon gyorsan sikerült úrrá lenni – szögezi le Metykó Tibor, a KÉSZ Csoport marketing- és vállalati kommunikációs igazgatója. A vállalat külföldön és itthon jelenleg közel százhúsz projekten dolgozik egyszerre, ebből a járványhelyzet óta mindössze hatot kellett szüneteltetni.
– Meghoztunk egy sor prevenciós intézkedést. Fertőtlenítőszert és maszkokat már nagyon korán beszereztünk, amikor Magyarországon még nem jelent meg a járvány, így fel tudtunk halmozni készleteket, nem volt olyan időszak, amikor bármiből hiány lett volna. A vezetők lemondtak a munkabérük egy részéről, az így befolyt pénzből kockázati válságalapot hoztunk létre, ebből akár száz munkahelyet meg tudtunk volna menteni, ha szükség lett volna rá. Alakult egy kockázati válságkezelő és egy pandémiacsoport, a dolgozóinkat pedig igyekszünk átképezni, így továbbra sincs fókuszban a leépítés a KÉSZ Csoportnál – sorolja az igazgató.
Hazatérnek a magyarok
Leállni a KÉSZ Csoport építkezésein sem kellett, sőt van olyan beruházás, amely akár még gyorsabban is haladt, miután gyakorlatilag minden rendezvény szünetelt az országban.
– Inkább az új projektekben érzünk lassulást, sok tendert ki sem írtak, több nagyberuházás el sem kezdődik. Itt látunk baljós árnyakat, az idei eredeti tervekhez képest emiatt 25 százalékos visszaeséssel számolunk – mutat rá Metykó Tibor. Az igazgató azt sem rejtette véka alá, hogy a pandémiás helyzet olyan lehetőséget is teremtett, ami segíthet Magyarországnak az újrakezdésben.
– A külföldi vendégmunkások a járványhelyzet elején nagy számban mentek haza, ugyanakkor a külföldön dolgozó magyar szakemberek egy része is hazajött. Fontos, hogy őket itthon tartsuk, hiszen az egész magyar nemzetgazdaság segítői és újraindítói lehetnek, velük az építőipart évek óta sújtó munkaerőhiány is orvosolható – vélekedik Metykó Tibor.
Iparági adatok szerint 2008 óta mintegy harmincezer építőipari szakmunkás és mérnök helyezkedett el külföldön, döntően Nyugat-Európában, és a becslések szerint 15-20 százalékuk jött haza a járvány miatt.
– Hasonló járványhelyzettel még nem találkoztunk. Ilyenkor olyan érzelmi szálak is felértékelődnek, mint az otthon közelsége, nehezebben hagyja hátra az ember idős rokonait, feleségét, gyerekeit, ezért elindítottuk a #maradjitthon kampányt, hogy itthon tartsuk a külföldről hazaérkezett magyar szakembereket. Ez az integrált marketingkampány arra hívja fel a figyelmüket, hogy az itthon dolgozás valós alternatíva lehet számukra. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a munkavállalók a külföldi bérek hetven százalékáért már itthon maradnak. A KÉSZ Csoport a legjobb szakembereknek nemzetközileg is versenyképes fizetést kínál, ráadásul azt is fontosnak tartjuk, hogy biztonságos körülmények között végezzék munkájukat – értékeli a helyzetet az igazgató. Mára sokan felismerték, hogy külföldön sincs kolbászból a kerítés. Sok esetben kimennek egy kecsegtető ajánlat hallatán, majd a helyszínen derül ki a nettó bérről, hogy valójában bruttó, a szálláskörülmények sem a legkényelmesebbek, és a hazautazás sem úgy lesz, ahogy megállapodtak.
– Körülbelül ötezren tértek most haza magyarok, közülük nagyjából ezren már a kampány első pár hetében regisztráltak a programunkra, néhányukat időközben már alkalmaztuk is. Kinyitottuk a kapukat, és bár nem tudunk mindenkit felvenni, akinek nem jut hely nálunk, szívesen ajánljuk partnereinknek, még a versenytársaiknak is, hiszen az a cél, hogy tartsunk itthon a kiváló szakemberek közül, akit csak tudunk.
Nem mindenki ilyen szerencsés
„Legnagyobb mértékben a települési önkormányzatok építési-beruházási, karbantartási ajánlatkérései, megrendelései csökkennek mind értéküket, mind pedig számosságukat tekintve. Ezt jól tükrözi az építési beruházási közbeszerzési piac változása. Az építési beruházásokhoz kapcsolódó közbeszerzések száma idén a tavalyihoz képest jóval alacsonyabb szinten van” – írja az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetségének heti összefoglalója, amelyet a döntéshozóknak készítettek. Koji László ÉVOSZ-elnök szerinte nagyrészt a mikro- és kisvállalkozások megrendelési állományát befolyásolta a járványhelyzet.
– A nagy értékű munkák megmaradtak, ezt a számok is mutatják, viszont azok a kisebb megrendelések, amelyek jellemzően a települési önkormányzatokhoz kötődnek, most megcsappantak. Ez elsősorban a mikro- és kisvállalkozókat hozza nehéz helyzetbe, akiknek ráadásul átlagosan csupán két hónapnyi tartalékjuk van – mutat rá az ÉVOSZ elnöke, Ha nem javul a helyzet, akkor közülük sokan próbálnak meg a felszínen maradni elbocsátásokkal, leépítéssel, ám végül jön a bedőlés. Minden attól függ, hogy június–júliusban mennyire tud megerősödni a megrendelői piac. Ezért javasolja azt az ÉVOSZ a kormánynak, hogy a keresletet és a kínálatot egyszerre hozza helyzetbe támogatásokkal.
Ez tükröződik is a több területen indított beruházási célú támogatásokban. A kormány gazdaságvédelmi akciótervében az építőipar is kiemelt ágazatként van megjelölve. A kormányzati anyagokban szereplő 65 milliárd forint felhasználásánál nagy jelentősége van a gyorsaságnak. Indokolt, hogy az összeg egy része a gyors keresletnövekedést szolgálja, másik része pedig az építőipar hatékonyságának növelését – áll az ÉVOSZ-elemzésben.
Ezért volt sikeres a védekezés
A szakszövetség összefoglalójából kiderül, hogy az ágazat teljesítőképességét vírusos megbetegedések nem rontották, és erre a következő hónapokban sem számítanak a vállalkozások. Megkérdeztük Koji Lászlót, miben látja a sikeres védekezés kulcsát. Szerinte az eredmény annak köszönhető, hogy idejekorán megtették a szükséges óvintézkedéseket a megbetegedések elkerülése érdekében. Például kisebb csoportokban foglalkoztatták az embereket, és amennyire lehetett, az utaztatásnál is mellőzték a nagyobb csapatokat. A szakiparosokat elkülönítették, és akit lehetett, otthoni munkavégzésre küldtek. Ellenőrizték a maszkok és fertőtlenítőeszközök használatát.
Koji László arról is beszámolt, hogy a járvány elején az építőiparban is megkezdődött a készletezés, de hamar felhagytak a bespájzolással, ahogy elillant az anyaghiánytól való félelem. És bár az importáru akadozva érkezett, ezt a megrendelők egyetértésével a legtöbb helyen ki tudták váltani hazai gyártásúval. Ami jót tett a magyar gyártóknak is, amelyek így folyamatosan százszázalékos kapacitással dolgozhattak.