A monetáris tanács keddi döntésével 13,0 százalékon tartotta az alapkamatot, a kamatfolyosót azonban szűkítette, a felső szélét 450 bázisponttal 25 százalékról 20,5 százalékra csökkentette. A kamatfolyosó alsó szélét változatlanul 12,5 százalékon hagyta a testület.

Hirdetés

A közlemény szerint a kamatfolyosó szűkítésére az adott lehetőséget, hogy az elmúlt időszakban külső és belső tényezők következtében folyamatosan javult a kockázati környezet és egyúttal Magyarország kockázati megítélése; a szélsőséges forgatókönyvek kockázatai csökkentek.

A jegybank a következő kamatdöntő ülések alkalmával mérlegeli a kockázati megítélés javulásának tartósságát, és ez alapján hoz döntést az egynapos eszközök kamatkondícióinak változtatásáról – írták az indoklásban.

A monetáris tanács beszámolt arról is, hogy a kötelezőtartalék-rendszer átállása áprilisban gördülékenyen megtörtént. A jegybank a bankközi forintlikviditás hosszabb távú lekötését célzó eszközöket a monetáris transzmisszió erősítése érdekében a következő időszakban is alkalmazza – húzták alá.

Korábban írtuk

A grémium megerősítette, hogy a következő hónapokban a fogyasztóiár-index egyre gyorsabb ütemű csökkenése várható, amihez az év közepétől a bázishatások felerősödése is hozzájárul.

Az infláció 2023-ban 15,0-19,5, 2024-ben 3,0-5,0, 2025-ben pedig 2,5-3,5 százalék között alakul – vetítették előre.

A közleményben arra is kitértek, hogy magyar gazdaság idei növekedését főként a belső keresleti tényezők lassítják, a növekedés újbóli élénkülése az infláció jelentősebb csökkenésével és a beruházások felfutásával párhuzamosan az év második felében várható. A jegybanki előrejelzés alapján éves szinten a GDP 2023-ban 0,0-1,5 százalékkal, 2024-ben 3,5-4,5 százalékkal, míg 2025-ben 3,0-4,0 százalékkal bővül.

A költségvetési hiány mérséklődése idén tovább folytatódik, éves szinten 3,9 százalékos hiány várható. Az államadósság-ráta a 2022 végi 73,3 százalékos GDP-arányos szintről az idei év végére 69 százalékra, 2025 végére pedig 65 százalék közelébe csökkenhet – olvasható a közleményben.

Az MNB felhívta a figyelmet arra, hogy a folyó fizetési mérleg hiánya 2023 februárjában jelentősen mérséklődött, ezzel Magyarország finanszírozási egyenlege több mint egy év után ismét pozitívvá vált.

Kifejtették: a külső egyensúly javulása mögött a csökkenő energiaegyenleg, a kedvezőbbé váló cserearányok, a belföldi kereslet alkalmazkodása és az export dinamikus növekedése áll. Jövőre a normalizálódó világgazdasági környezettel, valamint az elmúlt időszakban kiépült új exportkapacitások termelésbe állásával folytatódik a külkereskedelmi egyenleg és a finanszírozási képesség javulása – jelezték előre.

A szélsőséges forgatókönyvek csökkenése adott lehetőséget a kamatfolyosó mérséklésére

A szélsőséges forgatókönyvek kockázatai csökkentek, így az áprilisi kamatdöntéssel lehetőség nyílt a kamatfolyosó felső szélének mérséklődésére – mondta Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alelnöke a kamatdöntést követő online háttérbeszélgetésen kedden.

A döntésre lehetőséget adó tényezők között kiemelte: a gáz és áramárak jelentősen csökkentek Európában, a gáztározók töltöttségi szintje megfelelő, a nagy jegybankok kamatciklusának vége belátható távolságba került, a feltörekvő piacokon pedig tőkebeáramlás volt megfigyelhető. A belső tényezők között stabilizálódott a devizapiac, stabil az állampapírpiac, megfelelő az aukciós kereslet, javult a fizetési mérleg egyenlege és megtörtént az uniós megállapodás – sorolta.

Hangsúlyozta, hogy az alapkamat jelenlegi szintje megfelelő a fundamentális inflációs kockázatok kezelésére, ezért a módosítása nincsen napirenden. Az alapkamat módosításához erős, tartós lefelé mutató trend kell az inflációban – közölte.

Arra a felvetésre, hogy a monetáris tanács keddi döntése lazításnak tekinthető-e, a jegybank alelnöke azt mondta: a keddi döntés fontos lépés azon az úton, amelyen októberben elindultak, és a következő hónapok adatai döntik el a folytatást. Aláhúzta: a jegybank az O/N betéti tenderek kamatcsökkentésénél körültekintő, óvatos megközelítést alkalmaz. Folyamatosan értékelni fogják a kockázati megítélés javulásának tartósságát, a külső egyensúlyi folyamatokat, a piaci stabilitás megőrzését – mondta. A külső környezetből a nemzetközi bankrendszerrel kapcsolatos aggodalmakat értékelik, emellett a piaci környezet, a jegybanki kamatpályák, befektetői kockázatvállalás is fontos tényezők a döntéshez.

Virág Barnabás rámutatott: Európában általánosan megfigyelhető az infláció fordulata, a maginfláció ugyanakkor kevésbé mérséklődött. Magyarországon januárban tetőzött a mutató, áprilisban folytatódott az élelmiszerár-infláció csökkenése. A következő hónapokban a fogyasztóiár-index egyre gyorsabb ütemű csökkenése várható, amihez az év közepétől a bázishatások felerősödése is hozzájárul. A dezinflációs pálya az elmúlt hónapoknál nagyobb ütemben folytatódik majd a második negyedévtől – mondta.

Kitért arra, hogy Magyarország külső egyensúlya számottevően és trendszerűen javul, a folyó fizetési mérleg hiánya jelentősen csökkent, és az év során várhatóan megfeleződik. Megjegyezte, hogy a külkereskedelmi áruegyenlegben 2021 júniusa óta először keletkezett többlet idén februárban.

Az elmúlt időszakban jelentősen javult Magyarország kockázati megítélése és kiárazódtak a szélsőséges forgatókönyvek, ezért a tanács a normalizációs folyamat részeként a kamatfolyosó szűkítéséről döntött – összegezte Virág Barnabaás, aki jelezte azt is: az április 1-jétől hatályba lépett, átalakított kötelezőtartalék-rendszerre az átállás gördülékenyen megtörtént.