Pásztor Szabolcsot, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány kutatási igazgatóját arról kérdeztük, milyen mértékben érintheti az uniós költségvetés fenntarthatóságát Ukrajna csatlakozása és hogyan hatna hazánk uniós forrásaira Ukrajna csatlakozása.

A közgazdász a Demokratának elmondta, Ukrajna Európai Unióhoz történő csatlakozása alapvető átalakulást hozhat az uniós források elosztásában. A csatlakozás egyik legnagyobb kihívása, hogy az EU költségvetése korlátozott, így minden új tagállam által támasztott forrásigény közvetlenül érinti a meglévő tagállamok támogatásait. Ukrajna gazdasági helyzete különösen indokolja a jelentős támogatási igényt. Ez a támogatás azonban óhatatlanul a többi tagállam, köztük Magyarország kárára történne. Az új tagállamok integrációja mindig átrendeződést igényel az EU-n belüli prioritások terén, ám

Ukrajna mérete és jelenlegi gazdasági körülményei példátlan igényeket támaszthatnak.

A jelenlegi struktúrában Magyarország, valamint más, hasonló helyzetben lévő közép-európai országok a támogatási összegek jelentős csökkenésével nézhetnek szembe. Ez a változás nemcsak gazdasági, hanem politikai szinten is konfliktusokat szülhet. Az Európai Unióban a tagállamok közötti forráselosztás amúgy is kényes kérdés, és a támogatási torta újraszeletelése tovább mélyítheti az ellentéteket. Ukrajna csatlakozásával egy új, nagy szelet kerülne az asztalra, de a torta mérete nem nő meg ugyanilyen arányban. Ennek következményei érezhetőek lehetnek mind a kisebb tagállamok, mind a korábban jelentős támogatásokban részesülő országok számára.

Hirdetés

– Ukrajna csatlakozása a becslések szerint 110–186 milliárd euróval növelné az EU hétéves költségvetési keretét, ami körülbelül 0,10–0,13 százalékát jelentené az EU GDP-jének. A kohéziós politikából Ukrajna körülbelül harminckét milliárd eurót kapna, ami jelentős átcsoportosítást igényelne a jelenlegi tagállamok között. Egyes közép-európai országok, mint Magyarország, Lengyelország és Románia, kevesebb támogatást kapnának, és potenciálisan nettó befizetővé válhatnának a jövőben. Alapvetően a zöldátállást, a felfegyverkezést és a költségvetési hiányok kiigazítását szem előtt tartó EU-s költségvetési keret jelen állás szerint fenntartható módon nem tudná szavatolni Ukrajna csatlakozását

– magyarázta a közgazdász.

Ukrajna erős agrárgazdasági jellemzői mélyreható változásokat eredményezhetnek az Európai Unió mezőgazdasági támogatási rendszerében is.

Korábban írtuk

A közgazdász hangsúlyozta, 2023-ban az ország agrárszektora – beleértve a mezőgazdaságot, erdőgazdálkodást és halászatot – a GDP 7,5 százalékát tette ki, szemben az EU 1,7 százalékos átlagával. – Ukrajna csatlakozásával az EU-n belüli mezőgazdasági támogatások újraosztására lenne szükség. Ukrajna nagy földterületei és agráriparának mérete miatt előzetes becslések szerint akár 96,5 milliárd eurónyi KAP-támogatásra is jogosult lehetne, ami a jelenlegi tagállamok mezőgazdasági támogatásainak körülbelül húsz százalékos csökkentését eredményezné – mondta Pásztor Szabolcs.

A helyzet különösen Magyarországot és más közép-európai országokat sújthatja, ahol a kisebb gazdálkodók már most is nehézségekkel küzdenek.

Ukrajna csatlakozása csak fokozná a versenyt, hiszen az ukrán termékek alacsony előállítási költségeikkel erős nyomást gyakorolnának az EU piacára. Egy ilyen helyzetben a KAP átfogó reformja elkerülhetetlen lenne, különös tekintettel az egy hektárra jutó közvetlen kifizetések rendszerére, amely jelenleg a támogatások jelentős hányadát képezi.

A csatlakozás előtt azonban ott van még Ukrajna újjáépítésének gigantikus projektje. Ahogy Pásztor Szabolcs rámutatott, az ország helyreállításához a Világbank adatai szerint 486 milliárd dollárra lenne szükség, a jelenlegi finanszírozás azonban messze elmarad ettől az összegtől. Pásztor Szabolcs a Kiel Institute adataira hivatkozva elmondta, eddig az USA és az európai országok összesen 246 milliárd euróval támogatták Ukrajnát, ebből a fele, vagyis 120 milliárd katonai, a másik fele pedig nem katonai támogatás. Az európai országok együttesen 132 milliárddal, az USA 114 milliárd euróval segített. Az európai országok közül Németország az első (18 milliárd euró), második az Egyesült Királyság (15 milliárd euró), harmadik Dánia (8 milliárd euró). Ezek az összegek azonban még mindig nem elegendőek a hatalmas szükségletek kielégítésére. Hozzátette, az Európai Unió keretein belül működő Ukraine Facility program az egyik legfontosabb kezdeményezés az újjáépítés kapcsán, amely 2024 és 2027 között ötvenmilliárd eurót különített el erre a célra. Ez az összeg részben támogatásként, részben hitelként érkezik, ám továbbra is csak a szükséges források töredékét teszi ki. Emellett más európai intézmények – például az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) és az Európai Beruházási Bank (EIB) – is részt vesznek a finanszírozásban, ám ezek szintén hitelként nyújtanak támogatást. Az újjáépítési folyamat során a civil infrastruktúra könnyebben lesz helyreállítható a háború után, az eddig elköltött források (körülbelül 126 milliárd euró három év alatt) elsősorban az ilyen jellegű projektekre koncentráltak.

A kihívás igazi nagyságát azonban a kritikus infrastruktúra helyreállítása mutatja, amely sokkal költségesebb és technológiailag is bonyolultabb feladat.

Pásztor Szabolcs közgazdász felhívta a figyelmet, nem minden létesítményt lehet újraépíteni. A 2023-ban lerombolt kahovkai vízerőmű például olyan mértékű károkat szenvedett, hogy annak helyreállítása teljesen lehetetlen.

Ukrajna csatlakozása inkább kockázat az EU számára, mint lehetőség. A közgazdász arra figyelmeztetett, hogy a költségvetés, az újjáépítés és a mezőgazdaság terén bekövetkező változások olyan politikai konfliktusokat idézhetnek elő, amelyek alapjaiban forgatják fel az Unió működését. Az igazi kérdés az, hogy képes lesz-e az EU egyensúlyban tartani magát ezen a viharos tengeren, vagy elnyeli az ukrán csatlakozással járó politikai és gazdasági hullámverés.