Fotó: ShutterStock.com (illusztráció)
Hirdetés

A konzervatív párti kormányfő a Brit Iparszövetség (CBI) éves kongresszusán felszólalva kijelentette: ha a konzervatívok megnyerik a december 12-ére kiírt előrehozott parlamenti választást, néhány hét alatt el lehet fogadtatni az alsóházban a Brexit feltételrendszerét rögzítő megállapodást, és az Egyesült Királyság januárban kiléphet az Európai Unióból.

Ez megszünteti az üzleti tevékenységet terhelő bizonytalanságot, és az e bizonytalanság miatt eddig halasztott beruházások „valóságos szökőárja zúdul majd” a brit gazdaságba jövőre – fogalmazott a brit miniszterelnök.

Johnson felidézte, hogy a brit gazdaságba tavaly 92 milliárd font (több mint 36 ezer milliárd forint) értékű külföldi működőtőke-befektetés érkezett, több, mint bármely más európai gazdaságba.

A kormányfő kijelentette: tudja, hogy a brit üzleti szektor nagyvállalatai ellenzik az Egyesült Királyság kilépését az EU-ból. Hozzátette azonban, hogy az általa elért Brexit-megállapodás megteremti azt a bizonyosságot, amelyre az üzleti vállalkozások már jó ideje várnak.

Johnson megismételte azt a többször hangoztatott álláspontját, hogy jóllehet ő nem akart volna decemberre választásokat kiírni, de „a bénultság állapotába” jutott eddigi parlamenttel nem volt lehetséges a Brexit-folyamat végére jutni.

A választások kiírása után feloszlatott előző parlament – amelyben a Konzervatív Pártnak nem volt többsége – nem ratifikálta a Brexit-megállapodást, ugyanakkor egy ellenzéki kezdeményezésre beterjesztett és elfogadott törvénnyel kötelezte Johnsont, hogy kérje a Brexit halasztását az Európai Uniótól, éppen azért, mert nem volt ratifikált megállapodás a Brexit feltételeiről.

Az uniós állam- és kormányfők alkotta Európai Tanács az előző, október 31-i Brexit-határidőt 2020. január 31-ig kiterjesztette.

A Brit Iparszövetség vezérigazgatója, Carolyn Fairbairn nemrégiben közzétett felhívásában közölte: a megállapodás nélküli kilépés az EU-ból már rövid távon súlyos fennakadásokat, hosszú távon ugyancsak súlyos versenyképességi károkat okozna a brit üzleti szektorban.

Hozzátette: a CBI becslése szerint azok a vámterhek, amelyek az EU-val folytatott kereskedelemben egyik napról a másikra megjelennének rendezetlen kilépés esetén, 20 milliárd font (csaknem 7900 milliárd forint) többletköltséggel terhelnék meg a brit vállalati szektort.

Az iparszövetség vezetője szerint 150 ezer brit vállalatnak semmiféle infrastruktúrája nincs a hirtelen megjelenő vámterhek kezelésére, és a CBI tagvállalatainak 80 százaléka máris halasztja, sőt törli nagy-britanniai beruházásait a Brexit-folyamat bizonytalanságai miatt.

A CBI hétfői kongresszusán felszólalt Jeremy Corbyn,. a legnagyobb ellenzéki erő, a Munkáspárt vezetője is. Corbyn védelmébe vette a Labour államosítási terveit, amelyek főleg a nagy infrastrukturális hálózatok köztulajdonban vételét célozzák.

Ezek közé tartozik az Openreach nevű országos digitális hálózatüzemeltető cég, amelynek átvételével a Munkáspárt az egész országra kiterjedő, ingyenesen igénybe vehető nagysebességű internetes hálózatot kíván kiépíteni.

Corbyn a hétfői CBI-kongresszuson azzal érvelt az üzleti szektor által súlyosan bírált terv mellett, hogy Dél-Koreában a háztartások és a vállalatok 95 százaléka fér hozzá a legkorszerűbb nagysebességű internetszolgáltatáshoz, Nagy-Britanniában viszont a hálózat 10 százaléka nevezhető világszínvonalúnak.