Brüsszel beáldozná a magyar agrártámogatásokat az ukrán uniós tagságért
Jó oka van annak, hogy az európai gazdák egyre több helyen tüntetnek Európában, ugyanis az a brüsszeli politika, amely évek óta figyelmen kívül hagyja a gazdák élethelyzetét és érdekeit, most „turbófokozatba” kapcsolt: az ukrán bővítésnek akarja alárendelni a 2027 utáni közös uniós agrárpolitikát – hívta fel a figyelmet Dömötör Csaba, a Fidesz európai parlamenti képviselője Brüsszelben szerdán.Dömötör Csaba magyar újságíróknak nyilatkozva hangsúlyozta: állásfoglalások és dokumentumok sora bizonyítja, hogy Brüsszel csökkenteni akarja a közös agrárkasszát azért, hogy helyet csináljon a jövőbeni ukrán bővítési kiadásoknak.
Brüsszel szándékának elsőszámú áldozata a területalapú támogatási rendszer lenne, amely csak Magyarországon 150 ezer magyar gazdának és családjaiknak biztosít jövedelmet. A támogatások csökkentését úgy intéznék, hogy összevonnák az agrárkasszát más alapokkal, hogy – mint részletezte – ne látszódjon, hogy valójában csökkennek a támogatási összegek.
Az EP-képviselő elmondta: a „gyorsítópályás” ukrán uniós tagsággal 40 millió hektár termőföld érkezne az Európai Unióba, amelyek jelentős része nem az ukrán kisgazdák, hanem nyugat-európai és tengerentúli alapok, nagyvállalatok tulajdonában van. Ők jól járnának, a kelet-európai termelők viszont rosszul – hívta fel a figyelmet.
Dömötör Csaba emlékeztetett: 2022-ben Brüsszel úgy döntött, hogy megnyitja az uniós piacot az ukrán termékek előtt, amely jelentős jövedelmi károkat okozott a kelet-európai termelőknek. A Farm Europe brüsszeli elemzőintézet számításai szerint legalább 70 olyan növényvédőszer-alapanyagot használnak Ukrajnában, amelyeket az Európai Unióban már betiltottak. Az Európai Parlament vonatkozó tanulmánya pedig világosan megállapította: ha a mostani szabályok maradnak, akkor 20 százalékkal csökkenhetnek az agrártámogatások a jelenlegi tagországokban.
A politikus „minősítő körülménynek” nevezte, hogy Marta Kos bővítési biztos már a „gyorsítópályás” uniós tagság elérése előtt megnyitná az EU piacait az ukrán termékek előtt. Mindezt úgy, hogy nincsenek tekintettel arra, mindez milyen következményekkel járna. Brüsszelnek megint van egy nagy terve, a következményeket viszont nem ők viselnék, hanem az európai gazdák – jelentette ki.
Közölte továbbá, az európai gazdák még mindig nem tudják, hogy az Európai Bizottság mennyire nyitná meg júniusban az uniós piacokat. A következmények tehát nem évek múlva, hanem akár már pár hét múlva is jelentkezhetnek – hangoztatta.
Szavai szerint az uniós agrártámogatási rendszer tervezett leépítésében „Magyar Péterék brüsszeli pártja” vezető szerepet játszik. Ha az Európai Néppárt nem lenne a „gyorsítópályás” ukrán uniós tagság és a közös agrárpolitika átalakításának motorja, akkor a gazdáknak most nem kellene miért aggódniuk – húzta alá.
„Minden alkalommal, amikor Magyar Péter valahol sétál, akkor az itteni üléseken valamelyik frakciótársa helyette ezeket a terveket szépen megszavazza. Ez akkor is így van, ha utána ezt minden létező bokornál megpróbálják letagadni. Ami itt zajlik, az teljesen ellentétes azzal a megközelítéssel, amellyel az európai együttműködés elindult” – fogalmazott Dömötör Csaba, majd hozzátette: korábban a közös agrárpolitika (KAP) volt az európai együttműködés „szívtájéka”, most az ukrán zászló az.
„Az uniós alapító atyák nagyon is jól tudták, hogy a közös agrárpolitika nemcsak a gazdákról szól, hanem épp annyira a hagyományainkról, a vidéki élet megbecsüléséről és az asztalra kerülő kenyérről a kis falvakban és a nagyvárosokban egyaránt. Mi azon leszünk, hogy újra ez a megközelítés legyen az uralkodó. Ebben a vitában a magyar gazdák csak ránk számíthatnak” – tette hozzá nyilatkozatában a Fidesz EP-képviselője.
