Keresztülhúzhatja az MVM romániai terveit a román állam
Csak magyaroknak ne!
Többségi tulajdonrészt vásárolna az MVM Csoport Románia egyik vezető energiaszolgáltatójában. A sajtóhírek szerint 200 millió eurós üzlet hatalmas előrelépést jelentene a régiós terjeszkedést megcélzó magyar energiacégnek, ugyanakkor egyre valószínűbb, hogy a román állam meg fogja akadályozni az akvizíciót, akárcsak korábban a spanyol kormány tette a Talgo-üzlet esetében. Az orosz veszélyre való hivatkozás ezúttal még inkább mondvacsinált indoknak tűnik, de mi áll a háttérben?A román energiaügyi minisztérium a közvetlen külföldi befektetéseket átvilágító bizottsághoz (CEISD) fordult annak a tranzakciónak az ügyében, amelynek révén a magyar állami MVM Csoport többségi tulajdont szerezne Románia vezető energiaszolgáltatójában, az E.ON Energie Romaniában – tette közzé a napokban a tárca. Indoklásuk szerint azért aggódnak, mert az MVM Zrt. kapcsolatban áll a nemzetközi szankciók hatálya alá tartozó orosz Gazprommal és a Roszatommal. Sebastian Burduja energiaügyi miniszter úgy nyilatkozott, határozottan fel fog lépni Románia nemzetbiztonságának és az Európai Unió energiabiztonságának védelmében, amelynek meg kell szabadulnia az orosz gáztól való függésétől.
Regionális bajnokká válnának
Az MVM csoport decemberben erősítette meg, hogy 68 százalékos részesedést vásárol a német E.On romániai leányvállalatában, az E.ON Energie Romániában, valamint 98 százalékos részesedést szerez az E.ON Asist Completben, amely az energiaszolgáltatás infrastruktúrájának szerelési-karbantartási munkáit végzi. A tranzakció az eredeti tervek szerint 2025 első felében zárulhatna, amennyiben megkapja a szükséges hatósági jóváhagyásokat. Sajtóhírek szerint az MVM 200 millió eurót kínál, ami gáláns ajánlatnak tekinthető, hiszen egyes becslések szerint a cég értéke csupán 50 millió euró. De miért költene el az MVM több mint 80 milliárd forintot az üzletre? Mert a hatezer főt foglalkoztató E.ON Energie România az egyik legnagyobb energiaszolgáltató keleti szomszédunkban, 3,4 millió lakossági és céges ügyfele van. A gázszolgáltatás terén az E.ON a francia Engie után a második legnagyobb, a háztartási fogyasztók körében közel 41 százalékos piaci részesedéssel. Ezzel együtt is felmerül a kérdés: mit keres a magyar állami energiacég Romániában, és miért próbálja ezt mondvacsinált okokkal megakadályozni a román kormány?
Több mint hatvanéves múltjával az MVM Csoport meghatározó szereplője a magyar villamosenergia-piacnak, ahol a teljes fogyasztás 40 százalékáért felel. Az utóbbi években pedig dinamikus fejlődésen ment keresztül, nemcsak hazai, hanem nemzetközi szinten is. 2020 jelentős fordulópont volt, abban az évben akviráltak ugyanis egy csehországi vállalatot. Ez nyitotta meg az utat a nemzetközi terjeszkedés előtt, amely azóta is a vállalat egyik fő stratégiai iránya. Az MVM jelenleg több mint száz vállalatot foglal magában és ezernél is több külföldi munkavállalót alkalmaz, ami jól mutatja, hogy kinőtte a magyar piac adta lehetőségeket.
Ma már a magyar energiacég külföldi tevékenysége az árbevétel 16 százalékát teszi ki, és további növekedési lehetőségek után kutat, a cseh, szlovák és szerb piacokon való terjeszkedést kiemelt prioritásként kezeli. Ezek a piacok nemcsak az árbevétel, hanem a tapasztalatszerzés szempontjából is fontos szerepet játszanak, arról nem is beszélve, hogy amennyiben a cégcsoport regionális bajnokká tud válni, a hazai fogyasztók energiabiztonságáért és a sikeres energiaátmenetért is többet tehet.
A cégcsoport elnöke, Mátrai Károly korábban úgy nyilatkozott, a magyar piac korlátai miatt a vállalat számára az egyetlen fenntartható fejlődési irány a külföldi terjeszkedés. Hangsúlyozta, hogy az MVM még a pályájának elején tart a nemzetközi piacon, de a tavalyi év januárjában elfogadott új stratégia meghatározta a fejlődés útvonalát. Ennek a folyamatnak lehetne jelentős mérföldköve, ha sikerülne tető alá hozni az E.ON Energie România felvásárlását.
Nacionalista retorika
A román ellenállás hivatalos magyarázata a kiváló magyar–orosz politikai és energiaügyi kapcsolatokat említi, amelyek rettegést váltottak ki a román lakosságból, ezért avatkozik be a kormány a tranzakcióba. Bár az indoklás hitelességét megkérdőjelezi, hogy a Törökországon keresztül importált gáz esetében már közel sincs ekkora félelem, dacára annak, hogy a török vezetékeken az azeri mellett bőven halad át orosz gáz is. Valójában kifejezetten az lehet a probléma, hogy magyar vállalat jelenik meg vevőként.
Szilágyi Mátyás, a Magyar Külügyi Intézet vezető kutatója, egykori kolozsvári főkonzul a Demokratának úgy értékeli az ügyet, hogy egy ráhangoló kampány zajlik a szomszédunkban.
– Érvényesül egy piacvédő gazdasági sovinizmus, egyfajta új jelenségként pedig egy rohamosan terjedő újszuverenizmus, amit most különösen harsánnyá tesz a kiélezett politikai helyzet. A szélsőségesek részéről a „ne adjuk el a magyaroknak az országot, ne kínáljuk fel Romániát az oroszoknak!” lózungok harsannak fel, amelyek jelentősen meghatározzák a román kormánypártok reakcióit. Gyakorlatilag egyszerre van alkotmányos, politikai és gazdasági válsághelyzet Romániában, illetve úgy tűnik, hogy egy 35 éves politikai berendezkedés most épül le, és akár össze is omolhat. Ezek a mozgási energiák kedveznek az ilyen ellenkampányoknak. Rendszerellenes szélsőnacionalista, szuverenista pártok megerősödését hozták a választások, nem borítékolható a külföldi felvásárlást kivizsgálni hivatott EU-konform eljárás végeredménye, nagy a lakossági elégedetlenség, a választók nagy része továbbra sem érti, hogy miért kellett eltörölni az első elnöki forduló eredményét – mutat rá Szilágyi Mátyás hozzátéve, Iohannis elnök mandátuma tavaly decemberben lejárt, hivatalban maradása önmagában alkotmányos nonszensz.
Ciolacu miniszterelnök és a PSD mint vezető kormánykoalíciós erő, de a másik román koalíciós partner, az eredetileg úgynevezett „történelmi pártként” kategorizálható PNL is versenyt fut a szélsőnacionalista–szuverenista pólus retorikájával, így a magyar gazdasági terjeszkedés elleni „EU-konform fellépés” lehetősége kapóra jön.
A magyar bevásárlás ügye az energetikai miniszter, a nemzeti liberális párti Sebastian Burduja kezdeményezésére így „nemzetbiztonsági jelentőségű” ügyként a Legfelső Védelmi Tanács napirendjére kerül, hivatalból vizsgálja a versenytanács, valamint az energetikai tárca választásikampány-ízű döntése alapján, szinte minden lehetséges negatív indok felsorakoztatásával a Külföldi Nagybefektetéseket Vizsgáló Tanács (CEISD) is foglalkozik a tranzakcióval. Az indoklás szerint a megvásárolt tulajdonrész „az EU-n kívüli gazdasági és politikai entitások rendelkezésébe is kerülhet”, olyan aktorok kezébe, amelyek nem tartják úgymond tiszteletben az EU-s energetikai szabályozást, sem az átláthatósági követelményeket, sem pedig a román szolgáltató, illetve a romániai fogyasztók adatbiztonsági garanciáit. A román tárca továbbá kétségesnek véli az MVM vásárláshoz felhasznált pénzalapjainak eredetét az EU pénzmosási és versenyjogi direktíváinak fényében. Felvetik az ügylet EU-n kívüli, oroszországi finanszírozásának a gyanúját is. Kifejezetten hivatkoznak a Talgo spanyolországi vonatgyártó vállalat magyar megvásárlását megakadályozó uniós döntés precedensjellegére, amelynek alapját az oroszországi üzleti szálak jelenléte, valamint „a magyar kormány politikai befolyásgyakorlása” adta a román minisztériumi indoklás szerint. A román minisztérium indoklása teljes mértékben ideológiai-geopolitikai síkra terjed, amikor „az orosz geopolitika érvényesítését célzó nagybefektetések” körébe sorolja az MVM vonatkozó ügyletét. A minisztériumi közlemény ezen pontján már „Románia energetikai biztonsága és szuverenitása forog veszélyben”.
Az ideológiai töltetű indoklás két politikai indíttatású eszmei-politikai irányultságot ötvöz egybe: egyfelől felvonultatja az unióhoz igazodó, oroszellenes, globalista-neoliberális fősodor érvarzenálját, demonstrálva egy Brüsszelhez szorosan hűséges párt politikai és geopolitikai hitvallást, másfelől viszont felkarolja a Romániában egyre erősebb szuverenista oldal idegen- és különösen magyarellenes, hazafias sovinizmusát.
Megint a magyar kártya
Láthatóan a honvédő gazdasági nacionalizmusnak Romániában a májusra betervezett, megismételt elnökválasztásig (legalább addig!) igen komoly tere nyílik. Ez annak ellenére így van, hogy a két ország miniszterelnöke épp a kétoldalú gazdasági kapcsolatok fejlesztése felé ígérte terelni a folyamatokat Orbán Viktor és Marcel Ciolacu még a választások előtt lebonyolított találkozóján. Ismeretes, hogy ekkor a kormányfők az MVM romániai befektetésének elősegítése érdekében egy közös munkacsoport létrehozásában is megállapodtak.
A román energetikai miniszter fenti kommunikációját Kelemen Hunor, a román koalíciós kormányban részt vevő, koalíciós partner RMDSZ elnöke minapi nyilatkozatában egyenesen szánalmasnak nevezte. A szövetségi elnök felszólította Burduja energetikai minisztert, hogy „az MVM-ügylet vegzálása helyett találjon ki életképes megoldásokat a kiszolgáltatott fogyasztók számára, mert mellesleg áprilisban lejár az energiaár-sapka, ennek nyomán pedig az energiaügyi minisztériumnak kötelessége olyan javaslattal előállni, amely esetleg megvédhetné a kiszolgáltatott szegmenst, vagyis a romániai fogyasztók tekintélyes részét a várható rezsiár-emelkedésektől”.
Mellesleg megjegyezte, Romániában a külföldi nagy energiaszolgáltatók helyzete már az utóbbi években sem éppen „fenékig tejfel”. Ugyanis nagy mértékben sérül a belső pénzügyi jogi keretek stabilitása és kiszámíthatósága, ahogyan arra nemrég az E.ON Románia osztrák elnöke, Volker Raffel utalt egy nyilatkozatában. Ezért nem véletlen, hogy a román energetikai szektort az utóbbi években olyan külföldi vállalatok hagyták el, mint a Shell, az Exxon, a Chevron, az E.ON, a CEZ, az Enel és az Eni. Ugyanakkor a Romgaz fekete-tengeri Trident-projektjében még mindig jelen lévő, 2026-ig a kitermelési tevékenységben is szerepet betöltő Lukoil érdekes módon Romániában sem szúr szemet semmilyen EU-s piacvédő mechanizmusnak!
Szilágyi Mátyás szerint az MVM-üzlet szempontjából az jelentene pozitív változást, ha viszonylag gyorsan nyugvópontra jutna a helyzet, stabilan megmaradna a mostani kormány többsége, benne koalíciós partnerként az RMDSZ-szel, és nem egy permanens elnökválasztási, politikai kampány közegében kellene végigvinni a vásárlás jóváhagyásával kapcsolatos eljárásokat. Ám erre kevés esély mutatkozik, ráadásul éppen a 2024-es év utolsó napjaiban jelentett be a kormány egy brutális, 133 milliárd lejes költségvetési megszorítást, ami több mint tízezer milliárd forintnak felel meg, miáltal az életszínvonal borítékolhatóan esni fog.
– Ez általános szociális elégedetlenséget szül minden szinten, ezáltal táplálja a politikai válság szinten tartását. Sajnos a korábbi romániai tapasztalatok azt mutatják, hogy a magyarellenes témák, a „magyar kártya” kijátszása mindig kapóra jön ilyen esetekben.