Fotó: shutterstock.com (illusztráció)
Hirdetés

A KSH legfrissebb adatait kommentálva az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) államtitkára csütörtöki online sajtótájékoztatóján úgy fogalmazott: az első negyedévben éves összevetésben mért 0,1 százalékos visszaesés stagnálásként értelmezhető.

Boros Anita kiemelte, hogy a gazdaságvédelmi akciótervben 65 milliárd forintot különítettek el az építőipar számára, ez a forrás elsősorban az ágazatban dolgozó kis- és közepes vállalkozások technológiai fejlesztésére, munkaerő-megtartó képességének támogatására szolgál.

A KSH legfrissebb közlése szerint márciusban az építőipari termelés 3,4 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól, az épületek építése 0,3 százalékkal emelkedett, az egyéb építményeké 10,0 százalékkal csökkent.

Az építésgazdaságért, infrastrukturális környezetért és fenntarthatóságért felelős államtitkár hangsúlyozta: az adatok értelmezésénél figyelembe kell venni azt, hogy 2019. márciusában az előző év azonos időszakához képest közel 70 százalékkal bővült az ágazat.

Korábban írtuk

Ugyanakkor megjegyezte, hogy bár az építőipar márciusban nem gyengült drasztikusan, az ágazat visszaesésének azért már vannak bizonyos jelei. Példaként említette, hogy a szezonálisan és munkanaphatástól tisztított adatok szerint márciusban, februárhoz viszonyítva 5,2 százalékkal csökkent az építőipar termelése, ami az államtitkár szerint azt jelenti, hogy a következő egy vagy két hónapban sokkal jobban fog érződni a koronavírus-járvány negatív hatása az ágazatban.

Boros Anita arról is beszámolt, hogy a családi otthonteremtési kedvezménynek (csok) köszönhetően 2015 óta folyamatosan nő a lakásépítési kedv: 2015-ben még 7600 új lakás épült, számuk 2018-ban 17 600-ra nőtt, 2019-ben pedig elérte a 21 ezret. Az idén az első negyedévben 4776 új lakás épült, ami éves összevetésben 30 százalékos növekedést jelent.

Az építési engedélyek és bejelentések alapján építendő lakások száma az első negyedévben 7032 volt, 27 százalékkal kevesebb, mint 2019 azonos időszakában. Az év első három hónapjában kiadott új építési engedélyek alapján 2369 lakóépület építését tervezik, ami 34 százalékos csökkenést jelez az egy évvel korábbi adatokhoz képest. Az államtitkár szerint ezek a számok már a koronavírus-járvány hatásait tükrözik.

Az építőipar más ágazatokhoz képest kevésbé kitett a koronavírus-járvány miatt elrendelt korlátozó intézkedéseknek, de a gazdaság többi szereplője által elszenvedett hatások a kereslet alakulása révén a megrendeléseken keresztül sújthatja, amennyiben az állami beruházások és beruházásösztönzés ezt nem, vagy csak részben kompenzálja – kommentálták az MTI-nek nyilatkozó elemzők a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb jelentését.

Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágának vezetője szerint hosszabb távon a távolságtartás növekedése és a rendelésállomány csökkenése miatt hathat a vírus negatívan az ágazat teljesítményére, az állami önkormányzati, illetve vállalati beruházások halasztása csökkenti a keresletet. A kedvezményes lakásáfa meghosszabbítása valamekkora részben tudná ezt kompenzálni.

Horváth András, a Takarékbank vezető elemzője a márciusi adatok alapján úgy értékelte, hogy az életbe lépett korlátozások az építőipart kevésbé érintik más iparágakhoz képest, így nem szükségszerűen fognak kiugró csökkenést jelző számok megjelenni később sem. A rendelésállományok alapján továbbra sem lát problémát az ágazat kilátásait illetően, némi csökkenés az egyéb építményeknél látszik az uniós források kifutásával párhuzamosan, de itt a kormányzat új beruházásokat indíthat majd.

Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője azt emelte ki, hogy az építőipar teljesítményét a következő időszakban meghatározó rendelésállományok negatív tartományban voltak márciusban. Még nem lehet megmondani, hogy az új megrendelések mostani visszaesése a szokásos változékonyság számlájára írható vagy már szerepet kapott benne a járvány – tette hozzá.