Az alapvető élelmiszerek körét tavaly júliusban határozták meg. Sokáig ugyanis úgy tűnt, az élelmiszerek teljes körét is sújtja az áfakulcs tavaly nyári emelése, amikor 20-ról 25 százalékra nőtt az adó mértéke. Az utolsó pillanatban azonban az alapvető élelmiszereket kivették a csomagból, és számukra létrehoztak egy kedvezményesnek mondott, 18 százalékos adósávot.

Mindez azonban csak a 25 százalékhoz képest volt „kedvezményes”. Korábban ugyanis az összes élelmiszer-féleségre jóval kedvezőbb adónem volt érvényben. Az élelmiszerek áfája 2004-ig mindössze 12 százalék volt, a Medgyessy-kormány ekkor „stabilizációs intézkedésként” emelte 15 százalékra. 2006 második felétől aztán még sűrűbbre kezdték főzni a feketelevest.

A gyurcsányi megszorítások keretében rögtön a választások után 20 százalékra nőtt az összes élelmiszer áfája, majd következett a már említett Bajnai-féle újabb áfaemelés. Az élelmiszerek 25, az alapvető élelmiszerek 18 százalékos áfája egyébként jóval magasabb, mint amivel a többi uniós országban találkozhatunk.

Németországban az élelmiszerekre 7, Ausztriában 10, Franciaországban 5,5 százalékos áfát kell fizetniük a vásárlóknak. A 27 uniós országból 17-ben az élelmiszerekre 10 százaléknál alacsonyabb áfakulcsot vetnek ki, az uniós átlag egész pontosan 8,2 százalék. Amennyiben az összes élelmiszer áfája mintegy 10 százalékponttal csökkenne, az 200 milliárd forint kiesését okozná a központi költségvetésből.