Elemzők: az ipar már kilábalt a járvány okozta válságból

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) pénteken közölt első becslése szerint októberében az ipari termelés volumene a nyers adatok szerint 0,6 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit, a munkanaphatástól megtisztítva 2,7 százalékkal emelkedett. A szezonálisan és munkanappal kiigazított adatok alapján az előző hónaphoz képest 2,8 százalékos, az áprilisi mélyponthoz képest pedig 66 százalékos volt a növekedés.

Virovácz Péter, Az ING Bank vezető elemzője az MTI-nek küldött kommentárjában megállapította: ahogyan az előző hónapban, úgy most is a csalódást keltő kiskereskedelmi adat után az ipar pozitív meglepetéssel szolgált. Az ipar kiemelkedően jól teljesít ebben a nehéz időszakban, ami összhangban van azzal, hogy a bizalmi indexek és a beszerzési menedzser indexek is az ipar jó állapotáról tettek tanúbizonyságot, valamint a rendelésállomány alakulása is bizakodásra adott okot. Az előző hónaphoz hasonlóan a jó teljesítmény a járműgyártáshoz és az elektronikai iparhoz köthető. Amíg ez a lendület kitart a két legnagyobb súlyú ágazatban, addig az exportteljesítmény képes lesz érdemben segíteni a gazdasági kilábalást. Erre nagy szükség is van, látva a gyenge októberi és várhatóan ezt követően tovább romló kiskereskedelmi adatokat.

Az eddigiek alapján Virovácz Péter továbbra is úgy látja, hogy főleg a gyengélkedő belső felhasználás (fogyasztás és beruházás) miatt a negyedik negyedévben újra zsugorodhat a negyedév/negyedéves GDP, de várhatóan sokat javít majd az összképen a hazai export élénkülése, amelyet most elsősorban nem a szolgáltatószektor, hanem az ipari termelés vezérel.

Az októberi ipari adat a várakozásoknak megfelelő, annál minimálisan kedvezőbb lett – értékelt Regős Gábor, a Századvég Gazdaságkutató makrogazdasági üzletágvezetője. A jelenlegi gazdasági környezetben pozitív, hogy a kibocsátás elérte a válság előtti szintet. Az adatok azt is mutatják, hogy a második hullám megjelenése egyelőre nem okozott számottevő hatást az ipari termelésre. A Századvég szakértője azonban érdemesnek tartja kiemelni, hogy az egyes ágazatok teljesítménye vegyesen alakult, amiben szerepet játszhat az is, hogy a tavasszal elmaradt vásárlásokat egyes ágazatokban most pótolják be, míg más ágazatok esetleg óvatossággal, kisebb vásárlóerővel szembesülnek.

Regős Gábor várakozásai szerint a negyedik negyedévben a gazdasági teljesítményhez az ipar hozzájárulása semleges lehet, tehát mérsékelheti a visszaesés mértékét.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzőjének véleménye szerint is a várakozásokat bőven felülmúlva az ipari termelés teljesen kilábalt a járvány okozta válságól. A következő hónapokban folytatódhat az ipar stabilizálódása, az utolsó negyedévben már éves összehasonlításban is növekedést mutathat, részben az egy évvel ezelőtti gyengébb bázis, valamint naptárhatás miatt is. Így a negyedik negyedéves GDP-hez már pozitívan, akár 1-1,5 százalékponttal is hozzájárulhat, amivel számottevően mérsékeli majd az újabb korlátozások miatti visszaesést. A Takarékbank elemzőgárdájának prognózisa szerint idén 5,5-6,5 százalék körül csökkenhet az ipari termelés, jövőre bázishatások miatt azonban érdemi, akár 14-16 százalékos növekedés is várható, jövő áprilisában az idei alacsony bázis miatt a növekedés meghaladhatja a 60 százalékot is.