Fotó: MTI/Máthé Zoltán
Az egyiptomi nemzeti vasúttársaságnak készülő vasúti személykocsik a Dunakeszi Járműjavítóban
Hirdetés

„Ez a valaha mért legmagasabb negyedéves növekedésnek számít, a magyar gazdaság teljesítménye így meghaladta a járvány előtti szintet” – kommentálta a friss GDP-adatot Varga Mihály pénzügyminiszter. A 17,9 százalékos GDP-emelkedés ugyanis azt eredményezi, hogy gazdaságunk teljesítménye immár 2,2 százalékkal magasabb, mint a 2019 második negyedévben mért érték.

A koronavírus-válság szélsőséges mozgásokra kényszerítette a magyar GDP-mutatót is. Míg 2017–2019-ben kiszámíthatóan 4–6 százalék közötti növekedést mutattak a negyedéves GDP-adatok, 2020 tavaszán az ország leállása 13,3 százalékos visszaesést eredményezett a második negyedévben. A járvány második és harmadik hulláma már nem érintette ennyire súlyosan a gazdaságot, a mínuszok azonban egészen az idei első negyedévig fennmaradtak, amikor még mindig -2,1 százalékos GDP-változást jelentett a KSH az előző év azonos időszakához, 2020 teléhez, kora tavaszához, vagyis az utolsó járványmentes negyedévhez képest.

Innen sikerült most hatalmasat fölfelé ugrani. A 17,9 százalékos második negyedéves növekedés ugyanis láthatólag magasabb a tavalyi 13,3 százalékos visszaesésnél, vagyis azt mutatja, a gazdaság nemcsak kiheverte az egy évvel korábbi vészfékezés hatásait, de többletteljesítményre is képes volt, azzal együtt is, hogy a most mért negyedévben még éreztethették hatásaikat a járvány harmadik hullámában elrendelt korlátozások.

Ennek megfelelően még nem is a tavaly lefojtott ágazatok hozták a kiemelkedő GDP-adatot. A KSH jelentése szerint a növekedéshez leginkább az ipar járult hozzá, amelynek havi adatai valóban 22-59 (!) százalékos bővülést mutattak az előző év azonos időszakához képest. De ahogy a pénzügyminiszter hozzátette, húzóágazat volt az építőipar is, amelynek kibocsátása májusban 18, júniusban 28 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. A fogyasztás felbátorodását mutatja a kiskereskedelmi forgalom 6 százalékos bővülése is. Júniusban ugyan másfélszeresre nőtt a szálláshelyeken töltött vendégéjszakák száma, ez azonban még így sem éri el a felét a járvány előtti időszak júniusaiban szokásos mennyiségeknek. Mindez persze azt is jelenti: a lefojtott ágazatok feléledése tovább erősíti majd a GDP-t a harmadik és negyedik negyedévekben.

Korábban írtuk


A magyar növekedés nemzetközi összehasonlításban is kitűnő. Az Eurostat összegzése szerint ugyanis a 17,9 százalékos bővülés a harmadik legerősebb növekedést jelenti az Európai Unióban. Csupán a tavalyi válságévben rendkívüli visszaesést produkáló Spanyolország 19,8 és Franciaország 18,7 százalékos gazdasági bővülése haladta meg a magyar értéket. Az EU átlagos bővülése egyébként 13,2 százalék volt. Hazánk lényegesen felülmúlta a térségbeli országokat is, hiszen Románia csak 13,6, Lengyelország 10,7, Szlovákia 10,2, Csehország pedig 7,8 százalékos felpattanásra volt képes. 

Magyarország lendülete jól mutatja az oltási program hatékonyságát, gazdaságra gyakorolt jó hatását: míg nálunk a lakosság 56 százaléka beoltott, szomszédainknál 8-30 százalékponttal alacsonyabb ez az arány, ami nyilván a gazdaság nyitását, illetve a korlátozások fenntartását is meghatározta. Csehországban pedig a második és harmadik hullám elhibázott kezelése (a napi 17 ezret is meghaladó új esetszám) üthet vissza a gazdasági statisztikában. A portfolio.hu internetes portál számításai szerint hazánk mellett egyébként csupán hét tagállam van, amelyik képes volt ledolgozni a válság során elszenvedett gazdasági veszteségeit: Írország, Luxemburg, Észtország, Románia, Litvánia, Lengyelország és Dánia.

A nemzetközileg kiemelkedő GDP-adat egyúttal azt is jelenti: Magyarország visszatért arra a pályára, amelyen 2017-től gyorsan dolgozta le a nyugat-európai tagállamokkal szembeni elmaradottságát. Hazánk például 2018-ban és 2019-ben is 5 százalék körüli éves GDP-bővülést produkált, miközben Ausztria növekedése átlagosan 2, Franciaországé 1,6, Németországé 1 százalék volt. Térségünkből hazánk akkor is listavezető volt, a környező országok GDP-emelkedése 2,4-4,5 százalék között mozgott. Amennyiben tehát a magyar intézkedések tartósan fenn tudják tartani az erős növekedési tempót, a magyar életszínvonal újra évi 3 százalékkal közelít a nyugatihoz.

A Pénzügyminisztérium úgy számol: a kormányzati intézkedések már most is 8,4 százalékkal tolták fölfelé a magyar GDP-t. A munkahelymegtartó támogatások a termelés és foglalkoztatás, a hitelmoratórium, adófizetési enyhítések vagy akár az otthonfelújítási támogatások a fogyasztás oldaláról bővítették a lehetőségeket. A várakozásoknál is jobb növekedési eredmény tükrében elemzők már úgy értékelik, a magyar gazdaság átlagos növekedése az idén 7-8 százalék között lehet.

A GDP-növekedés, a gazdasági pörgés kedvező hatásait természetesen széles körben érezheti a társadalom, jelenleg azonban a rendkívüli bővülésnek ennél közvetlenebb hatásai is vannak. A kormány tavaszi ígérete szerint ugyanis, amennyiben a GDP-növekedés 5,5 százaléknál nagyobb lesz, jövő év elején visszaadják a gyermeket nevelők idei teljes jövedelemadó-befizetését. Ezt Novák Katalin családokért felelős tárca nélküli miniszter a GDP-adat megismerése után már szinte biztosnak nevezte. Az erőteljes növekedés kedvezően érinti a nyugdíjprémiumnak nevezett egyszeri juttatást is, ami a jogszabályok szerint 3,5 százalékos gazdasági növekedéstől fizethető. Mivel a nyugdíjprémium összege a GDP-növekedéssel együtt emelkedik, a jelenlegi kilátások szerint ez azt eredményezi, hogy novemberben épp plusz egyhavi nyugdíjhoz jut majd minden érintett.

Varga Mihály szerint a friss gazdasági eredmények megerősítik a kormányt az eddigi támogatási rendszerben, vagyis az adócsökkentésre, a munkahelyteremtésre, a beruházásösztönzésre és a családok támogatására építő gazdaságpolitikában. Az eredmény azért is figyelemre méltó, mert a koronavírus-válsághoz mérhető 2008–2009-es válság után öt év kellett ahhoz, hogy Magyarországon jelentősebb gazdasági növekedés induljon – most viszont már a következő év elhozta a felemelkedést.