– A kormány népesedéspolitikája gazdasági szempontból is fontos, hiszen ez határozza meg, hogy lesz-e elegendő számú járulékfizető a nyugdíj, az egészségbiztosítás és a szociális rendszer fenntartásához – hangsúlyozta Pálffy István, a családpolitikai rendszer reformját folyamatosan napirenden tartó KDNP szóvivője.

Mindez érthetővé teszi, hogy a kormány a 2014-es évre némi költségvetési lazítást is bevállalt, hogy újabb csomagot állítson össze a gyermekvállalás ösztönzése érdekében. A deficitcélt a korábbi 2,7 százalékról 2,9 százalékra emelték, s az így nyert többletből döntő részben családpolitikai intézkedéseket finanszíroznak.

Ahogy Lentner Csaba közgazdász mondta a köztévé szombati híradójában: a családok a jövő évi költségvetés nyertesei.

55 milliárdos ösztönzés

A kabinet bejelentett intézkedéseinek leglátványosabb gesztusa a családi adókedvezmény kiterjesztése a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékokra is.

Mint köztudott, 2011 óta a családok az első két gyermekre fejenként havi 10-10 ezer, annál magasabb gyermekszám esetén pedig már 33 ezer forint visszaigénylésre jogosultak a személyi jövedelemadóból.

Csakhogy a kimutatások szerint a dolgozó családok csupán 70 százalékban voltak képesek kihasználni a kedvezményt, többüknek ugyanis egyszerűen nem volt akkora adóbefizetése, hogy teljesen visszaigényelhette volna a lehetséges forintokat.

Három gyermekre például 99 ezer forint adókedvezmény járna, ahhoz azonban, hogy valaki ezt maradéktalanul visszaigényelhesse, legalább bruttó 618 ezer forintot kellene keresnie. Nem is beszélve a négygyermekesek 133 ezer forintos kedvezményéhez szükséges 825 ezer forintról. De a kedvezmények igénybe vételének korlátai az alacsony keresetű kétgyermekeseket is sújtották. Ők elvileg 20 ezer forint kedvezményre voltak jogosultak, de ezt csak akkor tudták maradéktalanul kihasználni, ha bruttó fizetésük elérte a 125 ezer forintot.

A KDNP által már nyáron előterjesztett új javaslat tehát lehetővé teszi, hogy jövő januártól a nyugdíj- és egészségbiztosítási járulékból is levonhatók legyenek a gyermekkedvezmények. Innentől tehát három gyermek esetén már „csupán” 300 ezer forintos bruttó kereset kell a kedvezmény teljes kihasználásához. A kétgyermekes dolgozók pedig minden esetben hozzájutnak, az ehhez szükséges bruttó fizetés ugyanis csupán 98 ezer forint, vagyis alacsonyabb a jövőre ígért 104 ezer forintos minimálbérnél. A 300 ezer forintot kereső háromgyermekesek nettó jövedelme így havi 51 ezer forinttal, a minimálbér környékén kereső kétgyermekesé pedig 4 ezer forinttal nő az adókedvezmény kibővítései miatt.

A döntés eredményeként a kormány szerint a dolgozó családok 99 százalékban ki tudják majd használni lehetőségeiket, mindez azonban mintegy 50 milliárd forintot vesz el a költségvetés bevételeiből.

Jóval kisebb kormányzati áldozatot követel a gyed extra, amit becslések szerint 1,5 milliárdból megúszhat a költségvetés. Ennek lényege, hogy a jelenleg két évig járó gyedet, valamint az egy évig járó gyest az érintettek teljes összegben rövidebb idő alatt is igényelhessék. Ez a havonta kézhez vett juttatás több mint duplára növelését jelentheti abban az esetben, ha valaki mondjuk a gyermek egyéves korában megy vissza dolgozni. A gyed összege a korábbi átlagkereset 70 százaléka, a gyes azonban mindössze 28 500 forint. A lehetőséggel azonban csak azok élhetnek, akik előre meghatározzák, hogy mikortól vállalnak majd újra munkát.

– A döntés az alacsonyabb keresetű családoknak jelenthet nagy segítséget – mondja Révész Máriusz, a miniszterelnök demográfiai tanácsadója. S a rendszert kiegészíti az egyetemi, főiskolai évek alatt gyermeket vállaló fiatalok diákhitel-tartozásának elengedése, ami további 4 milliárd forintos költségvetési gesztust jelent.

Támogatás kontra jövőkép

Egy interjúban a közelmúltban Révész Máriusz is elismerte: szükség van az erősítésre, a 2011-es adókedvezmények nyomán várt baby boom ugyanis elmaradt. Bár 2012 első négy hónapjában még úgy tűnt, hogy beértek az intézkedések: 5,2 százalékkal több gyermek született, mint a megelőző év azonos időszakában, sőt az áprilist illetően már 10 százalékos bővülést mutattak a statisztikák (Demokrata, 2012/30).

A folyamat azonban nem gerjedt tovább, 2012-ben összességében csak 90 ezer gyermek született. Bár ez valamivel több a 2011-es 88 ezernél, valójában csak annyi, mint a 2010-es születésszám – ami akkor még történelmi mélypontot jelentett. Ráadásul 2013 első félévében a számok még a 2011-es mélypontnál is mélyebbre süllyedtek: kétezerrel kevesebb gyermek született, mint a megelőző év azonos időszakában.

Demográfusok szerint a társadalom létszámának szinten tartásához a házasságban élőknek átlagosan 2,1-2,2 gyermeket kéne szülniük. A kettő fölötti néhány tizedpont a házasságot elkerülők, továbbá a nemzőképtelenek miatti kiesést hivatott pótolni. Bár Magyarországon a nők átlagosan épp ennyi gyermeket terveznek, végül csak 1,3 újszülöttet hoznak világra.

Családpolitikai elemzők egyetértenek benne: az elmúlt évek kormányzati intézkedései alkalmasak lennének a gyermekvállalási kedv fokozására, ám a gazdasági-társadalmi környezet annyira kedvezőtlen, hogy kioltja annak hatásait. Hogy az általános gazdasági helyzet s az ehhez kapcsolódó jövőkép mennyire összefügg a gyermekvállalással, igazolja, hogy az ezredforduló óta jelentős növekedésre csak a kétezres évek közepén volt képes a társadalom, amikor 94 ezerről kis híján 100 ezerre ugrott a születések száma. Pedig ekkor semmilyen célzott gyermekkedvezménnyel nem jelentkeztek a szocialista kormányok, működtek ellenben Medgyessy Péter közalkalmazotti béremelései, az olcsó devizahitel illúziója, nem is beszélve uniós csatlakozásunk rózsaszín perspektíváiról. Napjainkban ugyanakkor a nőket visszatartja a szüléstől az újbóli elhelyezkedés reménytelensége, a családok hosszú távú egzisztenciális bizonytalansága, a több gyermektől pedig az, hogy vállalásuk sok esetben az elszegényedéssel egyenlő. Manapság a 30 éves nők fele gyermektelen, ami példa nélküli a magyar népesedéstörténetben, s folyamatosan csökken a kétgyermekes családok aránya. A KSH Népességtudományi Kutatóintézete az eddigi adókedvezményeken csupán annyi pozitív hatást mért, hogy a harmadikként vállalt gyermekek aránya nem csökkent.

Európában sereghajtóként

– A pénzbeli támogatás, a családi adókedvezmény a legjobb eszköz a gyermekvállalás ösztönzésére – mondta a kedvezmények rendszeréről Harrach Péter, a KDNP frakcióvezetője. Mivel azonban az elmúlt évek bebizonyították, hogy a gazdasági válság éveiben ez nem feltétlenül átütő, Révész Máriusz vezetésével a kormánypártok 10+1 pontból álló család- és népesedéspolitikai akciótervet dolgoztak ki. Ennek a +1 pontja volt a családi adókedvezmény kiterjesztése, s további két pontja a gyed extra, valamint a gyermeket vállalók diákhitel-könnyítései.

Az elkülönítés magyarázata egyébként az, hogy a +1 pont megközelítőleg annyiba kerül, mint a program első tíz pontjához szükséges 52-56 milliárd forint. A tíz pontból egyelőre meg nem valósuló nyolc pont között olyanok olvashatók, mint az első gyermekek után fizetett 300 ezer forintos állami támogatás, a szocpolnak nevezett lakásvásárlási támogatás összegének másfélszeresre-duplára emelése, az egyetemi évek alatt szülők minimálbér alapon kiszámított gyedtámogatásának bevezetése (amennyiben legalább két év hallgatói jogviszonyuk van), valamint az, hogy a munkahelyekre visszatérő kétgyermekes anyukák a gyerek nyolcéves koráig 50 százalékos járulékkedvezményben, a háromgyermekesek pedig járulékmentességben részesüljenek. Ez részben egyébként már megvalósult, hiszen a munkahelyi visszatérés után két évig most is teljes, további egy évig pedig 50 százalékos járulékmentesség jár. S elképzelhető a gyermekek után adott, jelenleg 10-10-33 ezer forintos adó-visszaigénylési lehetőség átszerkesztése is.

Demográfusok szerint a kormány különböző döntései akár úgy is csoportosíthatók, hogy az első, a második vagy a harmadik gyermek megszületését ösztönzik leginkább. A családi adókedvezmény például (az ugró támogatás miatt) értelemszerűen a harmadik gyermek megszületését ösztönzi leginkább. A gyed extra bevezetése a második gyermek megszülését teszi könnyebbé, az anyukák járulékkedvezményének kibővítése pedig az első gyermek vállalásánál lehet leginkább meggyőző.

A magyarság pillanatnyilag a leggyorsabban fogyó nemzetek közé tartozik Európában. A statisztikák szerint tavaly ezer lakosra 9,1 szülés jutott, ennél rosszabb adaton (8,2) csak Németország szomorkodhat. Románia 9,4-es adata csak kevéssel kedvezőbb a magyarországinál, Szlovákia, Szlovénia, Csehország, Lengyelország azonban már 10 fölötti értékkel büszkélkedhet, nem is beszélve a családpolitikát évtizede támogató Franciaország 12-es rátájáról.

Kormánypárti politikusok folyamatosan hangsúlyozzák: a gyermekvállalás ösztönzése során egyet nem szeretnének, hogy segélyalapra tereljék át a támogatásokat. Mindez abból is látszik, hogy miközben a dolgozó családoknak adott kedvezményeket ismét bővítik, direkt támogatásokra 2 százalékkal kevesebbet irányoz elő a jövő évi költségvetés. Ahogy hangsúlyozzák: a kormány munkaalapú társadalmat épít s a felelős gyermekvállalást kívánja ösztönözni, vagyis hogy a felnövő fiataloknak legyen esélye az életben.

Kárász Andor