„Karcsúsítsa gázszámláját!” „Száz százalékban ugyanaz a gáz nyolc százalékkal kevesebbért”. Komoly reklámhadjáratot indított az elmúlt hetekben az Emfesz, pontosabban annak újonnan létrehozott lakossági leányvállalata, a gas.hu. Az óriásplakátokon, minden számottevő újságban, sőt még a tömegközlekedési eszközök oldalán is megjelentetett hirdetések „a liberalizált lakossági gázpiac úttörőjeként” jellemzik a társaságot. S aki élni akar a kedvező ajánlattal, nem kell mást tennie, csak felmondania közüzemi szerződését.

Fapados gázszolgáltató

Valójában az Emfesz nem annyira úttörő a magyar gázpiacon. A társaság 2004-ben jelent meg hazánkban, kezdetben gázforgalmazóként, tavaly pedig már mintegy 200 ipari fogyasztó kiszolgálójaként. A cég évente 3 milliárd köbméter gázt hoz be Magyarországra, ami gázfogyasztásunk 20 százalékát jelenti. Az ukrán tulajdonú vállalat elsősorban türkmén területekről hozza a gázt, amely köztudottan jóval olcsóbb az orosz forrásoknál. Egész pontosan a türkmén gáz ára 130-150 dollár köbméterenként, miközben hazánk 300 dollár fölötti árat fizet a Gazpromtól vásárolt gázért. A tisztánlátást azonban zavarja, hogy a Gazprom által – az Emfesz által is használt – gázvezetéken szállított gáz is részben türkmén területekről származik. Energiapiaci szakértők jelentős hányada a türkmén forrásokkal magyarázza az Emfesz olcsóságát. Szilágyi Zsombor, a társaság kereskedelmi ügyvezető-helyettese egy múlt heti gázipari konferencián kijelentette: a Gazpromtól vásárolt földgáz költségeiből semmilyen árcsökkentést nem lehetne kigazdálkodni. Borisz Sesztakov, az Emfesz kommunikációs igazgatója ehhez még hozzáteszi: olcsóbb ajánlatukban az is szerepet játszik, hogy a legkorszerűbb értékesítési csatornákat veszik igénybe. Mint afféle fapados gázszolgáltatóval: az Emfesszel kizárólag interneten lehet kapcsolatba lépni. Nem tartanak fenn ügyfélszolgálati irodákat, elektronikus úton szedik be a számlák ellenértékét, s mindezzel jelentős munkaerőköltséget takarítanak meg. Akit érdekel az ajánlat, csak regisztrálnia kell magát a gas.hu honlapon, fel kell mondania közüzemi szerződését, és három hónappal később már 8 százalékkal olcsóbban kapja a gázt.

A gázpiaci szereplők jelentős része azonban pont ebben, a közüzemi szerződés felmondásában látja az ajánlat fő veszélyét. Bár Sesztakov állítja: akinek mégsem felel meg a szabadpiac, visszaléphet a közüzembe, Bakonyi Tibor, a Főváros Gázművek igazgatója és Pirok György, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület szakértője úgy tudja: erre nincs lehetőség. Csupán az eredeti szolgáltatóhoz lehet visszatérni, azonban immár szabadpiaci, és nem az állam által garantált árakon.

Bizonytalan az is, mennyi ideig lehet fenntartani a 8 százalékkal olcsóbb árakat. Ha ugyanis a nyári hónapokban meghirdetésre kerülő új gáztörvény például kötelezően előírja ügyfélszolgálati irodák működtetését a szabadpiaci szolgáltatóknak, máris ellehetetlenül az Emfesz internetes ügyintézésre alapozott olcsósága. Ahogy a konkurensek mondják: a társaság túl korán jött ki ajánlatával, még nem lehet tudni, fél év múlva milyen tényezők határozzák meg a piacot. A többi szolgáltató épp ezért nem jelent még meg lakosságnak szóló szabadpiaci ajánlatokkal.

Hogy a 8 százalék törékeny lehet, maga az Emfesz sem tagadja. Szóvivőjük szerint a kedvezmény „több és kevesebb is lehet”, attól függően, milyen kötelezettségeket ír elő a gáztörvény. Ugyanakkor a szabadpiac első szereplője komoly előnyt nyer a többiekkel szemben. A reklámkampány első két hetében máris 67 ezren látogatták meg a gas.hu honlapot, 4500-an regisztráltak, és 900-an kértek szerződési ajánlatot. Év végére az Emfesz százezer átszerződővel számol, de szerencsés helyzetben elérhetőnek tartják a 500 ezer ügyfélszámot is. Addig pedig – ígérik – tartani tudják a 8 százalékkal olcsóbb gázról szóló ígéretüket, a szabadpiaci viszonyokra hangolt új gáztörvény ugyanis legkorábban jövő januárban lép életbe.

Korai ajánlat

– Nincs gáztörvény, nincs végrehajtási rendelet, s jelenleg a kormány negyedévente felülvizsgálja a gáz árát – sorolja Pirok György, miért tartja korainak, hogy az Emfesz lakossági fogyasztókat próbál kicsábítani a szabadpiacra. Épp e bizonytalanság eredménye a furcsa helyzet, hogy még a szakemberek sem tudják biztosan megmondani, mire számíthat az, aki a társaság ajánlata mellett dönt.

Ahogy a fogyasztóvédő fogalmaz: jelenleg rendetlenség van a gázpiacon. Az uniós előírások szerint ugyanis liberalizálni kell a gázkereskedelmet, azonban nem lehet tudni, ez pontosan mit is jelent. Csak sejteni lehet, hogy a villamosenergia-törvényhez hasonlóan a lakossági ügyfelek számára egyfajta egyetemes ellátási kötelezettséget fog meghatározni a kormány, vagyis a területileg illetékes szolgáltatóknak kötelességük lesz ellátni a térség fogyasztóit. A hibásan váltó ügyfeleknek tehát lesz hová visszatérniük. Az ár azonban már bizonytalan. A gáztörvény életbelépésével elvileg megszűnhet a „közüzem” fogalma, az azonban már bizonytalan, hogy az egyetemes ellátási kötelezettség együtt jár-e majd valamiféle kormányzatilag garantált árral (a villamosenergia-piacon jelenleg így van – igaz, csak ideiglenesen). Hegedűs Miklós, a GKI Energiakutató Kft. vezetője például úgy tudja: a jövőben a kormány csak a gázárszámítás képletét határozza majd meg, vagyis csupán a behozatali ár, valamint a gázvezetékrendszer használati díja lesz mindenki számára adottság.

E két tétel azonban együttesen a gáz árának több mint kétharmadát adja, így a gazdaságkutató is elismeri: kicsi lesz a mozgástér a piacra lépő új szereplők számára. Hegedűs szerint 2-3 százaléknál nagyobb különbség aligha gazdálkodható ki az árakban – kérdés, ez jelent-e majd elég vonzerőt a fogyasztók számára. Olaszországban nem jelentett: bár ott jó ideje lehetőség van válogatni a gázszolgáltatók között, csupán a lakosság 10 százaléka váltott.

A 2-3 százalékos mozgástér egyébként szintén kérdésessé teszi, meddig tartható az Emfesz 8 százalékos ajánlata. Ahogy a céges piaci folyamatok tükrében is meglepő, hogy a szabadpiaci kilépés árcsökkentéssel kecsegtet. Fél éve ugyanis, amikor a vállalkozásoknak és a közüzemeknek kötelezően ki kellett lépniük a szabadpiacra, 45 százalékos díjemelést hozott a liberalizáció. Vagyis a gázpiac felszabadításának éppen növelnie kellene az árakat, mint csökkenteni. Ahogy Pirok György fogalmaz:

– A kérdések kérdése, hogy a 8 százalékot a jelenlegi közüzemi árszinthez, vagy a jövendő szabadpiaci árakhoz viszonyítja az Emfesz.

Áremelések sorozata

A múlt héten nagyszabású gázkonferenciát tartottak, amelyen elhangzott: a többi szolgáltató is erősen készül a liberalizációra. Az új rendszerben ugyanis bárki megjelenhet bárkinek a területén, mindössze ki kell fizetnie a hálózat használati díját.

Bizonytalan ugyanakkor, hogy minderre mikor kerülhet sor. A Gazdasági Minisztérium ugyanis épp a gázkonferencián jelentette be: a tervezett nyári időpontról jövő januárra halasztják a gázpiaci liberalizációt. A szolgáltatók azonban rögtön jelezték: valószínűtlennek tartják, hogy a fogyasztási csúcsot jelentő téli hónapokban meg lehetne valósítani az átállást.

A legnagyobb kérdés azonban az ár, ami a liberalizáció nélkül is folyamatosan nő. Emlékezetes, tavalyelőtt 36, tavaly pedig – legalábbis a kompenzációt elveszítők számára – 72 százalékkal nőtt a lakossági gáz ára, s a kormány idén januárban is emelt újabb 5 százalékot. Ráadásul a piaci folyamatok azt mutatják: még mindig nem jutottunk el a csúcsra. A földgáz árát ugyanis alapvetően az olaj árának alakulása határozza meg – márpedig a kőolaj immár hónapok óta teszteli a 100 dolláros rekordszintet. A magyar gáz-nagykereskedővel például olyan szerződést kötött a Gazprom, amely szerint a gáz árát 50-50 százalékban a gázolaj és a tüzelőolaj nemzetközi tőzsdei ára határozza meg, s az áremelkedések kilenc hónapos késleltetéssel jelentkeznek. Ráadásul az utóbbi hónapokban a forint is mintegy 5 százalékot gyengült. Ebből következően a GKI Energiakutató vezetője 5-10 százalékos, újabb áremelést valószínűsít a nyári hónapokra. S azt is, hogy néhány éven belül 60-70 milliárd forintra csökken a jelenleg 100, nemrég pedig még 200 milliárdos kormányzati gázárkompenzáció.

Kárász Andor