Hirdetés

Varga Mihály, a Magyar Nemzeti Bank elnöke hétfőn hivatalosan is bejelentette: az MNB összehangolt intézkedéssorozatot indít a digitális banki csalások visszaszorítására. Az Index információi szerint az MNB összehangolt lépései arra utalnak, hogy nem kozmetikázásról, hanem teljes pályás letámadásról van szó.

„Az elektronikus pénzforgalmat érintő visszaélések erodálják a pénzügyi rendszerbe vetett bizalmat” – áll az MNB válaszában.

A jegybank szerint a jelenlegi helyzet tarthatatlan: miközben a lakosság egyre inkább digitális csatornákon bankol, a csalók technológiája megelőzi a pénzintézetek védelmi rendszereit.

A legnagyobb baj, hogy a bankoknak egyszerűen nem érdekük drága védelmi fejlesztésekbe fektetni, hiszen a kárt jellemzően az ügyfél viseli. Ez az, amin most gyökeresen változtatni akarnak.

Az MNB bejelentése szerint az első és legfontosabb lépés egy központi visszaélésszűrő rendszer bevezetése. A július 1-jén induló Központi Visszaélésszűrő Rendszer a teljes hazai átutalási forgalomra rálát majd, és valós időben képes lesz azonosítani a visszaélési mintákat.

Határozottan fellépnek a pénzügyi kibercsalások ellen

Közös felelősség a mára napi szinten megjelenő pénzügyi kibercsalások elleni fellépés, ezért a jegybank lépéseket tesz a visszaszorítására – mondta Virág Barnabás, az Magyar Nemzeti Bank elemzésekért, pénzforgalomért és jegybanki programokért felelős alelnöke sajtóbeszélgetésen kedden Budapesten.

Hangsúlyozta: az online pénzügyi visszaélések száma az elmúlt tíz évben jelentősen emelkedett, ahogy ezek összértéke is. Tavaly több mint 226 ezer kártyás tranzakciót érintett visszaélés, a kár értéke 42 milliárd forint volt, amelyből a lakosságé 31 milliárd forintot tett ki. Az elmúlt évtizedben túl gyorsan emelkedtek a visszaélések, 2010-hez képest a kártyás visszaélések száma háromszorosára, a visszaélés értéke pedig több mint hétszeresére nőtt – mondta. Az átutalásos csalások esetében ennél is jelentősebb, kétszámjegyű a növekedés – ismertette.

A leggyakoribb esettípusok közé sorolta a hamis befektetési ajánlatokat magas hozam ígéretével, a meghamisított banki weboldalakon keresztüli csalásokat vagy az „unokázós csalást”. A visszaélési kár túlnyomó részét az ügyfelek viselik.

Kitért arra, hogy valós idejű szűrőrendszerekkel hatékonyan megelőzhetők a visszaélések. Néhány banknál már rövid távon javítani kell az ügyfélazonosítási folyamatokat a jegybank szerint. Az átutalásos visszaélések esetén a leggyakrabban csaló gyűjtőszámlára kerülnek az ügyfelektől elcsalt összegek – fejtette ki.

Olyan ökoszisztémára van szükség, amelyben a központi infrastruktúra a banki rendszerekkel hatékonyan működik együtt, mindezt támogató jogszabályi környezetben.

A jegybank határozott fellépésének részeként kiemelte: az első csapás, hogy a GIRO üzemeltetésében központi visszaélésszűrő rendszert (KVR) indítanak júliustól. A második csapás, hogy a banki szintű MNB-ajánlásokat azonnal végre kell hajtani. Harmadikként célzott vizsgálatokat indítanak az egyedi banki visszaélésmegelőző intézkedések végrehajtásáról. Törvénymódosítást kezdeményeznek az ügyfelek védelme érdekében a negyedik csapásként, és ötödikként pedig tájékoztató kampányt indítanak a visszaélési kockázatokról, és megelőzési lehetőségekről. A törvénymódosításról elmondta: javaslatot tesznek arra, hogy a bank viselje a kárt azokban az esetekben, amikor a bank nem alkalmazott erős ügyfélhitelesítést, vagy amikor az ügyfelet a bank nevében manipulálták a csalók.

Az átutalásos csalásoknál alkalmazott gyűjtőszámlák elleni fellépést nehezíti, hogy a visszaélők strómanokat bíznak meg erre a feladatra, meglévő bankszámlákat felhasználva. A júliusban induló központi visszaélésszűrő rendszer segít kezelni majd ezt a problémát – mondta újságírói kérdésre Bartha Lajos, az MNB pénzügyi infrastruktúráért felelős ügyvezető igazgatója.

Korábban írtuk