A Nemzetközi Valutaalap (IMF) borús előrejelzéseit tartalmazó és az euróövezeten kívüli kelet-európai országok felé teendő lépésekről szóló bizalmas elemzést ismertetett hétfői számában a Financial Times. A brit üzleti napilapban kiszivárogtatott kelet-európai helyzetképnek külön jelentőséget ad, hogy a múlt heti londoni G20- csúcsértekezlet 750 milliárd dollárra megemelte a washingtoni székhelyű nemzetközi pénzintézet rendelkezésére álló támogatási keretet. A csaknem egy hónappal ezelőtt keletkezett jelentés része volt az IMF, a Világbank és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank közös kampányának, mellyel az Európai Uniót és a térség egyes országait közös válságellenes stratégia kidolgozására próbálták rávenni. Ennek része lett volna egy regionális segélyalap létrehozása. A lap szerint a kezdeményezést egyes nyugat- és kelet-európai országok ellenállása megbuktatta.

Mindezek mellet az IMF munkaanyagának egy másik markáns eleme, hogy az eurózónához való csatlakozás követelményeinek enyhítésére szólít fel. Azt javasolja, hogy az Európai Unióhoz tartozó kelet-európai országok váljanak kvázi tagjaivá az euróklubnak anélkül, hogy helyet kapnának az Európai Központi Bank igazgatóságában, mert az euróbevezetés nélkül a külföldi eladósodás kezelése súlyos, politikai ellenállásba ütköző szigorításokat követelne. A Financial Times példaként említi Magyarországot, amely küszködik a reformok végrehajtására képes kormány felállításával.

Az IMF kitér arra is, hogy Törökország és a volt szocialista országok GDP-je ebben az évben átlagosan 2,5 százalékkal csökken, szemben a múlt év őszi 4,5 százalékos növekedési várakozással. Az analízis szerint „a pénzügyi válság kidomborítja a feltörekvő európai gazdaságok már meglévő sérülékenységét. A régió nemzeti valutáira nyomás nehezedik, és növekszik a feszültség a pénzegységek között.” Az előrejelzés szerint a régiónak, kivéve a jelentős tartalékokkal rendelkező Oroszországot, ebben az évben 413 milliárd dolláros lejáró külső adósságot kell megújítania és 84 milliárd dolláros folyó fizetési deficitet finanszíroznia. Az IMF a térség „finanszírozási rését”, azaz a piacon nem pótolható hiányt 2009-ben 123 milliárd, 2010-ben 63 milliárd dollárra becsüli. A legszélesebbre Romániában, Törökországban és Lengyelországban tárul a szakadék, noha Varsót mindeddig nagyrészt érintetlenül hagyta a válság.

Az IMF összefoglalója úgy értékeli, hogy másképp viszonyulnak a kihívásokhoz Lengyelország, a Cseh Köztársaság és azok az országok, melyeknek nincsenek közvetlen finanszírozási problémáik, de később adódhatnak likviditási gondjaik, és azok a nemzetgazdaságok, mint Magyarország, Lettország és Ukrajna, melyek máris az IMF-hez fordultak segítségért. A régió bankjainak, többnyire nyugat-európai pénzintézetek leányvállalatainak arra kell számítaniuk, hogy az adósok a hitelek 20 százalékát nem tudják visszafizetni, így a régió válságának mértékétől függően 100-300 milliárd dollár új tőkére lesz szükségük.

A Nemzetközi Valutaalap pán-európai összefogást sürget, mely rövid távú likviditási támogatásból, makrogazdasági stabilizációból, bankok újratőkésítéséből, a kelet-európai bankrendszer átstrukturálásából és a hitelek átütemezéséből állna.

(Népszabadság)