2009-ben drasztikus csökkenést szenvedett el a hazai vásárlóerő, az összes elvileg elkölthető jövedelem fejenként 5550 euróról 4700 euróra esett vissza az előző évhez képest – mondta megnyitó előadásában Kozák Ákos, a GfK Hungária piackutató intézet ügyvezető igazgatója. A több mint 15 %-os esés radikális elmozdulásokat is eredményezhet a hazai vásárlási és fogyasztási szokásokban. A szürke- és feketegazdaság erősödése mellett az is komoly fogyasztóvédelmi kockázatokat hordoz, ha többen veszik az olcsóbb, de silányabb minőségű, kétes származású és összetételű termékeket, ha tovább terjed a márkahamisítás.

Ezeket a jelenségeket tagvállalataink napi szinten is megszenvedik, hiszen 2007 óta folyamatosan csökken a privát háztartások fogyasztása. Tavaly tíz emberből hat kevesebbet költött élelmiszerre, mint az előző évben. Ráadásul eközben egy átlag háztartás 8 különböző üzletláncot látogat meg, amelynek legfőbb oka az árakciók és promóciók keresése. – erősítette meg a piackutatókat Ács Tamás, a Magyar Márkaszövetség frissen megválasztott elnöke. Az érdekvédelmi szervezetnek jelenleg 60 tagvállalata van, ezek 13 000 főt foglalkoztatnak, éves forgalmuk 1 300 milliárd forint.

Koszorús László, a Fidesz országgyűlési képviselője és fogyasztóvédelemmel foglalkozó szakpolitikusa szerint minél előbb meg kell újítani az állami fogyasztóvédelmet, és ez nem csak a szükséges szerkezeti változásokat jelenti. Valódi szemléletváltozásra van szükség, annak belátására, hogy a fogyasztóvédelem nem az állam egyoldalú gyámkodása az emberek felett, nem az államkassza hízlalásának eszköze a piaci szereplők kampányjellegű büntetgetésével, és nem is csak egy kipipálandó jogalkotási, közpolitikai feladat. Hosszabb távon a jó értelemben vett fogyasztóvédelem szervezőkoncepciója lehet nagyobb rendszereknek, a környezettudatos tervezésnek, az oktatásnak, de akár a gazdaságpolitikának is.

A szakpolitikus szerint indokolt volna, ha a fogyasztóvédelmi ügyek a szociális minisztériumtól újra a gazdasági tárca hatásköre alá kerülnének. „Ma Magyarországon 48 fogyasztóvédelmi jogkörrel felruházott állami intézmény van, hatékonysági és megtakarítási szempontok alapján is érdemes lenne ezt racionalizálni. A megújuló fogyasztóvédelemben az állami és a piaci szolgáltatások ellenőrzése és alakítása mellett nagy szerepet kellene kapnia az edukációnak is: a tudatosabb fogyasztói magatartásra való nevelést már az alap- és középfokú intézményekben is meg lehetne kezdeni.” – nyilatkozott az állami feladatokról a képviselő.

„A legnagyobb pazarlást a silány termékek megvásárlásával követjük el. Ha egy pólót egy-két mosás után ki lehet dobni, ha egy olcsó, de rossz minőségű tisztítószerből kétszer annyit kell venni, mert kispórolták belőle az anyagot, akkor a szükséges többszörösét használjuk el – alapanyagban, csomagolásban, energiában, szállítási költségben, pénzben. A jó minőségű termék gyakran kevésbé terheli a környezetet is.” – erősítette meg a fentieket Ács Tamás márkaszövetségi elnök is.

A közgyűlés résztvevői és a vendégelőadók végezetül kinyilvánították egyetértésüket, miszerint a válság egyes kedvezőtlen hatásait csakis közös erővel, az állam, a civil- és az üzleti szféra összefogásával lehet mérsékelni, ennek a szövetségnek pedig a fogyasztóvédelem az egyik legtermészetesebb terepe.