Palkovics László a hírportálon úgy fogalmazott, hogy a most lefektetett alapok akár évtizedekre is meghatározhatják a magyar gazdaság jövőjét. A 2018-ban kitűzött feladatokkal az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) a terveknek megfelelően halad, az iparfejlesztési stratégiák eljutottak a megvalósításhoz – tette hozzá. A legjelentősebbnek a klíma- és energiaügy eredményeit tartja, ám a világjárvány miatt kiemelte az egészségipar fejlesztését is, hogy az ország ezen a téren minél inkább képes legyen az önellátásra.

Hirdetés

Palkovics László hangsúlyozta, hogy tárca a megalakulása óta számos új feladatot kapott, többek között a gazdaságvédelmi akciótervet, amely legalább 1,4 millió munkahely megtartásához és létrehozásához járult hozzá. Eredményként értékelte, hogy válság ellenére Magyarországon 2020 végén többen dolgoztak, mint egy évvel korábban, és a belföldi munkanélküliség a legalacsonyabbak egyike az EU-ban. A kormány politikája egyértelmű, a munkahelyek megőrzését és a fejlesztését támogatja – fogalmazott.

A miniszter a vállalkozások támogatását a válságtól függetlenül is fontosnak tartja, mivel ez is hozzájárul a „magyar tulajdonú, zöld és high-tech gazdaság” megteremtéséhez.

A vállalati igényeknek megfelelően alakult át a szakképzés is, míg az egyetemi modellváltás a magyar egyetemek nemzetközi helyezését javíthatja – mondta Palkovics László. A kormány eddig 10 egyetemmel állapodott meg a modellváltásról, de más intézmények is kérhetik ezt. Kényszer nincs, maradhatnak állami fenntartásban is, de sokkal egyszerűbben működhetnek, ha nem kötik őket az államháztartás gazdálkodási szabályai – tette hozzá. A miniszter szerint a következő időszak egyik legnagyobb kedvezményezettje lesz a felsőoktatás, hiszen a rendelkezésre álló források a mostaninak legalább az ötszörösére nőnek.

Korábban írtuk


Palkovics László szerint az egyetemek önállósága az átalakítás során ugyanúgy nem került veszélybe, ahogy a kutatóintézetek szabadsága sem.

A kutatóintézetek átszervezésével kapcsolatban kiemelte, hogy jelentős mértékben, 17,5 milliárd forintról 39,5 milliárd forintra nőtt a kutatóintézeti hálózat alaptámogatása, és további 36 milliárd forintot kaptak arra, hogy a tervezett beruházásaikat végre tudják hajtani.

Kitért arra is, hogy a Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal működéséhez is jelentős forrást biztosítottak: az innovációs célú állami támogatások csak 2019-ben 25 százalékkal bővültek, és példátlan mértékű uniós források is rendelkezésre állnak. Az innováció jó irányba halad, Magyarországra egyre több cég telepít kutatási és fejlesztési tevékenységet, sokszor gyártástól függetlenül is – hangsúlyozta.

A miniszter a lemondásáról szóló híreszteléseket „hazug baloldali hangulatkeltésnek” nevezte, és visszautasította, hogy bárki is „légből kapott találgatásokkal bomlassza a magyar kormány egységét”. Válság idején, világméretű bizonytalanságok közepette az ilyesmi veszélyes, a politikai stabilitás ugyanakkor versenyelőny Magyarország számára – mondta Palkovics László.