Fotó: MTI/Mészáros János
Hirdetés

Palkovics László, Jász-Nagykun-Szolnok megye és Szolnok város vezetőivel az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna 2030-ig szóló fejlesztési koncepcióinak áttekintése után door-step sajtótájékoztatón elmondta: 1900 milliárd forint jut a megyére és Szolnokra a program költségvetéséből. Hozzátette: Magyarország a következő tíz évben fejlesztési időszaknak néz elébe és abban bíznak, hogy a források megléte az elképzelések megvalósítását nem fogja limitálni.

Kitért arra, hogy a megyei, szolnoki fejlesztési elképzelések tartalmaznak direkt gazdaságfejlesztési projekteket, többek mellett a hadiipar, a vasúti járműgyártás, a másodlagos nyersanyagipar területén, utóbbira példa a karcagi Elektronikai Hulladékhasznosító Központ.

A fejlesztések előfeltétele a kellő számú szakember, a szakképzési rendszer reformja. Szolnokon az egészségügyi illetve a műszaki, logisztikai képzés további erősítésén van a hangsúly. Másik feltétel a közlekedés, az utak fejlesztése, a városokat falvakkal összekötő utak állapotának javítása, a vidéki letelepedés támogatása – tette hozzá. Szólt arról, hogy a kormány a következő időszakban el fogja fogadni a négy gazdaságfejlesztési zóna stratégiáját és a tervezési szakaszon túljutva a projektek lebonyolításának ellenőrzésével, azok támogatásával is foglalkoznak.

Hubai Imre, a megyei közgyűlés elnöke (Fidesz-KDNP) elmondta: a turizmus, az agrárium, az élelmiszeripar azok a területek, amelyeket fejlesztéssel a megye a javára tud fordítani. Az úthálózat rekonstrukciója, a Zagyva, a Tisza, a Körösök hasznosítása, a hordalék, a biomassza és a körforgásos gazdálkodás olyan területek, amelyekben óriási innovációs lehetőség van – jegyezte meg. Felhasználva a digitalizáció vívmányait olyan elektronikai ipart szeretnének a megyében kialakítani, amely a kormány közreműködésével versenyképessé teszi a megye kistelepüléseit, a járásközpontokat és ezzel együtt az ott élőket is – fűzte hozzá.

Korábban írtuk


Szalay Ferenc, Szolnok polgármestere (Fidesz-KDNP) történelmi jelentőségűnek nevezte a 2030-ig tartó tízéves fejlesztési programot. A program költségvetése a megyére vonatkoztatva 1600 milliárd forint, Szolnok városra 330-340 milliárd forint – számolt be.

Szolnokon fontos a város megtartó képességének növelése és a szolnokiság, mint identitás erősítése – mondta, hozzátéve: ahhoz, hogy a fiatalok visszatérjenek a városba, munkahelyek, megfelelő bér és lakhatás szükséges, valamint egy olyan térség, ahol érdemes élni, ahol magas színvonalú az egészségügy, az oktatás, a kultúra.

Kiemelte: a város a MÁV-Start és a Stadler együttműködésének köszönhetően a vasúti gépgyártás központjává válhat az országban, erre az alapra lehet építeni.

Szeretnék emellett, hogy a műtrágya- illetve kénsavgyártással Szolnokon újra jelentőssé váljon a vegyipar. A vársovezető szerint a Debreceni Egyetemmel való együttműködésből következnie kell a műszaki, valamint az egészségügyi felsőoktatás jelentős erősödésének Szolnokon. Ez a szakképzéssel kiegészülve a munkaerőigényt magas szinten tudja biztosítani- hangsúlyozta Szalay Ferenc.

Az Északkelet-magyarországi Gazdaságfejlesztési Zóna létrehozásának célja Borsod-Abaúj-Zemplén, Hajdú-Bihar, Heves, Jász-Nagykun-Szolnok, Nógrád és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyék országhatárokon átnyúló hatású, átfogó fejlesztése. A Tokaj-Zemplén térségre önálló fejlesztési terv készül. A gazdaságfejlesztés fókuszában a zóna húzóágazatai, a jármű- és gépipar, a vegyipar, a műanyag- és gumiipar, az egészségipar, az elektronika és IT, a mezőgazdaság és a ráépülő feldolgozóipar, valamint a turizmus áll.