Egyre többször osztogatnak az utcán olyan szórólapokat, amelyben fogyni vágyó embereket keresnek, sőt egy-egy felhívásban az áll, hogy még fizetnek is a súlycsökkenésért. A legtöbb hirdetés azt akarja elhitetni a mindenre vevő fogyasztóval, hogy a hagyományos élelmiszerek nem tartalmazzák a szervezet számára szükséges tápanyagokat, a diéta vagy a testépítés sokkal hatékonyabb, ha ráadagolunk egy kicsit.

A reklámok jó része nemcsak általánosságban hívja fel a nagyközönség figyelmét a vadiúj és nagymenő termékekre, hanem a hitelesség kedvéért konkrét nevekkel, orvosi ajánlással látják el a már-már túlzottan csábító hirdetést. Ám ha egy kicsit szemfülesek vagyunk, akkor nagyon hamar kiderülhet, hogy az újságban szereplő személyek a valóságban nem is léteznek. A terjesztő cégek pedig gyakran csak postafiókot vagy telefonszámot adnak meg, így sokszor nem is lehet őket utolérni. Nincs tehát kihez fordulni, ha esetleg kérdések merülnének fel a káros mellékhatások tekintetében.

Persze a legtöbben hiszünk a reklámoknak, így a mellékhatásokkal csak akkor törődünk, amikor már megvan a baj. Így akár az is előfordulhat, hogy a gyanútlan vásárló belehal testformáló ambícióiba. Tavaly nagy vihart kavart az a hír, amely szerint egy olasz hölgy bizonyíthatóan kétes fogyasztószer használata miatt vesztette életét. Dömölki Lívia, az Országos Fogyasztóvédelmi Egyesület élelmiszer-szakértői bizottságának vezetője azt tanácsolja: mielőtt belevágnánk egy ismeretlen szer használatába, előtte forduljunk a fogyasztóvédőkhöz.

Valójában a legtöbb, fogyasztó- vagy hizlalószert ajánló reklám törvénybe ütközik, ám a cégek nagy száma, a külföldi székhely, a hiányos cím, a közvetlen értékesítés és a hatóságok, fogyasztóvédelmi szervezetek kapacitáshiánya miatt gyakran nem lehetséges jogi útra terelni az ügyet. Gondot okoz továbbá, hogy a hazai élelmiszertörvény nem határozza meg pontosan a táplálék-kiegészítő fogalmát. Az országos Élelmiszer és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) magyarázata szerint az étrend-kiegészítők olyan élelmiszerek, amelyek egy vagy több tápanyagot koncentrált formában tartalmaznak, formájukat tekintve (tabletta, kapszula stb.) azonban nem élelmiszerek. A magas értékkel rendelkező szerek azonban már gyógyszernek minősülnek, így csak a patikába lehetne árusítani őket.

A hatályos irányelv egyelőre csupán azt szabályozza, hogy az étrend-kiegészítőknek milyen arányban kell tartalmazniuk vitaminokat és ásványi anyagokat. Ezzel az úgynevezett placebokészítmények piacra jutását akarják megakadályozni. Dömölki Lívia szerint már az is nagy eredmény, hogy a sorozatos támadások ellenére létezik ilyen szabályozás. Bár továbbra is lesznek káros készítményeket forgalmazó fantomcégek, de így legalább meg lehet büntetni azokat a terjesztőket, akik kétes készítményeket kínálnak. Természetesen nem kell átesnünk a ló túloldalára, így jó, ha tudjuk, hogy igenis léteznek olyan jó hírű, leinformálható készítmények, amelyek betegek, illetőleg sportolók részére kifejezetten javasolnak. Vigyáznunk kell azonban arra is, hogy a túlzott vitamin-kiegészítésnek éppúgy lehetnek hátulütői, mint hiányos fogyasztásuknak. Az 500 mg feletti C-vitamin-bevitel például vesekőképződésre hajalmosít az arra érzékenyeknél, a túl sok béta-karotin pedig a tüdőrák kockázatát növelheti.

A Fogyasztóvédelmi Felügyelőség ötven multivitamin-készítményt, pezsgőtablettát, italport és vitaminos cukorkát vizsgált meg, amelyből mindössze hét esetben egyezett a címkén szereplő, valós vitamin- és ásványianyag-tartalom.

Az Európa-szerte virágzó csodaszer-kereskedés ellen úgy lehet a leghatékonyabban védekezni, ha felvilágosítjuk a fogyasztót, hogy ne vásárolja ezeket a készítményeket – szögezte le Dömölki Lívia. Aki változatosan és teljes értékűen táplálkozik, annak nincs szüksége sem kiegészítő készítményekre, sem erősítőszerekre, sem pedig kétes gyártmányú – és szavatossági határidejű – vitamin- és ásványianyag-készítményekre. Hosszú távú, sikeres súlyleadás és alakformálás csak a táplálkozási és életmódbeli szokások megváltoztatásával érhető el.