A megtakarítás az új hitelek felvételének 15 milliárd forintos csökkentéséből, valamint 120 milliárdnyi, korábban felvett hitel végtörlesztésének előrehozásából adódik. Utóbbiakat az állam nagyrészt már teljesítette is, ezek megújítására tehát nem kell újabb hiteleket felvenni a nemzetközi pénzpiacokról.

A magyar államadósság fi anszírozása ugyanakkor így is óriási összegeket mozgat meg. A finanszírozási terv szerint 2010-ben 6246 milliárd forintnyi állampapírt bocsát ki az állam, miközben törlesztési kötelezettsége 5818 milliárd forintra rúg. A törlesztésben a kamatok, valamint a kifutó állampapírok tőke-visszafizetése is benne van. A kibocsátás többletét pedig az éves államháztartási hiány magyarázza.

Június végéig egyébként épp arányosan, 3193 milliárd forint értékben sikerült a piacon magyar állampapírokat értékesíteni. A forint/deviza viszonylatot tekintve azonban messze nem olyan az arány, mint ami az intézmény terveiben szerepel. Az elképzelések szerint az idei többlet-kibocsátás (vagyis annak a bizonyos 428 milliárd forintnak) 94 százalékát forint alapon kéne a piacon értékesíteni. Ugyanakkor júniusig az új hitelfelvételek 65 százaléka külföldi devizában történt. Mindebben nagy szerepe van egy januári, 2 milliárd dollár értékű állampapír-aukciónak.

A devizában jegyzett hitelek visszaszorítása mellett az Államadósság Kezelő a jelenleginél hosszabb futamidejű hitelek felvételére is törekszik. Ennek keretében az egyéves időszakra szóló kincstárjegyek helyett inkább a 3-5, vagy akár 10 évre szóló államkötvények irányába tolnák a kínálatot. Ezzel együtt azonban a kibocsátási tervekben 3981 milliárd forint értékű kincstárjegy, és még mindig csak 1669 milliárd forint értékű államkötvény szerepel.