Fotó: MTI/Kovács Attila
Hirdetés

Ahol stabilitás van, ott van gazdaság- és társadalompolitikai mozgástér, és ez látszik megvalósulni immár lassan egy évtizede a költségvetésekben – mondta.

Kovács Árpád hozzátette: bár minden tervezés hordoz kockázatokat, így a 2020-as is, de a kiemelkedő mértékű tartalékolás miatt a Költségvetési Tanács nem lát elháríthatatlan veszélyt.

Közölte: a tanács megállapítása szerint a büdzsé tervezetében az előirányzatok alapvetően összhangban vannak a 2018-as előzetes tény- és a 2019-es várható adatokkal, valamint a 2020-ra tervezett makrogazdasági és államháztartási folyamatokkal.

Kovács Árpád elmondta, értékelésük szerint a magyar gazdaság fundamentumai stabilak, sérülékenysége csökkent. A költségvetés ismét dinamikus, 4 százalékos GDP-bővülésre épít, amihez szükség van a növekedés forrásainak, mindenekelőtt a háztartások fogyasztási volumenének emelkedésére – fejtette ki. Jelezte ugyanakkor: a tanács látja annak jeleit, hogy az eddigiekhez képest alacsonyabb ütemű bővülési periódus következhet be a világgazdaságban, és magas a kockázata annak, hogy ez a külkereskedelmi kapcsolatokban jelentősen szűkítheti a magyar gazdaság mozgásterét. Ennek kivédése, a negatív következmények csökkentése érdekében további, versenyképességet, termelékenységet, hatékonyságot javító intézkedéseket látnak szükségesnek – mondta.

A 2020-ra tervezett bevételekről szólva közölte, az adóbevételeket megítélésük szerint három alapfolyamat határozza meg: a 2010 utáni adóreform – amely a súlypontot a fogyasztást terhelő adók irányába helyezte -, az évek óta tartó gazdasági konjunktúra eredményezte számottevően több bevétel, valamint a beszedett adók arányát jelentősen javító célzott intézkedések, például a pénztárgépek bekötése az adóhivatalba, a közúti áruszállítás elektronikus ellenőrzése, majd az online számlázás bevezetése.

Mindezekre alapozva a 2020-as költségvetés is az adóbevételek dinamikus növekedését tartalmazza, a tanács azonban szükségesnek ítélt a bevételi előirányzatok teljesüléséhez további gazdaságfehérítő kormányzati intézkedéseket – mutatott rá az elnök, majd ezzel kapcsolatban hozzátette: a törvénytervezet véleményezési ideje alatt bejelentett gazdaságvédelmi akciótervbe foglalt adó- és járulékintézkedéseket helyes irányúnak tartják.

A kiadásokkal kapcsolatban Kovács Árpád kifejtette: a jövőre tervezett, a megelőző két évhez viszonyítva szerény mértékű, költségvetési kiadásemelkedés összhangban van a 2019-2023-as konvergenciaprogram célkitűzésével. Eszerint az államháztartás súlya folyamatosan szűkül, s a GDP-hez viszonyítva a kiadás, az újraelosztás aránya – a 2016 előtti évek esetenként 50 százalékot is meghaladó mértékével szemben – jövőre kevesebb mint 45 százalékot tesz ki. A költségvetési hiány tervezett csökkentése alapvetően a kiadási oldalon történik – jegyezte meg.

A központi alrendszer továbbra is három nagy csoportra bontott kiadásaiból folyó (működési) célokra több mint négyötödöt, míg a fennmaradó részt közel azonos arányban hazai finanszírozású felhalmozási kiadásokra és EU-s finanszírozású fejlesztésekre fordítanak – ismertette.

Kiemelt célként megvalósulhat a 2020-ban új intézkedésekkel bővülő családvédelmi akcióterv – mondta, pozitívnak nevezve, hogy a népesedési fordulat elérése támogatja a gazdaság tartós növekedését és végső soron az államháztartás hosszú távú fenntarthatóságát. Rámutatott ugyanakkor, hogy a Költségvetési Tanács alultervezést azonosított a „babaváró” kamattámogatásnál, ugyanis a tervezett hitelkihelyezés megvalósulása esetén a kiadás meghaladhatja az előirányzatot.

A költségvetés a törvényi előírásoknak megfelelően tartalmazza a nyugdíjak inflációval történő emelését; a honvédelmi kiadások összege tovább közeledhet a NATO felé vállalt szinthez; többletforrás áll rendelkezésre gazdaságvédelmi és versenyképességi intézkedésekre – ám a tanács további versenyképességi lépések szükségességére hívta fel a figyelmet -; garantáltak a feltételek a közszférában dolgozók béremelésének folytatásához; és az előző évekénél is nagyobb, a GDP 1 százalékát teszi ki a tartalék.

A testület üdvözölte a költségvetésben szereplő, EU-s módszertan szerint számított 1 százalékos hiánycélt, ami messze jobb a maastrichti kritériumnál és a stabilitási törvényben rögzített követelménynél. A kitűzött hiánycél elérhetőségét illetően a bevételi előirányzatok teljesíthetőségénél azonosítottak kockázatokat, ám ezeket képesek ellensúlyozni a jócskán megemelt biztonsági tartalékok – mondta.

Az elnök kiemelte: folytatódik az a gyakorlat, mely szerint a három részre bontott központi alrendszerben a működési rész egyenlege – már harmadik évben – nulla, és pénzforgalmi deficit csak a felhalmozási és az uniós költségvetésben keletkezhet. Az egyszeri bevételek nélkül számított strukturális hiány tervezett mértéke már csupán 1,1 százalék, bár még mindig valamivel magasabb a 2020-2022-es időszakra az Európai Bizottság által ajánlott 1 százalékos középtávú költségvetési célnál. Az államháztartás pénzforgalmi hiánya is alacsony, GDP-arányosan 0,9 százalék, harmada a 2019-re előirányzottnak.

Hozzátette továbbá, hogy a stabilitási törvény szerinti államadósság-mutató 68,6 százalékról várhatón 65,5 százalékra csökkenése teljesíti az alaptörvény követelményét.

Kovács Árpád végül elmondta, azt is kedvezőnek tartják, hogy a központi költségvetés adósságán belül a devizaarány tovább, 15 százalék alá csökken, jelentősen hozzájárulva az ország külső sérülékenységének mérséklődéséhez.