A családtámogatások további bővítését valószínűsítik az új Nemzeti Konzultáció kérdései, hiszen a kamatmentes életkezdési kölcsön, a nagycsaládos anyák életre szóló támogatása, a főállású anyaság díjazásának emelése már szerepel a szakminisztérium tervei között, és most a széles társadalom jóváhagyására vár.

Fotó: shutterstock.com

Csak matematikai egyenlet és számítás kérdése, hogy az ember belássa, ha a magyar népesség folyamatosan csökken, a magyarok el fognak fogyni, indokolta a családok védelméről szóló Nemzeti Konzultáció indítását a közrádióban Orbán Viktor miniszterelnök. A kormányfő hangsúlyozta: a magyar gazdaság elég erős ahhoz, hogy jelentős családtámogatással ösztönözze a népesség szinten tartásához szükséges gyermekvállalást. Ugyanakkor, mint mondta, nem szervezzük elég jól az életünket ahhoz, hogy ez a fontos szempont érvényesülni tudjon. Ezt a szervezést lendítheti a társadalom és a döntéshozók közös gondolkodása, amiről a háztartásokhoz eljuttatott kérdőív tíz pontja szól, és ami láthatóan a családtámogatások további bővítését és finomítását célozza.

Ötletek tíz pontban

A 2010 óta működő új családpolitika már eddig is látványos eredményeket hozott: a termékenységi ráta 1,23-ról 1,5-re emelkedett, a házasságok száma pedig másfélszeresére nőtt. Magyarország Európában a legmagasabb szintet, a GDP öt százalékát költi családtámogatásra. Az erről szóló Nemzeti Konzultáció pontjainak többsége olyan javaslatokat vet fel, amelyek kedvező fogadtatás esetén a gyermekvállalással összefüggő újabb területekre terjesztik ki a pénzügyi ösztönzőket. A szövegből kiderül az is, hogy a témakörökben már kész javaslatai vannak az Emberi Erőforrások Minisztériumának.

Az első két pont még az eddigi kormánypolitika megerősítését szolgálja, bár az új támogatásokra is vonatkozik: a népességfogyást bevándorlás helyett a családok erőteljesebb támogatásával orvosolják; a családtámogatási programokat a továbbiakban is munkavégzéshez kössék. A harmadik pont azonban már újdonság, ami a fiatal házasoknak 5-10 millió forintos, kamatmentes kölcsönt ígér. Az ehhez fűzött magyarázatban a miniszterelnök rádióinterjújának gondolatai köszönnek vissza: a magyar fiatalok kevesebb gyermeket vállalnak, mint amennyit eredetileg szerettek volna, és a szaktárca ennek egyik okát az önálló életkezdés anyagi nehézségeiben látja.

A negyedik pont a legalább három gyermeket nevelő édesanyáknak biztosítana életre szóló támogatást. Ahogy Beneda Attila, család- és népesedéspolitikáért felelős helyettes államtitkár egy konferencián kijelentette, ez életre szóló szja-mentességet jelentene. A főállású anyaság elismeréséről szóló ötödik pont pedig azt, hogy a jelenlegi 28 ezer 500 forintról a minimálbér összegére emelkedhet a legalább négy gyermeket nevelők havi juttatása. Ehhez hasonlóan, a hetedik pont szerint jelentősen nőne az önellátásra képtelen gyermekek ápolási díja, mivel a megcélzott 100 ezer forintos összeg a jelenlegi háromszorosa.

A maradék négy pontból háromnál egyelőre nem látni, pontosan milyen jogalkotási következménnyel járnának: a kisgyermekes anyák munkavállalásának elősegítése, a szigorú gyermekvédelem követelménye, a gyermek anyához és apához való joga eddig is megjelent a szabályozásokban. Bizonyos vélekedések szerint az utolsó pont a homoszexuális párok általi örökbefogadásról az elmúlt években fellángolt vitát zárná le.

Rendkívüli jelentősége van ugyanakkor a tizedik pontnak, amely kétharmados védelemhez kötné a családoknak járó költségvetési támogatásokat. Amint Novák Katalin, család- és ifjúságügyért felelős államtitkár hangsúlyozta, ezzel a 2002-es precedens megismétlését szeretnék elkerülni, amikor a szocialista kormány felszámolta a korábbi Fidesz-kabinet otthonteremtési és családtámogatási intézkedéseit. Előbb az otthonteremtési program szja-kedvezménye, majd kamattámogatása szűnt meg, 2006-ban pedig a családi adókedvezményt törölte el a Gyurcsány-kormány. A gyermekvállalás melletti döntéshez ugyanis nem elegendő a pillanatnyi pénz, a fiataloknak a biztonságra is szükségük van, hogy hosszú távon számíthassanak a rendszerre.

Eddig félsiker

Az újabb támogatásokról szóló ötletelés azért is indokolt, mert bár az elmúlt nyolc évben jelentősen nőtt a magyar családok gyermekvállalási hajlandósága, a jelenlegi szint még mindig messze van a népesség szinten tartásához szükséges családonkénti 2 (a kutatók szerint egész pontosan átlag 2,1) gyermektől.

A kormány 2010–2014 között bevezette a családi jövedelemadó-kedvezményt, majd kiterjesztette azt a járulékokra is, 2014 végén pedig bevezették a gyed extrát, aminek keretében a munkát vállaló anyák jogosultak maradtak a kisgyermek után járó támogatásra. 2015-től elindult a csok, óvoda- és bölcsődefejlesztési programot hirdettek, a gyermekek döntő többsége számára ingyenes étkeztetést és tankönyvellátást, tavaly pedig a kormány a harmadik gyermek születésétől gyermekenként egymillió forintot átvállalt a jelzáloghitel-adós családok tartozásából. Az elmúlt hetekben pedig a csokhoz kapcsolódó kedvezményes hitellehetőség bővítéséről született döntés (Demokrata, 2018/45). Ahogy Novák Katalin a köztévében hangsúlyozta: mindennek eredményeként húsz éve nem volt ilyen magas a gyermekvállalási kedv, és másfélszeresre nőtt a házasságkötések száma.

Ezt a KSH Népességtudományi Kutatóintézetének múlt héten megjelent Demográfiai portréja is megerősítette. Eszerint a családok gyermekvállalását mutató teljes termékenységi arányszám a 2011-es mélypontot jelentő 1,24-ről 2017-re 1,5-re emelkedett. A házasságkötések száma 2010 és 2017 között 35 ezerről 50 ezerre nőtt. A válások száma pedig 24 ezerről 19 ezer alá csökkent. A család- és gyermekközpontú gondolkodás tehát határozottan erősödött. A kutatók ugyanakkor arra is felhívták a figyelmet, hogy a születésszám a termékenységi ráta emelkedése ellenére is stagnált, mivel csökken a szülőképes korban levő nők száma. Kedvezőtlen tendencia emellett, hogy az ezredforduló óta 8-ról 16 százalékra emelkedett a gyermektelen nők aránya, csökkent a kétgyermekesek aránya (78-ról 67 százalékra), a nők immár átlag 30 évesen kötik az első házasságukat, és egymillióan élnek élettársi kapcsolatban. Az 1980-as évek elején az első gyermek születésekor az anyák átlag­életkora még alig haladta meg a 21 évet, most majdnem eléri a 29-et. Az eddigi sikerek tehát megtörték a lefelé tartó spirált, a fordulathoz azonban további intézkedések kellenek.

Közös gondolkodás

„Nem tudom pontosan, miért, de valahogy kevesebb gyereket vállalunk, mint ami a közösség fenntartásához szükséges lenne” – mondta a miniszterelnök a már idézett rádióinterjúban. A megfelelő választ az elmúlt években a kormány a tudományos szakmával való együttgondolkodással próbálta megtalálni. A téma kutatására megalakult a Kopp Mária Intézet és számos társadalmi szervezet is létesült a családalapítás és gyermekvállalás népszerűsítésére. A mostani Nemzeti Konzultáció pedig a széles társadalmat is bevonja a közös gondolkodás folyamatába.

– Fontos, hogy a családalapítás igénye bekerült a közbeszédbe, hogy pozitív üzenetek keretében van szó a családról – mondja a kezdeményezésről Skrabski Fruzsina, a Három királyfi, három királylány mozgalom elnöke. Ő úgy véli, leginkább az anyaság és a munka összehangolásának segítése nyithat utat a növekvő gyermeklétszám felé. Hogy azokban az esetekben, amikor tényleg lehetetlen a gyermek melletti munkavállalás, elismerjék az anyaságot valódi munkaként. Aki pedig vissza akar menni dolgozni, azt a társadalom és a munkahelyek az anyákra szabott kedvezményekkel segítsék. Erre egyébként számos jó példa is van a mozgalom által ötödik éve kiírt Családbarát Vállalat Verseny díjazottjainál.

Szintén a munkaerőpiaci visszatérést említi fő tényezőként Király Nóra, a Fiatal Családosok Klubjának alapítója. Ötgyermekes anyukaként vallja: ha egy nő munkahelyén rugalmas feltételeket teremtenek, akár két-három gyerek mellett is tud teljes értékű munkát végezni. Ennek érdekében a Ficsak kezdettől szorgalmazza a távmunka és az atipikus foglalkoztatási formák terjesztését. A szervezet javaslatait és észrevételeit egyébként nyitottan fogadták a Családügyi Államtitkárságon, némelyik vissza is köszön a kérdőíveken.

Balásházy Imre, a Családvédelmi Platform elnöke ugyanakkor úgy látja, a közös gondolkodásnak még az eddigieknél is mélyebbre kell mennie az okok feltárásában. A gyermekesek számára pénzt biztosító rendszerrel lényegében a svéd modellt honosítja meg a kormány, egyelőre azonban nincs válasz arra, hogy miért tolódik egyre későbbre, vagy marad el teljesen a családalapítás időpontja. A családi élet népszerűsítésére kampányt kellene indítani, az egoista-hedonista életszemléletet pedig visszaszorítani. Tudatosítani az emberekben, hogy a házasságban élők tovább élnek, egészségesebbek és kiegyensúlyozottabbak, mint az egyedülállók vagy élettársi kapcsolatban lévők.

A KSH Demográfiai Portréja szerint a jelenlegi folyamatok változatlanságát feltételezve, 2070-re 7,7 millióra fogyhat Magyarország népessége. De létezik egy kedvező változat is, amely szerint 9 milliónál stabilizálódik a létszám. Ez azzal számol, hogy a teljes termékenységi arányszám 2023-ra eléri az 1,8-as szintet, majd itt stabilizálódik. Ehhez akkora növekedést kellene elérni, mint amit az eddigi intézkedések eredményeztek 2011 és 2017 között.