Ha megnézzük az energiastratégiában lévő számokat és azt, hogy a hazai iparban és a villamosenergia-iparban milyen fejlődés látható, akkor az elemzéseinkből kitűnik, hogy nem elegendő a Magyarországon rendelkezésre álló áramtermelő kapacitás – válaszolt a Világgazdaságnak Aszódi Attila, a Budapesti Műszaki Egyetem tanszékvezetője a „Paks III.”-ként emlegetett atomerőmű létjogosultságáról.

Hirdetés

Aszódi Attila szerint a fordulópontot az adta, hogy nem lehet megbízni a földgáz rendelkezésre állásában, mert nem tudjuk, mikor lesz vége a háborúnak, hosszú távon hogyan alakulnak az orosz–európai kapcsolatok, és hogyan változik a vezetékes földgáz beszerzése. A földgáz ára nagyon nagy magasságokat járt be, ha pedig majd a cseppfolyós földgáz ára lesz a piacon a meghatározó, akkor a gáz ára jelentősen magasabb szinten stabilizálódik.

Ez viszont – mutatott rá – átalakítja minden energetikai beruházás megtérülési mutatóit, hiszen a villamosenergia-piacon a földgázbázison termelt áram ára a meghatározó. Összességében tehát a kevésbé rendelkezésre álló gáz és a magas árak azt mutatják, hogy az energiastratégiában korábban rögzített számok ma már nem feltétlenül állják meg a helyüket, ebből az következik a BME elemzéseiben, hogy volna egy további atomerőműnek is helye a magyar villamosenergia-rendszerben.

A további részletekről IDE KATTINTVA a Világgazdaság honlapján olvashatnak.

Korábban írtuk