Csökkent az élelmiszerek ára, a szolgáltatások ezután következnek
Leparancsolt infláció
Jelentősen csökkent az élelmiszerek ára áprilisban, az első hónapban, amikor teljesen éreztette hatását a kormány által elrendelt árrésstop. A korlátozó intézkedések pedig folytatódnak, hiszen jövő héttől a drogériáknak kell keretek közé szorítani árképzésüket, a telekommunikációs szolgáltatókkal és bankokkal már megállapodtak, a biztosítókkal pedig a közeljövőben terveznek további megállapodásokat. Bár a hatósági szabályozások visszafogják például a céges fejlesztéseket, az EU-ban második legmagasabb magyar infláció az alacsony gazdasági növekedéssel párosulva a stagfláció veszélyével fenyegetett, vagyis a bérek értékének ily módon történő emelése segíthet újraindítani a magyar gazdaságot.
Sikeresnek látszik a 30 élelmiszer-termékkörre kiterjedő árrésstop: a KSH adatai szerint áprilisban átlagosan 1,3 százalékkal csökkent az élelmiszerek ára a márciusi szinthez képest, a korlátozásban érintett termékkörökben pedig legalább 4-5, de esetenként 10-20 százalék közötti áresés is előfordult. Az élelmiszerek árára rakott fék a teljes inflációs adatra is kedvezően hatott. Áprilisban 4,2 százalékra mérséklődött az egy évvel korábbi szinthez mért infláció, ami márciusban még 4,7, februárban pedig 5,6 százalék volt. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy trendfordulót tapasztalhattunk, az év elején egyre magasabb inflációs pálya megtört, és immár második hónapja egyre lejjebb száll.
Élelmiszer és szolgáltatások
A koronavírus utáni időszak magas korrekciós inflációjából, amit az ukrajnai háború begyűrűző hatásai tovább erősítettek, a tavalyi évre sikerült visszatéríteni a gazdaságot. 2024-ben már egyenletesen 3-4 százalék között hullámzott az infláció, és csupán az év utolsó hónapjában tört ki fölfelé ebből a sávból. Akkor még a forint árfolyamának hirtelen romlásával magyarázták a történteket, az idei év elején azonban kiderült, hogy más folyamatok is fölfelé tolják az árakat. Januárban és februárban már jócskán öt százalék fölötti volt a drágulás. Az inflációt leginkább két tétel, a szolgáltatások és az élelmiszerek hirtelen drágulása feszítette: a szolgáltatásoknál februárban például 9,2 százalékos éves emelkedést mért a KSH, és az átlagos élelmiszer-áremelés is 7,1 százalék volt.
Orbán Viktor ebben a hónapban beszélt először arról, hogy a kormány hatósági árat és profitkorlátozást vezethet be, amennyiben folytatódik „az emberek kifosztása”. Akkor még önkéntes árcsökkentésre és a piaci szereplőkkel való tárgyalásra szólított fel. Nem is eredménytelenül: a telekommunikációs szolgáltatók például április elején bejelentették, hogy 2026 nyaráig nem változtatnak díjaikon, vagyis jellemzően az internet-, kábeltévé- és mobilszolgáltatások díjszabásán, sőt az idei év első hónapjaiban végrehajtott emeléseket is semmissé teszik. A bankok pedig, ehhez hasonló módon, az elmúlt hetekben sorra közölték, hogy a januári szintre szállítják vissza díjaikat és másfél éven át nem emelnek rajtuk, sőt ingyenessé teszik az alapfolyószámla-vezetést mindaddig, amíg az infláció három egymást követő hónapban négy százalék alá nem süllyed.
A kereskedelmi láncokkal azonban nem sikerült a megegyezés. Ezért Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter március közepétől árrésstopot hirdetett 30 alapvető élelmiszer-termékkörre. Ennek értelmében az (egymilliárd forint árbevételnél nagyobb forgalmú) üzletláncok ezeket a termékeket csak tíz százalékkal adhatják a beszerzési ár fölött. A politikus érvelése szerint ugyanis márciusra még magasabb szintre, már 9-10 százalékra kúszott volna fel az élelmiszer-infláció, és ezt a spirált kellett mindenképpen megtörni. A meghirdetett 30 kategória nagyjából ezer terméket jelent, ami a miniszter becslése szerint a teljes lakossági fogyasztás körülbelül hat százaléka lehet, az élelmiszer-fogyasztásnak pedig egynegyede-egyharmada. A KSH adataiból most az is kiderül: a szaktárca előrejelzésének megfelelően a legjelentősebben a tej és tejtermékek ára esett vissza, itt 25-35 százalékos csökkenés is előfordult.
Szabad piac kontra stagfláció
Tagadhatatlan: a hatósági árak rendszerének mindig vannak versenyképesség-romboló hatásai a nemzetgazdaságra. Nyilvánvalóan rontja a piaci szereplők jövedelmezőségét, aminek eredményeként fejlesztések maradhatnak el, akár elbocsátások is jöhetnek. A most bevezetett árrésstop azonban különbözik a 2022–2023-ban érvényben levő árstoptól, akkor ugyanis egy fix, meglehetősen alacsony szinten rögzítettek nyolc termék árát, amin egy idő után a boltoknak vesztesége is keletkezett, és – ahogy Matolcsy György jegybankelnök többször is felhívta rá a figyelmet – ezt a veszteséget más termékek árának jelentősebb emelésével kompenzálták, vagyis az árstop talán még inflációt is okozott. Most azonban csak az árrést korlátozták tíz százalékra, vagyis a boltok továbbra is kereshetnek az érintett termékeken, ugyanakkor a lényegesen szélesebb, 30 kategóriára kiterjedő termékkör csökkenti a haszon átterhelhetőségét más termékekre az üzletek számára.
Az Országos Kereskedelmi Szövetség a döntés kapcsán mégis a kiskereskedelem veszélyeztetéséről adott ki közleményt. Felhívva a figyelmet arra, hogy az árrés nem azonos a profittal, a boltok ugyanis ebből fizetik a rezsiköltségeket, a béreket és közterheket, sőt a forgalom 4,5 százalékában megállapított kereskedelmi különadót is. A bérekről ráadásul köztudott, hogy a kormány az elmúlt időszakban igen intenzív emeléseket javasolt, ami az üzletláncoknak többletkiadást jelent. A G7 szakportál számításai szerint egyébként a hazai nagy élelmiszerláncok 30-35 százalékos árréssel dolgoztak, amihez képest tagadhatatlan érvágást jelent a termékkör jelentős részére érvénybe léptetett tíz százalék – nyilván a jövőben ritkábbak lesznek az akciók, és megint drágulni fognak a rendeletben nem érintett termékek. A hat meghatározó hazai üzletlánc fele egyébként még az eddigi magasabb árréssel is veszteségesen zárt 2023-ban: a hagyományosan mínuszban záró SPAR mellett először lett veszteséges a Tesco és az Aldi is, miközben az Auchannak, Lidlnek és Pennynek sikerült továbbra is nyereségesen működni.
Az élelmiszerboltok tehát nyilván az előző évi veszteségeik miatt kezdték fölfelé tolni az áraikat, ez azonban a jelenlegi helyzetben az árszabályozásnál jóval súlyosabb kockázatot jelent a nemzetgazdaságra. Az ukrajnai háború elhúzódása ugyanis láthatóan megrekesztette a térség országainak gazdasági fejlődését immár második éve: Magyarországhoz hasonlóan 0-1 százalék között stagnál a GDP növekedése szinte az összes kelet- és közép-európai tagállamban, még Ausztriát és Németországot is beleértve. Ebben a helyzetben pedig további csapást jelentene, ha az újraéledő infláció a lakosság jövedelmét és vásárlóképességét is elkezdené megcsapolni, és így a belső fogyasztás sem támasztaná tovább az amúgy is ingatag GDP-adatokat. A közgazdaságtan stagflációnak nevezi, amikor az alacsony gazdasági növekedés magas inflációval társul, ez pedig hamar öngerjesztővé válhat, mert a gazdasági szereplők egyre magasabb árakkal tudják csak biztosítani nyereségességüket.
Árszabályozások sora
Ahogy a stagflációs időszakokra jellemző, a lakossághoz legközelebb állók, vagyis a szolgáltatások is élen járnak az árak emelésében. Sőt, az élelmiszerek árának letörése után áprilisban immár a szolgáltatások lettek az infláció fő gerjesztői, hét százalékos drágulással. Ez persze nemcsak a kétkezi iparosok, szerelők, szervizek stb. munkadíjának emelését jelenti, hanem a már említett nagy cégek banki, telekommunikációs, postai díjemeléseit is. A pénzügyi és a mobilszolgáltatókkal ugyan már megszületett a megállapodást az önkéntes díjcsökkentésről, ezek azonban még nincsenek benne az áprilisi árkimutatásokban. Nagy Márton pedig már bejelentette: a biztosítási szektor lesz a következő, amelyet a korábbi árszinthez való visszatérésre akar kényszeríteni a kormány, díjaik ugyanis legalább tíz százalék körül nőttek, miközben kárráfordításaik ennél jóval kisebb mértékben.
Közben a jövő héten életbe lép a háztartási cikkekre szóló szabályozás is, amely az élelmiszerekhez hasonlóan szintén 30 termékkörre terjed ki, azonban 15 százalékban maximálja a kereskedők árrését. Bár a korlátozás itt is csak a legnagyobbakat érinti, elemzők egyetértenek abban, hogy a kisebb szereplőket is megfontoltabb árképzésre ösztönzi. Elemzők szerint ez az élelmiszereknél kisebb mértékben, 0,2-0,3 százalékponttal vetheti vissza az inflációt.
A kormány abban bízik, hogy az árszabályozások eredményeként Magyarországon év végére négy százalékra, esetleg az alá mérséklődik az infláció. Figyelembe véve, hogy az árszabályozások nagy része még nem jelent meg az áprilisi 4,2 százalékos adatban, ez a várakozás akár óvatosnak is tekinthető. A négy százalék körüli adattal ugyanakkor Magyarország már a térség élvonalába kerülhet: a kelet-európai tagállamokban ugyanis kivétel nélkül erősen megjelenik az Ukrajna-hatás, mindenhol legalább négyszázalékos inflációval küzdenek, amit az is mutat, hogy az inflációs lista első kilenc helyén keleti tagállam áll. Ezzel az ellenszéllel próbál rendhagyó módszerekkel szembevitorlázni a magyar szabályozás.
