Luxus lett a rántotta
Közel kétszer annyiba kerül ma a tojás, mint egy évvel ezelőtt. Ez a nagyot emelkedő élelmiszerárak között is rekord. A Demokrata a kirívó drágulás okait és a kilátásokat vette górcső alá.
Októberben átlagosan 21,1 százalékkal haladták meg a fogyasztói árak az egy évvel ezelőttieket a Központi Statisztikai Hivatal múlt heti jelentése szerint. A legnagyobb drágulás az élelmiszerek körében tapasztalható, e szegmensben 40 százalékkal emelkedtek az árak. A tejtermékeké 75,4, a kenyéré 81,4 százalékkal nőtt, a tojásé pedig 87,9 százalékkal. De ha csak az elmúlt egy hónapot tekintjük, akkor is látványos a tojás drágulása, szeptemberhez képest 24,1 százalékkal emelkedett az ára. Ez konkrétan azt jelenti, hogy november elején egy darab jó minőségű L-es méretű tojásért akár már 120 forintot is ki kellett fizetnünk; tíz évvel ezelőtt még ennek harmadáért adták darabját.
A növekedés folyamatos és dinamikus. Áprilisban még „csak” 26,7 százalékkal volt magasabb a tojás ára, mint 2021 azonos időszakában. Májusban már 29,9 százalékkal többet kellett fizetni darabjáért, júniusra a drágulás 34,3 százalékra nőtt, júliusban 37,5 százalék volt, augusztusban 42, szeptemberben pedig 53,7 százalék. Ez meghaladja az élelmiszerárak átlagos emelkedését, ami októberben 44,7 százalék volt 2021 októberéhez viszonyítva. E területen tavaly ősz óta érzékelhető előbb lassú, majd február, vagyis az ukrajnai háború kitörése óta egyre gyorsuló növekedés.
A mutatókból kitűnik, hogy a sokkoló drágulás fő oka a háború, pontosabban az ennek nyomán elszabadult energiaárak. Igaz, a földgáz ára már tavaly emelkedésnek indult, ami alapvetően befolyásolja a mezőgazdasági termelést, hiszen nemcsak a fűtési igény óriási az agráriumban, hanem a növénytermesztésben széles körben használatos műtrágya előállításához is rengeteg földgázra van szükség.
A Magyar Tojóhibrid-tenyésztők és Tojástermelők Szövetsége nem tartja sokkolónak a duplázáshoz közelítő áremelkedést. A közbeszédben Tojásszövetségként emlegetett szakmaközi testület múlt héten kiadott közleményében úgy fogalmazott, hogy az áremelkedés ellenére még mindig a tojás az egyik legolcsóbb élelmiszer. Mint írták, a termelők a kedvezőtlen gazdasági környezet és az aszálykárok miatt kényszerültek emelésre; tény, hogy a példátlanul hosszú csapadékmentes időszak a takarmány árát is jelentősen megnövelte. A Tojásszövetség szerint a tojás fogyasztói ára idén ugyanannyival nőtt, mint az áramé és a földgázé, továbbá a takarmány-alapanyagoké.
A hazai tojástermelés árbevétele tavaly 33,2 milliárd forintot tett ki, ez jelentős növekedés volt a 2020-as 25,4 milliárdhoz képest. Alapja a hazai fogyasztás, ami évente átlagosan 240 tojást jelent fejenként, vagyis havonta húsz tojást eszünk meg. E szám a rendszerváltozás óta eltelt több mint három évtizedben volt már magasabb is.
Kérdés, hogy a jelentős drágulás miként befolyásolja tojásfogyasztási szokásainkat, és miként alakulnak a piaci viszonyok.
A Tojásszövetség közleménye szerint egyelőre nincs hiány, bár az ágazatban meghatározó nagyüzemi termelésből idén augusztus végéig kikerült 780 millió darab tojás hét százalékkal kevesebb, mint az egy évvel korábbi mennyiség. Ennek oka azonban elsősorban nem az előállítási ár emelkedése, hanem a kiújult madárinfluenza, ami miatt érzékelhető csökkenés történt a baromfiállományban. A nagyüzemi kibocsátás év végére a várakozások szerint eléri az 1,2 milliárd darabot, ez a hazai fogyasztás valamivel több mint felét fedezi. A háztáji szegmensből további 600 millió, importból pedig mintegy 500 millió tojás kerül a hazai piacra éves átlagban, ez összesen 2,3 milliárd lehet idén. A hazai termelés az elmúlt évtizedekben kevesebb mint felére csökkent, 1990-ben például még 4,7 milliárd tojást állítottak elő Magyarországon.
A termelők mindent megtesznek annak érdekében, hogy a sütés-főzés szempontjából is kiemelkedő időszaknak számító karácsonykor is legyen elég tojás. Ugyanakkor, állítja a Tojásszövetség idevágó közleménye, az e termékre, egészen pontosan kizárólag a boltokban és bevásárlóközpontokban árusított friss tyúktojásra is bevezetett, az árakat mérettől függetlenül a szeptember 30-i kiskereskedelmi bruttó ellenértékben, vagyis hozzávetőleg darabonként 72 forintban maximáló hatósági ár miatt nem zárható ki, hogy idővel ellátási hiány alakulhat ki. Ez ugyanis a haszon elolvadásával járhat a szakmaközi szervezet szerint, ami meglátásuk szerint nemcsak a lakossági szükségletek kielégítését veszélyeztetheti, hanem a tartalékképzést és a fejlesztést is. A Tojásszövetség attól is tart, hogy a hatósági ár miatt a kiskereskedők kevesebb tojást fognak forgalomba hozni. Ez pedig a szakmai szervezet szerint azt eredményezheti, hogy a termelők egy része leépíti kapacitásait, miközben a hazai szükséglet negyedét így is importból kell fedezni. Ezért a Tojásszövetség egyeztetést kezdeményez Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszterrel és Nagy István agrárminiszterrel, mivel az időigényes tojástermeléshez elengedhetetlen a kiszámíthatóság, a tervezhetőség.
Annak érdekében, hogy ne legyen hiány a boltokban, több áruház mennyiségi korlátozást vezetett be a tojásra és a múlt héten szintén hatósági árassá tett krumplira. Egyelőre nincs erre országos rendszer, az érintett üzletek maguk szabják meg a megvásárolható maximális mennyiséget, ami jellemzően két dobozt, vagyis húsz darabot jelent. Kérdés ugyanakkor, hogy ez miként érvényesíthető a gyakorlatban, hiszen egy vásárló naponta akár többször is vehet tojást akár egyazon üzletben, akár más boltokban.
Az árstop rövid távon könnyebbséget jelent a fogyasztóknak, ez is a családok védelmének egyik eszköze. Hosszú távon azonban a tojás esetében sem lesz tartható, hiszen a termelők előállítási költségei növekednek. A piaci folyamatokból egyértelműen látszik, hogy a meglódult árak csak akkor csökkenhetnek hosszú távra, ha véget ér az Ukrajnában dúló és minden ágazat termelési költségeit az egekbe lendítő háború.