Magyarország és Bajorország folytatja együttműködését
Újabb hároméves együttműködési programot írt alá Magyarország és Bajorország, amelynek alapján a felek közösen fognak dolgozni az eddigi gazdasági eredmények megőrzéséért a jelenlegi, rendkívüli nehézségekkel teli környezetben – közölte Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön a Magyar-Bajor Vegyes Bizottság ülését követően.A minisztérium közleménye szerint a tárcavezető a Melanie Huml bajor európai és nemzetközi ügyekért felelős tárca nélküli miniszterrel közös sajtótájékoztatóján kiemelte: „drámai változások zajlanak mind a globális politikában, mind a globális gazdaság területén, s ilyen helyzetben különösen felértékelődnek a stabil, kiszámítható és megbízható partnerek”.
Hozzátette: a német tartományok között Bajorország hazánk elsőszámú kereskedelmi partnere, innen érkezik a második legtöbb beruházás is. A németországi magyar export nagyjából egyharmada Bajorországba irányul, a kétoldalú kereskedelmi forgalom értéke tavaly elérte a 15 milliárd eurót. A magyar kormány hat bajor vállalattal is stratégiai együttműködési megállapodást kötött az elmúlt években – sorolta.
Elmondta, „a barát igazán a bajban ismerszik meg”, s a bajor vállalatok a koronavírus-járvány alatt is bizonyították lojalitásukat, ugyanis a nehézségek ellenére 26 cég összesen 28 milliárd forintnyi beruházást hajtott végre Magyarországon, így hozzájárulva 12 300 munkahely megvédéséhez.
Szijjártó Péter leszögezte, hogy a magyar-bajor együttműködés mindig is a kölcsönös tiszteletre alapult és a kölcsönös előnyökre irányult, s közös cél az eddigi gazdasági eredmények megóvása a mostani, „rendkívüli nehézségeket tartogató, háborús-inflációs környezetben”.
Aláhúzta, hogy Magyarország jelenleg is a legversenyképesebb beruházási környezetet biztosítja Európában, itt a legalacsonyabbak az adók, illetve stabil lábakon áll az energiaellátás.
A miniszter hangsúlyozta, hogy a kormány fontosnak tartja az európai egység fenntartását az ukrajnai háború ügyében, ugyanakkor meg kellett küzdenie hazánk energiaellátásának biztonságáért, ugyanis orosz energiahordozók nélkül a magyar gazdaság működésképtelen lenne.
Hozzátette: ezt Magyarország „nem ideológiai, hanem racionális, fizikai kérdésként” kezeli, és mindent megtesz azért, hogy ne kerüljön veszélybe a biztonságos ellátás.
Beszámolt arról is, hogy a találkozón újabb hároméves, 51 pontból álló együttműködési programot írtak alá. Tájékoztatása szerint ez kiterjed az Andrássy Egyetem közös finanszírozásától kezdődően a Regensburgi Egyetem Magyar Intézetén át a megújuló energiaforrások terén folytatott együttműködésig.
A tavaly hivatalba lépett új német kormánnyal kapcsolatos újságírói kérdésre válaszolva Szijjártó Péter közölte, hogy az államok közötti kapcsolatok soha nem pártalapon szerveződnek, s Magyarország mindig tiszteletben tartja a választások eredményét más országokban, és azokkal dolgozik együtt, akiket az emberek megválasztanak.