Fotó: MTVA/Bizományosi/Jászai Csaba, archív, illusztráció, szerk.

A piaci várakozásoknak megfelelően nem változtatott a monetáris tanács a 0,90 százalékos jegybanki alapkamaton és a kamatfolyosón. A monetáris tanács kommunikációja sem változott lényegesen az eggyel korábbi kamatdöntő üléshez képest, megjegyezve, hogy az azóta eltelt időszakot a korábbiaknál kedvezőbb nemzetközi pénzügyi piaci hangulat jellemezte.

Fotó: MTVA/Bizományosi (archív, illusztráció)

A kedden kiadott közleményben is úgy fogalmaznak, hogy a testület felkészült a monetáris politika fokozatos és óvatos normalizációjára, amelynek megkezdése a tartós inflációs folyamatok függvénye. 

Az adószűrt maginfláció emelkedése a következő negyedévekben is folytatódhat, amelyet a monetáris tanács az inflációs cél fenntartható elérése szempontjából értékel – írják. A monetáris tanács kiemelt figyelemmel kíséri a beérkező makrogazdasági adatokat, és azok függvényében dönt a monetáris kondíciók alakításáról. 

A testület ezúttal is hangsúlyozza: a Magyar Nemzeti Bank (MNB) egyetlen horgonya az infláció, elsődleges célja a fogyasztóiár-index 3 százalékos értékének fenntartható módon történő elérése. Az adószűrt maginfláció emelkedése a tartós inflációs folyamatok erősödésére utal – teszik hozzá. 

A fogyasztóiár-index januárban változatlanul 2,7 százalékon alakult, az üzemanyagok árának csökkenése ellensúlyozta a maginfláció növekedését. A maginfláció 3,2 százalékra, míg az indirekt adóktól szűrt maginfláció 3 százalékra emelkedett. A maginflációt a dohánytermékek jövedéki adójának emelése mellett főként a piaci szolgáltatások magasabb árdinamikája növelte.

A tanács arra számít, rövid távon fennmarad az infláció nagyobb mértékű változékonysága, a fogyasztóiár-index a 2019 első negyedévi átmeneti emelkedést követően 3 százalék alá csökken. 

Az adószűrt maginfláció az erős belső kereslet fennmaradásával párhuzamosan a következő hónapokban 3 százalék fölé emelkedhet, majd a monetáris politika horizontján 3 százalék közelében alakul. A tartós inflációs folyamatok értékelése szempontjából az elkövetkező időszak beérkező adatai lesznek meghatározóak – mutat rá a testület. 

A monetáris tanács szerint a magyar gazdaság 2018-ban dinamikusan bővült, 2019-től a gazdasági növekedés várhatóan fokozatosan lassul, a hosszú távú, fenntartható növekedés szempontjából egyre nagyobb hangsúlyt kap a versenyképesség strukturális intézkedésekkel történő javítása. A vállalati hitelezés esetében a hosszú lejáratú, fix kamatozású hitelek arányát változatlanul alacsonynak tartják.

A gazdasági növekedés az ágazatok széles körében folytatódik. A kibocsátás alakulásában a következő években is markáns szerepe lesz az erős belső keresletnek. A magyar gazdaság fundamentumai erősek, folytatódott a fejlett gazdaságokhoz történő felzárkózás. A kedvező gazdasági folyamatokat igazolta vissza, hogy az S&P és a Fitch Ratings nemzetközi hitelminősítők Magyarország adósságbesorolását egyaránt a „BBB-” fokozatról „BBB” szintre javították – teszik hozzá.

Továbbra is úgy látják, a laza monetáris kondíciók a korábban vártnál tovább maradhatnak fenn. A nemzetközi környezet változatlanul óvatosabb megközelítést igényel, mivel a globális konjunktúra tartós romlása lefelé mutató kockázatot jelenthet a külső inflációs környezetre. Ezeket a folyamatokat a monetáris tanács a tartós hazai inflációs tendenciák szempontjából értékeli. 

A hazai inflációs kilátások tekintetében megnövekedett annak a valószínűsége, hogy a tartós folyamatokat megragadó adószűrt maginfláció 3 százalék fölé emelkedhet, miközben az eurozónában a laza monetáris kondíciók tovább maradhatnak fenn. Az MNB monetáris politikáját elsődlegesen a hazai tartós inflációs folyamatok alakulása határozza meg – írják. 

A monetáris politika normalizációja során először a nem-konvencionális eszköztárral kapcsolatos lépésekre kerül sor – erősítette meg ezúttal is a testület. A monetáris kondíciókat előretekintve a jegybank két eszköz, a forintlikviditást nyújtó swapállomány és a kamatfolyosó optimális kombinációjával alakítja ki. 

A hosszú lejáratú, fix kamatozású hitelek arányának növelése érdekében januárban – 1000 milliárd forintos keretösszeggel – elindult a Növekedési Hitelprogram Fix konstrukció, az ennek keretében kibocsátott likviditást az MNB alapkamaton kamatozó preferenciális betéti eszközzel sterilizálja. 

Az első negyedévre megcélzott átlagos kiszorítandó likviditás nagyságát változatlan mértékben, legalább 400-600 milliárd forintban határozta meg a tanács. A testület legközelebb márciusban dönt a kiszorítandó likviditás mennyiségéről, és ennek figyelembevételével határozza meg a jegybanki swapeszközök állományát. 

Az ülés rövidített jegyzőkönyve március 13-án 14 órakor jelenik meg.

Elemzők: rövid távon nem változik az alapkamat, de a monetáris szigorítás már márciusban megkezdődhet

Az MTI által megkérdezett elemzők nem számítanak arra, hogy rövid távon a jegybank változtat az alapkamaton, de amennyiben a februári inflációs adat megerősíti a jegybanki célszint elérését, már a márciusi kamatdöntő ülés közleményében szerepelhet a monetáris kondíciók szigorítása.

Varga Zoltán, az Equilor szenior elemzője ismertette, hogy a brókercég elemzői szerint nem várnak érdemi elmozdulást a következő hetekben, de véleményük szerint a februári adatsor különös hangsúlyt kaphat, mely március 8-án jelenik majd meg. Amennyiben a februári inflációs adat megerősíti a jegybank célszintjének elérését, a március 26-i kamatdöntő ülés közleményében már konkrét szigorító bejelentésekre kerülhet sor. Elsőként a devizaswap állományok szűkítése történhet meg, ezzel megkezdődhet a monetáris politika fokozatos normalizációja. Az árfolyammozgás 2-3 százalékos tartományon belül maradhat, de középtávon minden, a monetáris politika normalizálásának irányába tett bejelentés, illetve lépés kis mértékben erősítheti a forintot.

Közölte: a külföldi nagy jegybankok oldaláról nincs lépéskényszerben az MNB, hiszen mind az Európai Központi Bank, mind a Fed várakozó álláspontra helyezkedett. 

Jobbágy Sándor, a CIB elemzője szerint az alapkamat emelésére idén továbbra sem lehet számítani. Az alapkamat 2020-ig elejéig valószínűleg nem változik, és jelenlegi prognózisuk szerint 2019 végén a 3 hónapos BUBOR kamat még mindig az irányadó ráta 0,90 százalékos szintje alatt állhat majd.

Kifejtette: a tényleges intézkedések jelentős mértékben függnek a beérkező új adatoktól. Amennyiben a március elején megjelenő maginflációs adatok 3 százalék felett lesznek, a márciusi Inflációs jelentés és a frissített makrogazdasági prognózisok publikálásával egyidejűleg megkezdődhet a monetáris szigorítás bejelentése a likviditás szűkítésével – mutatott rá.

Jobbágy Sándor kiemelte: az MNB a normalizálás első szakaszában a likviditás szűkítésével befolyásolhatja a piaci kamatok alakulását, a következő szakaszban (vagy ezzel párhuzamosan) pedig a kamatfolyosó alakításával módosíthatja a monetáris kondíciókat. 

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője is úgy vélte: mivel az adószűrt maginfláció a következő hónapokban tartósan elérheti, vagy kissé meg is haladhatja a 3 százalékos inflációs célt, a monetáris kondíciók normalizálódása hamarosan elkezdődhet, erre utalt az MNB alelnöke is a közelmúltban. 

Jelezte: a laza monetáris kondíciók visszavonása a forintlikviditást nyújtó devizaswap állomány szűkítésével kezdődhet, amiről márciusban születhet döntés a monetáris tanács legutóbbi közleménye szerint, ami egyúttal az új Inflációs jelentés publikálásának időpontja is. Így már márciusban csökkenthet a devizaswap jelenlegi 1987 milliárd forintos állománya, várakozásuk szerint 200-250 milliárd forint értékben. Ezt követően kerülhet sor a kamatfolyosó (egynapos betéti és hitelkamatláb) emelésére, amelynek mértéke 10-15 bázispont lehet. 

Suppan Gergely kiemelte: a monetáris kondíciók normalizálódása azonban várhatóan lassú és fokozatos lehet, mivel az inflációs folyamatok nem indokolnak gyorsabb ütemű szigorítást. Az alapkamat emelésére pedig csak akkor számítanak a Takarékbank szakértői, amikor a kamatfolyosó szimmetrikussá válik az alapkamat körül, ami várakozásuk szerint a jövő év második-harmadik negyedévében teljesülhet. 

A Takarékbank vezető elemzője jelezte: a hazai gazdaság gyorsan csökkenő sérülékenysége, valamint a kockázati megítélés várható további javulása miatt pedig szűkülhetnek a felárak. Mindezek hatására a kamatszintek a határidős kamatlábak által árazottnál jóval lassabb ütemben emelkedhetnek – mutatott rá.

Nyeste Orsolya, az Erste Bank szenior makrogazdasági elemzője emlékeztetett: a monetáris tanács ismét hangsúlyozta, hogy a jegybank felkészült a monetáris politika óvatos és fokozatos normalizációjára. Ennek során először a nem-konvencionális eszközökkel kapcsolatos lépésekre kerül majd sor. A monetáris kondíciókat előretekintve a jegybank két eszköz, a forintlikviditást nyújtó devizaswap-állomány és a kamatfolyosó optimális kombinációjával alakítja ki. A normalizáció megkezdése az inflációs alapfolyamatok függvénye lesz, így a következő időszak beérkező adatai lesznek meghatározóak a monetáris politikai döntések során – jelezte Nyeste Orsolya.  Mindez azt is sugallja, hogy a normalizáció folyamata lassú, elnyújtott lesz. Bár az overnight betéti kamat márciusi végi kisebb emelését elképzelhetően tartják az Ersténél, a devizaswapokon keresztüli normalizáció kezdete vélhetően a második vagy a harmadik negyedévre csúszik – emelte ki Nyeste Orsolya.